Tarsadalmi Szemle – 1973.

11. szám - Pozsgay Imre: Gazdaság és politika

POZSGAY IMRE: Gazdaság és politika Marxisták közt e két fogalom összetartozása magától értetődő. Aki érti tar­talmukat és szerepüket a marxi—lenini elméletben, az jól ismeri a köztük levő kapcsolatot és kölcsönhatást is. Gyakran idézzük Lenint, aki szerint a politika a gazdaság koncentrált kifejezése, nemkülönben újabban a X. kongresszus be­számolójának azt a gondolatát, hogy, aki gazdasági kérdésekben dönt, vegye te­kintetbe döntésének politikai hatását, aki politikai kérdésekben dönt, legyen te­kintettel annak gazdasági következményeire. Ezek a definíciók és útmutatások a gazdaság és politika kölcsönhatására utalnak. Ebből a kölcsönhatásból követke­zik, hogy kapcsolatuk alakulásának nincs egyszer s mindenkorra adott menet­rendje. Minden konkrét gazdasági vagy politikai döntésnél nagyon konkrét mérlegelést igényel a dialektikus egyensúly fenntartása. Egyensúlyra kell akkor is törekedni, ha ellentmondás keletkezik a politikában képviselt értékek és a gazdasági lehetőségek között. Marx hívta fel a figyelmet a Góthai program kritikájában arra, hogy a társadalmi egyenlőség kommunizmus'beli célja és a munka szerinti elosztás szocializmusbeli elkerülhetetlen alkalmazása között egy egész történelmi korszakon át ellentmondás feszül. Mit jelent tehát a dialektikus egyensúly? Elsősorban azt, hogy mindkét szféra a saját törvényszerűségei alapján hat a másikra, de tudomásul veszi, hogy ezeknek a törvényszerűségeknek korlátai is vannak a másikban. A szocializ­musban a tudatosan tervezett társadalmi fejlődésihez a politika fogalmazza meg a célokat. Ezek a célok akkor jók, ha nem elvont eszményként lebegnek a való­ság fölött, mint a kiválasztott népet a pusztából kivezető lángoszlop, hanem a cé­lokhoz vezető utak, eszközök és feltételek ismeretében tűzzük ki azokat. Ilyen szempontból a gazdaság a politikai célok megvalósításának leglényegesebb, meg­határozó feltétele. A politika tehát akkor cselekszik célszerűen, ha a szocialista gazdaság törvényeinek érvényesülését segíti, mert ezzel egyszersmind segíti a politikai célok realizálásának feltételeit is. Az előbbiekből következik, hogy gazdaság és politika kapcsolatának vizs­gálata nem gazdaságpolitikai kérdés, hanem az egész politikai rendszer és az egész gazdasági rendszer egymásra hatásának kérdése. Ezen belül termé­szetesen a politikai rendszer céljait és követelményeit a gazdaság számára elsősorban a gazdaságpolitika közvetíti. • • • A politikai rendszer a szocializmusban is politikai hatalomként funkcionál. Ezért a politika csak akkor reális társadalmi erő, ha rendelkezik olyan esz­közökkel és módszerekkel, amelyekkel, ha kell, ki is kényszerítheti céljai el­érését. Ehhez hatékony, jól felépített intézményrendszerre, politikai szerve­zetekre van szüksége. Hatékonyan intézményesült politikára pedig azért van szükség, mert a szo-

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék