Tarsadalmi Szemle – 1993.
6. szám - Műhely - Zalai K. László: Volt egyszer egy médiaháború… Sajtó és politika 1944–1948
70 Társadalmi Szemle • 1993. 6. szám A lapbetiltás eszerint rosszabb, mint a cenzúra? Egyáltalán nem. Ahol a megjelenés időszakos korlátozásának joga az államé, ott a legritkább esetben fordul elő, hogy napi politikai érdekekből kiindulva büntetgetnek lapokat. A betiltás lehetőségét egyrészt egészen szélsőséges esetekre tartalékolják (államtitkok közlése, felekezet elleni izgatás stb.), másrészt a jogi szabályozás a betiltó intézmény kezét is köti: méltánytalannak és jogtalannak érezvén a büntetést, az érintettnek módja van bírói úton elégtételt kérni. A nyilvánosság működésének keretet adó szabályozás részeként megjelenő betiltás tehát önmagában nem mond ellent a sajtó szabadságának. Ezt az érzékeny egyensúlyt azonban nagyon könnyű felborítani. Elég, ha túlhatalomhoz jut valamely kizárólagosságra törekvő politikai erő, és a jog - még ha formailag teljesen sértetlen is marad - máris sorompóba állítható eszközzé silányul. Hogy miképpen működik mindez a gyakorlatban, azt jól szemléltetik a lapbetiltások 1946-ban. Amikor 1945 elején a helyileg illetékes szovjet katonai parancsnokok hatalmukkal élve megakadályozták egy-egy lap további megjelenését, a fegyverszüneti szerződésben biztosított lehetőségeik révén, még téves értesüléseken alapuló rossz döntéseik is jogszerűnek számítottak. Amikor viszont a szovjet példán felbuzdulva, magyar rendőrhatóság tiltott be fennhatósága alatt megjelenő lapokat már nem lehetett semmire sem hivatkozni, az érvényben levő sajtójog alapján ezek a lépések törvényellenesnek számítottak. Amikor a kommunista-kisgazda versenyfutás 1946 tavaszán új szakaszba lépett, az MKP stratégái minden eszközt igyekeztek megragadni a nyilvánosság minél nagyobb szeletének megragadására. Ennek következményeként a korábban egyszerű rendészeti feladatként kezelt lapbetiltásból politikai ügy lett, mivel a koalíciós érdekek megsértése mellé csatlakoztak az MKP saját sérelmei miatti betiltások. A Magyar Nemzetet azért tiltották be 14 napra 1946 januárjában, mert közöltek egy értelmiségi kiáltványt a svábok kitelepítése ellen. A Világ 1946. április 12-i száma a miniszterelnök moszkvai tartózkodását csak a harmadik oldalon, kis címmel említette meg, s ezzel megsértette az ország „külpolitikai érdekeit" - három napot kapott. Az érvelés, a betiltás indoklása továbbra is jogilag rendezett formát adott az eljárásoknak, de mindinkább kiderült, hogy a „demokratikus rend megsértése", a „külpolitikai érdek veszélyeztetése" végül is gumikategória: kizárólag a betiltásért felelős rendőri szerv belátásától és mérlegelésétől függ, hogy mit tekint annak! Hamarosan meg is szaporodtak a rendőrséggel, a B-listákkal, az egyházak helyzetével kapcsolatos cikkek miatti betiltások - jelezve, hogy már nem közös kormányszempontok, hanem a kommunista pártnak a Belügyminisztériumon keresztül érvényesített megfontolásai a meghatározóak. A kisgazdapárti Miskolci Hírlapot 1946. április 21-én vezércikkének („Halálon át az élet felé") „fasiszta hangulatkeltésre alkalmas, a belső rendet veszélyeztető mivolta, miatt tiltják be 14 napra, pedig csak a pártlogika általános kritikáját adja. („A politikai önzés pártokra marcangolja a nemzet szent testét... A csoportba verődött és tömegbe tömörült önzés foszt ki még most is nyomorba zuhant, koldusbotra juttatott embereket. Ami átkot jelentett a múltból, a felekezetieskedés, azt kezdi jelenteni most a pártszempont és a pártérdek túltengése.") A sorsdöntő fordulat lényege: jól láthatóan már nem az a fontos, hogy megfelel-e a valóságnak egy adott közlemény, hanem az, hogy a valóságként láttatni akart „mesterséges nyilvánosság" normáinak megfelel-e? Nem volt pardon. 1946. január és augusztus között a Belügyminisztérium 27 esetben tiltott be időlegesen lapokat. Ebből: Jogcím FN FH VL Összesen A belső demokratikus rend megsértése miatt -4 11 15 Külpolitikai érdek megsértése miatt 2 2 2 6 Gazdasági, közellátási érdek megsértése miatt -1 -1 Bel- és külpolitikai érdek együttes megsértése miatt 1 1 3 5 Összesen : 3 8 16 27 (FN - fővárosi napilap FH - fővárosi hetilap VL - vidéki lap)