Tarka Világ és Képes Regélő, 1869 (1. évfolyam, 1-23. szám)
1869 / 12. szám
540 nolem lapjain, és ezért kárhoztatni sem lehet bennünket. Hogy azonban a Solferino és szadovai események után is oly könnyen tette ismét vazalljává a nemzetet, annak nem Ausztria, hanem maga a magyar az oka. Ez, ha mással nem, dr. Beuszt a reischtagban tartott beszédével magával igazolható, ki egész világ hallatára bebizonyította német kollegáinak, hogy a magyarok ennyire békülékeny s engedékeny hangulatáról az események után Ausztriára ily kedvezőn álmodni sem mert volna. Függelék: Napi parancs. Az olaszhoni magyar segédsereg szolgálati viszonyát illetőleg lényeges intézkedések szüksége fordult elő, melyek annak helyzetét módosítják, anélkül, hogy változtatást tennének akár a sereg rendeltetésében, akár a tiszti karnak s legénységnek egyrészt a haza, másrészt ő felsége Viktor Emánuel király kormánya iránti kötelességeiben. Ezen intézkedéseket a dandárparancsnokság tudtára adandja a seregnek, s azokkal egyetemben fel fogja azt világosítani viszonyaink s kötelességeik természetéről. Ezzel az olaszhoni magyar segédsereg úgyszólván az újjászületés korszakába lép. S a korszak reggelén édes anyánknak, a szenvedő hazának szent nevében szólunk a sereghez, hogy azt öszvesen és egyenként nemes hivatására figyelmeztessük. E sereg fennállása az olasz királyi kormány részéről jelképül szolgál a világ előtt, hogy az olasz és magyar nemzet között szövetség van a közös ellenség ellen, kitől a magyar haza oly leirhatatlanul sokat szenvedett. Részünkről egy hangos tiltakozás az a hazánk hóhérjaival bármi kialkuvás kísérletei ellen. Remény-horgony az, melyhez a kilátás kötve van, hogy hős királya körül sorakozva az olasznemzet nekünk nemcsak alkalmat, de támaszt is nyújt, hogy a siker reményével emelhessük fel újra a szabadságharcz zászlaját, hazánk szent földén megboszulandók a kiontott hazafivért, — letörlendők a siralom könyvit szenvedő véreink szemeiről, s a nyomorúság véres verejtékét a sanyargatott nép homlokáról; — valósitandók az 1849-ben nemzetileg ünnepélyesen kimondott függetlenségi nyilatkozatot; és a magyar hazát, melyet az osztrák német tartománynyá akar sülyeszteni, a szabad és független nemzetek sorába emelendjük. És ha Isten kegyelme felhozza ránk a szabadságharcz óhajtott napját, e sereg számára van kijelölve a dicső hivatás: magkövet képezni, mely körül a magyar nemzet bajnokainak százezrei harczra s győzelemre sorakoztatni reményijének. Lehet-e magyar, lehet-e férfi, kinek kebelét, ha bajnoki szív dobog benne, e gondolat büszke önérzete nem hevítené? Ezen önérzetre hivatkozva figyelmeztetünk titeket vitézek véreink! bajtársaink! hogy ti letéteményesei vagytok hazánk szent érdekeinek, letétéményesei a magyar név becsületének! Figyelmeztetünk titeket különösen, hogy ti a magyar név becsületének letéteményesei vagytok az olasz királyi kormány, az olasz nemzet irányában, melynek annyi hálával tartozunk a sereg fennállásáért, fenntartásáért, s mindazon hazafius reményekért, melyek a sereg fennállásához kötve vannak. Mi a magyar becsületbe bízva kezességet vállalánk e baráti kormány, e szövetséges nemzet előtt, hogy a magyar segédsereg öszvesen és egyankint, dicső hivatásához méltóan viselendi magát. Nem magyar, nem bajnok, de czudar volna az, ki szégyent hozna a magyar névre, s minket a nevekben adott szóért pirulni kényszerítene. Ti ezt nem fogjátok tenni, vitézek! Ha volna, ki kötelességeiről megfeledkeznék, azt ugyan az igazságos szigor kérlelhetetlenül utól érné, de mi szégyenlenék magunkat önmagunk előtt, ha magyar bajnokoknál e szó haza, s e szó becsület, nem volna elég azt eszközölni, mit a szigor és fenyiték még a zsoldosnál is eszközöl. Mi bizunk bennetek! Legyetek gonddal, hogy e bizalmat megérdemeljétek! — Éljen a haza! Kelt Turinban, május 22-ikén 1861. A magyar nemzeti igazgatóság Kossuth. Klapka. Tiszti parancs. A feladott panaszok, melyek Türr altábornagy urnák kiküldetését szükségessé tették, úgyszólván kirekesztőleg a tiszti karban lábra kapottnak állított botrányos kórállapotra vonatkoznak. Alaposak-e e panaszok vagy nem ? s ha alaposak, kik azok, kiket a felelősség terhel? azt a vizsgálat fogja megmutatni. S a bűnösök érezni fogják a törvénynek teljes, kérlelhetetlen, de igazságos szigorát. Azonban a hazafias bánat mély szomorúságával kell kijelentenünk, hogy ha a tudtunkra, s az olasz királyi kormány tudtára hozott súrlódások, csakugyan igazak, azoknak okozói a szegény sokat szenvedett magyar haza legszentebb érdekeivel könnyelmű játékot űztek, s azért nemcsak a legszigorúbb megtorlásra, hanem azon felül még a nemzet átkára is érdemesek. Nem tudunk példát a történet iratban, hogy egy oly kisded csapat maroknyi tiszti karának kezeibe egy oly nagy, oly szent közérdekek megőrzése volt volna letéve. Otthon a hazában az osztrák egyrészt a nemzetiségeket egymás iránt ingerelve, másrészt a német tartományok provincziális érdekeit a birodalmi egység eszméjével ellenünk felhasználva, mindent elkövet, hogy nemzetünket valami alkuba sodorja, mely a magyar nemzet karját, s érvényét a bécsi udvar kényének vetvén alá, hazánk függetlenségének sírt ásson, s nemze