Tarsadalmi Szemle – 1982.
8–9. szám - Kozák Istvánné: A cigány lakosság beilleszkedése társadalmunkba
KOZÁK ISTVÁNNÉ DR. A cigány lakosság beilleszkedése társadalmunkba A tömegkommunikációs eszközök segítségével egyre több — időben és térben távoli — nép, népcsoport életét ismerjük meg. És azonban itt, hazánkban több mint 300 ezer ember, akikről viszonylag keveset tudunk, s azt a keveset is gyakran rosszul. A cigányokról van szó. Ahhoz, hogy jelenüket, társadalmunkba való beilleszkedésük nehézségeit megérthessük és megismerhessük, ismernünk kell múltjukat is. Megérkezés Európába A történettudomány kevesebb, a nyelvészet és az antropológia annál több segítséget adott a cigányok múltjának felderítéséhez. A cigányok őshazája India, nyelvük — a romanens (vagy romani) nyelv — az északnyugat-indiai nyelvekkel rokonítható. Egyes néprajzi, nyelvészeti, antropológiai felfogások viszont az észak-perzsiai származást is elképzelhetőnek tartják. (A cigány nyelvben sok a perzsa elem.) Valószínű, hogy a 11. században két hullámban vándoroltak Szíria, illetve Örményország felé. A bizánci krónikák szerint a cigányok 835-ben már Anazorboszban (Kisázsia délkeleti része) voltak, erről a területről vándoroltak több hullámban két irányba. Az egyik út Egyiptomba, Észak-Afrika földközi-tengeri partjára és Spanyolországba, a másik pedig Közép-Európába vezetett. A cigányok korai európai megjelenéséről csak kevés értesülést kapunk. A cigányok egy része már a 10—11. században elérte Görögországot és a Dunamelléket. Nagyobb csoportjaik csak az 1400-as évek után indultak felfelé a Duna mentén. A mai Románián és Jugoszlávián keresztül jutottak Közép-Európába. Dalimir krónikás szerint 1242-ben megfordultak Csehországban is. A 13. század második felében már nagy számban éltek a Fekete-tengertől északra és a Duna alsó folyása mentén. Tömegesen azonban csak a 14. században jelentek meg Európában. „Görögül" beszélő cigányok voltak 1416-ban Meissenben, 1418-ban Zürichben, 1427-ben Franciaországban, 1500 körül Angliában, 1540-ben Utrechtben, Hessenben és Bázelben. Egy részük már 1447-ben Baszkföldön át Spanyolországba vándorolt, mások észak felé fordulva 1512-ben már Svédországba és Finnországba is eljutottak. A cigányok magukról azt tartották, hogy „Kis-Egyiptomból" érkeztek, és Rómába kell menniük, hogy őseik bűneiért vezekeljenek. A nyugat felé vonulók szekereken laktak, keleti részük pedig fekete színű sátrakban. A 14. században eljutottak a Balkán félszigetre. 1417-ben „Gran banda"-nak nevezik őket. A krónikások első vezetőiket grófként, hercegként említik. Azt mondhatjuk, hogy az európai cigányság magja görög területen keletkezett. A mai Románia, Szerbia, Magyarország, Csehország, a német területek, Nyugat- és Észak-Európa, majd innen továbbhaladva Lengyelország és Észak-