Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1832-01-14 / 4. szám

m­i meg a’ tördelés közben is élt legyen, ab­ból vettük észre, hogy valahányszor egy na­gyobb tetem roppant­ meg tagjaiban, mind an­nyiszor bődü­lést lehetett hallani, melly gyen­ge ugyan ’s haldoklóéhoz vala hasonló, de az emberben kínos érzéseket támasztott. Midőn egészen öszvezúzta volna, végtére az állatnak koponyáján próbálta­ meg erejét, de ez olly sok munkát adott neki, hogy sokára elfárad­ván, felhagyott szándékával ’s visszavonult a’ fa’ tetejére magát k­inyugotni. A’ nap már alkonyodott ’s mi is haza mentünk. Midőn más nap reggel a’ helyhez jöttünk, igen nagy vál­tozást tapasztalánk. A’ tigris’ teste, melly most egy formátlan vörös színű húshalomhoz hason­lított , ott fekü­tt, egy kis távolságra a’ fától ’s olly fényes volt mintha enyvvel vagy ko­csonyával boríttatott volna be. A’ kígyó t. i. tajtékzó nyállal voná­ be ’s imígy tette csu­­szamlóvá ’s elnyelhetésre alkalmassá; a’mint­hogy nem sokára elsőbben fejét kapá torkába azután teste’ egyéb részeit ’s lassanként egé­szen elnyelte. A’ nyelés’ munkája egész estig tartott ’s midőn az egésszel kész volt, a’ nap rég lenyúgodott. A’ következő, azaz negyedik napon, új­ra és utószor gyültü­nk­ öszve, hogy megöljük ’s ekkor már asszonyok és gyermekek is ve­gyültek a’ kíséretbe, mert a’ ceyloniak’ állítá­sa szerint most már nem lehetett tőle félni. A’ kígyó csakugyan annyira meg is terhelő gyomrát, hogy alig mozdulhatott. Midőn hoz­zá közeledtünk, igyekezett a’ fára mászni, de nem volt ereje. Megölése most csak abba ke­rült, hogy fejét egyikünk egy nagy fadorong­gal betörte. Midőn megdöglött, megmértük ’s hosszát 36 lábnyinak találtuk. A’ ceyloniak azonnal szétbonczolák. Húsa hasonlított a’ borjúéhoz ’s többek’ vallomása szerint, kik belőle enni nem irtóztak, jobb ízű volt, mint bármi állaté.” — Eddig a’ nevezett Edwin residens. Az Anaconda egy neme az óriás kí­gyóknak , neveztetik Bálványkigyónak (Boa constrictor) és Királykigyónak is. Az óriás kígyók mintegy 11 nemre oszlanak; általá­ban igen hegyes nyelvük van, de nem mérge­sek. Az Anaconda legnevezetesb , legnagyobb és legszebb az erejükről elhirlelt kígyók kö­zött. Hosszúsága 20—40 lábnyi, vastagsága néha nagyobb mint emberé. Igen szép hos­szúkás pontozatú feje van, hasonló a’ krokodilé­hoz. Bőre tündöklő és gyönyörű színeket ját­szik. Hasán 240, farka alatt pedig 60 csont­pikkely van. Hazája: Keletindia , Afrika és Középamerika. Meg lehet szelídíteni s né­­melly dolgokra tanítani. A’ délamerikai nép isten gyanánt tiszt­teli, ’s ezért neveztetik Bálványkigyónak. A’ hol pedig nem isteneltetik a’ népek húsáért, — mint valamelly ízletes falatért — ahit­­va leskődnek utána. Bőre nevezetes kereske­dési czikkely. Többnyire folyók mellett álló fákon la­kik, mellyekre magát hosszú tekercs gyanánt fonja. Igen ügyes úszó. Eledele minden nemű állat; szeret leskedni oroszlán, tigris, szarvas­aival, ló és ember után. Sebességgel szokott előtörni a’ lesből, körűlsodrani hosszú farkával martalékát ’s midőn csontjait öszvetöré, nyál­lal beborítván lassanként egymásután elnyel­­deli. Néha olly rendkívül megterheli gyomrát, hogy mozogni sem tud. Illy tehetlen állapot­ban, a’gyomrában emésztődő állatok’ döglele­­tes szagára, melly környöskörűl nagy messze­ségre elterjed, meglepik a’ nagy fehér han­gyák, vagy a’ mint neveztetnek p­u­s­z­t­í­t­ó­k, milliónyi számmal, bemásznak fülein, orrán, száján a’ belekbe és gyakran 24 óra alatt mind a’ gyomrában lévő dögöt, mind pedig magát annyira elemésztik, hogy egyedül csont­váza marad. Illyetén rendkívüli nagyságú kígyó volt az is , melly Carthago mellett Regulus’ sere­geiből több katonát megöldözött, ’s mint Li­­vius írja, iszonyú rémületbe hozá az egész római tábort. Láncsa és nyíl nem árthattak neki. ’S irtóztatóbb ellenségnek tekintetett

Next