Tarsadalmi Szemle – 1981.

4. szám - Könyvekről - Pozsgay Imre: Demokrácia és kultúra (Sylvester András)

KÖNYVEKRŐL Pozsgay Imre: Demokrácia és kultúra A kötet 1968 és 1980 között keletke­zett tanulmányokat, cikkeket, interjúkát, 'beszédeket fogl'al egybe; a különféle műfajú, egymást időrendben követő meg­nyilatkozások mégis egységes, szervesen épülő gondolatmenetbe rendeződnek, kör­képet adva azokról a nagy horderejű vitákról is, amelyek az elmúlt évtized­ben jellemezték politikai közéletünket. Hangvételűk rokonszenvesen nyílt, a je­lenségeket nevén nevező, egyszerre gya­korlatias és elméleti. Izgalmas idősze­rűségüket az adja, hogy olyian problé­mákat tárgyalnak, amelyek éppen az elmúllt évtized vitái, tapasztalatai alap­ján teljesedtek ki közéletünkben. A kötetbe szerkesztett írások sokolda­lúan elemzik a párt politikájának törté­nelmi tapasztalatait, az ötvenes évek első felében bekövetkezett torzulásokat, majd a szocialista demokrácia kibonta­kozásának folyamatát; azt az összefüg­gést, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaságirányítás reform­ja, illetve a szocialista demokrácia ki­szélesítése egymástól elválaszthatatlan, egymást kölcsöaiösen feltételező folya­matok. 'E tanulmányok történelmi összefüg­gésekibe ágyazottan bizonyítják, hogy a régi irányítási módszereket meghaladta az idő; megváltoztatásuk nélkül a tár­sadalom aktivitásának kibontakoztatása, a szocialista társadalom humánus cél­jainak megvalósítása lehetetlen. Az irá­nyítási rendszer reformja viszont szük­ségszerűen felszínre hoz újabb ellent­mondásokat, amelyek élesebben állítják ugyan elénk a partikuláris érdekeket, de erősödnek a társadalmi aktivitás erő­forrásai is. Ebből a változásból szárma­zik a politikai cselekvés fő kérdése is, amit változó szituációkban elemeznek a tanulmányok: hogyan, milyen módsze­rekkel képesek a társadalmat vezető erők, a párt, az állam intézményei az eltérő érdekeket .felszínre hozni, a par­tikuláris érdekeket rangsorolni, egyez­tetni; más szóval: milyen mechanizmu­sok útján, milyen eszközökkel lehet a társadalmi érdeket érvényesíteni? Ebből a — látszólag elvontnak tűnő — kér­désfeltevésből kiindulva vizsgálja a szer­ző politikai életünk egyes kérdéseit: a pártszervek döntési módszereit, a párt és az állam, az állam és az állampol­gár viszonyát, a mozgalom és a Sizer­vezetek, az intézmények összefüggését. Termékeny megközelítésmód hatja át a kultúrával, a közművelődéssel foglalkozó írásokat is. • Az egyes részletkérdések elemzése so­rán, állandó vitában bontakozik ki előt­tünk az elmúlt évtized közéletének sok­rétű jelenségvilága: a gazdaság és a po­litika változó konfliktusai, közéletünk tipikus magatartásformái, szervezeteink, intézményeink működési mechanizmusai. A szerző vitája a különféle nézetrend­szerekkel permanens, következetes és soteirányú, a változó politikai szituációk jelen vannak a polémiákban. Vitatkozik azokkal a konzervatív né­zetekkel, amelyek — emberileg érthető okokból, a politikai cselekvés szempont­jából azonban elfogadhatatlanul — a változások történelmi szükségszerűségét képtelenek felfogni; amelyek a hagyomá­nyok, a megszokások következtében fe­ledve a keserű történelmi leckét, egy leegyszerűsített világkép alapján ko­rábbi viszonyainkat, irányítási módsze­reinket a szilárdság, a biztonság, a tár­sadalmi igazságosság tulajdonságaival ruházzák fel. Vitatkozik azokkal a fel­fogásokkal, amelyek az időről időre ki­éleződő ellentmondásokat, a működési mechanizmusainkból származó torzulá­sokat pusztán a korábbi hatalmi-admi­nisztratív esziközok visszatérésével, a

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék