Tarsadalmi Szemle – 1996.
4. szám - Műhely - Hamberger Judit: A szlovák alkotmányos rendszer és politikai kultúra összefüggései
Hamberger Judit: A szlovák alkotmányos rendszer és politikai kultúra összefüggései idejének, valamint az alkotmánybíróság belső működésének szabályait, s ezzel saját politikai szándékai szerint válassza ki és nevezze ki az alkotmánybíróság tagjait. Az alkotmánybíróság átalakításának ilyenfajta lehetősége bizonyítja a szlovák alkotmány legsúlyosabb hibáját, hogy a demokratikus garanciák terén igen sok hiányosságot mutat; az európai intézmények elhamarkodottan ítéltek, amikor megfelelőnek fogadták el. Harmadik kormányra kerülése (1994. december 12.) után V. Meciar kormányfő a köztársasági elnököt az egyszerű parlamenti többség birtokában sorban fosztja meg kinevezési és egyéb jogköreitől. Elvette tőle többek között a titkosszolgálatok igazgatójának kinevezési jogkörét és a hadsereg tisztjeinek kinevezési jogkörét is, így történhetett meg, hogy a szlovák hadsereg tisztjeinek kinevezése nem a köztársasági elnöknek mint a hadsereg főparancsnokának, hanem a kormánynak és így egyértelműen a kormányfőnek a joga. A szlovák alkotmány és a szlovák politikai kultúra egymással összefüggő súlyos hiányosságait mutatja az, ahogyan a kormánykoalíció politikusai a köztársasági elnökkel szemben politizálhatnak. A kormányelnök szerint „a köztársasági elnök az egyes számú ellenség". A kormánykoalíció a parlamentben bizalmatlanságot szavazott a köztársasági elnökkel szemben, és a tömegkommunikációban - különösen a rádióban és a tévében - egyeztetett támadást indított ellene: személyi, erkölcsi adottságait és politikusi képességeit negatívan minősítve a koalíciós miniszterek és képviselők többször lemondásra szólították fel. Mivel ez hatástalan maradt, koalíciós politikusok nyíltan hazaárulással vádolták meg, és a politikai kulisszák mögött hazaárulási pert próbálnak kreálni ellene. A hazaárulási vádat arra akarják építeni, hogy M. Kovác külföldi útjain és nyilatkozataiban határozottan bírálja a szlovák kormány jelenlegi politikáját és annak demokráciafelfogását, valamint arra hívja fel a figyelmet, hogy Szlovákiában az ellenzék hangja nem jelenhet meg teljes mértékben szabadon. A koalíciós politikusok arra törekednek, hogy a köztársasági elnök megnyilvánulásait az ország, a köztársaság érdekei elleni tevékenységnek, államellenes cselekedeteknek tüntessék fel, s ezzel alapozzák meg M. Kovác ellen a hazaárulás vádját. Ez adja meg a politikai indíttatást és keretet a köztársasági elnök fiának augusztus végi elrablásához és Ausztriába hurcolásához is. A szlovák köztársasági elnöknek a közvélemény előtti politikai lejáratása negatívan érinti a szlovák társadalom politikai kultúráját és a lakosságnak a szlovák alkotmányos rendbe, valamint az állami intézményekbe vetett bizalmát. A szlovák alkotmányban a hatalmi megosztás egyik leggyengébb láncszeme az, amit alkotmányelemzők világkülönlegességnek szoktak nevezni: a szlovák köztársasági elnök a parlamentnek felelős, a parlament választja és a parlament háromötödös többséggel le is válthatja. Ha az elnököt nem választják meg, akkor a kormányelnök látja el az államfői teendőket. Ez azt is jelenti, hogy a kormány maga nevezheti ki saját minisztereit. A jelenleg folyó belpolitikai harc egyik tétje épp ez a kitétel: a szlovák kormány elnöke arra törekszik, hogy háromötödös többséget érjen el a parlamentben. Ehhez több eszközt alkalmaz: az egyik, hogy az ellenzéki pártokat több politikai kérdésben megpróbálja megosztani . N. n.: Belgicky denník o demarsi (Belga napilap a demarsról), Pravda, 1995. október 31., 12. old. 4 Szomolányi, Sona: Vyvin právneho systému Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság jogrendszerének fejlődése). In : Slovensko a jeho premeny na zaciatku 90. rokov (Szlovákia és változásai a 90-es évek elején), Bratislava, 1994, 69-74. old. 5 Ondrus, Vladimír: Meciarova potemkinova... 6 Zitny, Milán: Sialili na synamieria na otca. Kriminálny cin s politickym pozadím (A fiúra emeltek kezet de az apát célozzák meg vele. Bűntett politikai háttérrel), Domino efekt, 1995. 36. szám, 2. old. 7 Erről és a szlovák alkotmány egyéb súlyos hiányosságairól Ernest Valko szlovák alkotmányjogász, aki a szövetségi Csehszlovákia alkotmánybíróságának elnöke volt, interjúban vall. Právna teória pojem „ústavná kríza" nepozná (A jogelmélet az „alkotmányos válság" fogalmát nem ismeri), Domino efekt, 1995. 36. szám, 3. old.