Tarka Világ és Képes Regélő, 1869 (1. évfolyam, 1-23. szám)
1869 / 2. szám
51 Nem az ő hibájok, hogy a sejtelem csak későn valósult, s sokféle megpróbáltatás felhői közöl tört elő végre a nap, melyből a hit, a dicsőség vakító sugarai ömlenek máig — sírjaikra! . . . Sándor, — mint első fiú, időközben Félegyházán született öcscse, István mellett is szemefénye maradt Petrovicséknak s 1831- ben Sz.-Lőrinczen, majd Gyönkön, később Pesten (1882—35-ig) és Aszódon (1835 — 38-ig, töltött évei alatt mindennel ellátva jól használta idejét s Jókay és Szeberényi öszhangzó bizonysága szerént kitűnő tanuló volt. Igaz-e,nem-e, mit útirajzaiban mond*): „Gyermekkoromban kovács akartam lenni“ — nem találom sehol eldöntve; lehet, hogy *) Vegyes művek 85. 1. Petőfi fölolvassa első versét. 7*