Tarsadalmi Szemle – 1987.
3. szám - Évforduló - Pintér István: A Márciusi Front
évforduló Front fontos legális diákbázisai, szervezeti keretei. „Az Egyetemi Kör jelentősége abban áll - olvashatjuk egyik vezetőjének visszaemlékezésében -, hogy mint intézmény biztosította a mozgalom szervezésének nélkülözhetetlen feltételeit. Emellett a diákok és az értelmiségiek, valamint a népi írók találkozásának fontos színtere lett." A diákok befolyásolásának szélesedésével egyidejűleg szorosabbá vált a kapcsolat a népi írókkal is. A fővárosban a Central Kávéház volt az írók rendszeres találkozásának színtere. Gyakran megfordult itt Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre, továbbá Sárközi György, Szabó Lőrinc és Tamási Áron. Időnként jelen volt Szabó Zoltán, Darvas József, sőt Zilahy Lajos is. 1936 végén, 1937 elején néhány alkalommal itt találkoztak az írók Donáth Ferenccel. A debreceni fiatalok pedig városukban gyakran összejöttek Veres Péterrel. A „közösség formálásának" másik nagy „organizátora" volt ekkor a kommunista irányítás alatt álló, Vértes György által szerkesztett folyóirat, a Gondolat is, amely a demokratikus erőknek, a népfrontgondolatnak egyik legális fórumává vált. A Gondolat hasábjain a kommunisták mellett - mint Antal János, Bálint György, Hont Ferenc, Mód Aladár, Molnár Erik - egyes szociáldemokrata politikusok (pl. Kéthly Anna) és különböző pártállású vagy párton kívüli baloldali írók, költők, újságírók is megjelentek (Radnóti Miklós, József Attila, Darvas József, Veres Péter és sokan mások). Az akut magyar problémák: a földkérdés, a demokratikus összefogás szükségessége stb. mellett a folyóirat nagy teret szentelt a francia és spanyol népfront sikereinek. Rendszeresen és kritikai észrevételeit sem elhallgatva tudósított a hazai demokratikus csoportosulások különböző összejöveteleiről, vitáiról. Ugyancsak nagy figyelmet keltő esemény volt a Sárközi György szerkesztésében Magyarország felfedezése címen egymás után megjelenő, nagy társadalmi hatást kiváltó irodalmi munkák sora, mint Illyés Gyula: Puszták népe; Féja Géza: Viharsarok; Kovács Imre: A néma forradalom; Veres Péter: Számadás; Szabó Zoltán: A tardi helyzet, továbbá Erdei Ferenc: Futóhomok és Darvas József: A legnagyobb magyar falu. 1936 végén-1937 elején a népfrontgondolat megvalósításában fontos szerepet játszott az is, hogy a KMP új központi bizottságának és személyesen Szántó Zoltánnak a vezetésével sikerült Prágából közvetlen kapcsolatot teremteni a demokratikus erők összefogásán fáradozó hazai kommunistákkal, így egyértelművé vált a pártban, hogy következetesen vállalni kell a stratégiai fordulatot. Ezt jelezte a központi jelszó is: „A kommunisták nem azt keresik, ami elválasztja, hanem, ami egyesíti a fasizmus elleni harcban érdekelt erőket." „Ma az a feladat vár ránk - állapította meg a KMP központi orgánuma, a Dolgozók Lapja -, hogy a fasizmus támadásának visszaverésére, erejének megtörésére egyesítsük az egész munkásosztályt, hogy széles demokratikus frontba egyesítsük a magyar nép minden rétegét... A fasiszta diktatúra visszaverése és a béke megőrzése, a munkásosztály egységének helyreállítása, a demokratikus Magyarországért harcoló népfront kialakítása az a nagy feladat, amelyért ma a Kommunisták Magyarországi Pártjának harcolnia kell..." A közös fellépésnek mintegy közvetlen előzménye volt az 1937. február 4-5-én megtartott ankét, amelyen - kommunista kezdeményezésre - napirendre tűzték a szélsőjobboldali ifjúsági szervezet, a Turul Szövetség által propagált, a náci mintát utánzó nacionalista, militarista ifjúsági táborok kérdését. A cél nemcsak a fasiszta ifjúsági táborok demonstratív elutasítása volt, hanem a demokratikus követelések meghirdetése és népszerűsítése is. A Budapesti Egyetemi Körnek sikerült elérnie, hogy a Turul vezetői vegyenek részt az ankéton. Meghívták a vitára a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Ifjúsági Bizottságát (amely a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták vezetése alatt állt), továbbá a Korunk Szava, a Magyar Út és más folyóiratok szerkesztőségeit is. Szemben a Turul Szövetséggel, a meghívottak többsége elutasította az ifjúsági munkatáborok fasiszta intézményének bevezetését, és több demokratikus követelésnek adott