Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-08-04 / 62. szám
jed ’s neveli a’ naphomályt. A’ nap 11 órakor kel, alig mutatja kevéssé magát, már ismét leáldozik , nem melegít, nem is világit, hanem egy homályos lámpához hasonló. Déltájon belenézhetni , a’ nélkül, hogy fájjon a’ szemnek, alig szükséges az embernek fejét emelni annak nézésére ; ’s délután 5 órakor már a’ földet sötét éj lepi. Itt nem láthatni sem varjút sem szarkát sem verebet; csak pintyek ’s hollók tartanak téli tanyát. Néha mutatkoznak ugyan nyaranta verebek is , de az érkező tél elrezzenti őket. A’ tél annál keményebb, minél sűrűbb a’ köd ; ez pedig sokszor olly tömött ’s erős, hogy az utczai közepén járók a’ házakat egyik oldalon sem láthatják, ’s a’ ki lovon ül, az három lépésnyire sem lát maga elébe, mivel a’ ló’ gőze ’s párája a’ ködöt még sűrűbbé teszi. Ha a’ lélekzés szabad ég alatt nehezebb mint szokás szerint, akkor igen könnyen észre vehetni, mint fagy meg a’ lehelletgőz; e’ jelenet 38°nyi hidegnél áll be; mihelyt valaki a’ ruha alól kezét kihúzza, tüstént meg kezd fagyni. A’ kényeső (szered) 40°nyi hidegnél szabad levegőn, szép csillogó kristállyá alakúl fenyü-rojtok’ képében, ’s 35 perez alatt egészen megfagyott; ekkor kis kalapáccsal ütögettük , ’s a’ kényeső ón gyanánt szétlapult. Ha a’ földre csaptuk , nem adott hangot; ha meghajtani próbáltuk, csak nehezen tört el; de ha szobába vittük, el lehete törni, mint valamelly hideg viaszt, ’s 12 percz múlva ismét egészen szétolvadt. Én néhányszor egy légmérőt elástam a’ hóba ’s ott hagytam egész éjszakán által, ’s reggel úgy találám , hogy a’ hóban elásott 12°nyival kevesebb hideget mutatott, mint az, melly szabad levegőn függött. Ez oka , miért rejteznek az állatok éjjel hó alá ; mert ott csakugyan melegebb tanyájok van. De ugyan mivé lenne maga a’ föld is, ha azt hóköntös az iszonyit hideg ellen nem védné? A’ melegebb tartományok’ lakója talán nem is hiszi, hogy az ember szabad levegőn 46°nyi hidegben megélhet? Illy kétkedő telepedjék le Jakutskban, hol a’ belföldiekkel hasonló hidegben az utczára menend , a’ nélkül, hogy orrát megfagylalná. Ez onnan ered, mivel a’ nagy hideg nem egyszerre jó, ’s az ember lassan lassan hozzá szokhatik. Tél’ elején, midőn a’ hideg még nem volt olly kemény, torkunkban bizonyos keserű ízt érzénk ’s azután mellünkön nyomást mint valamelly körül ; de csupán akkor, ha szaporán mentünk, mig végleg e’jelenség is elenyészett. Készakarva menénk 40°nyi hidegben sétálni, hódgallérral ’s közönséges csizmában felsőczipe nélkül. Arczunkat, orrunkat ’s füleinket hódgallér védé; láb és térd szenvedtek kevéssé, ’s a’ szempillák a’ lehellettől folyvást lefagytak. Félóráig tartó sétálásunk ’s jó kedvvel térénk ismét haza. A’ hideg, úgy látszik, szintazon következést szüli, mellyet a’ hőség, azaz egyiránt elsüti az arczot. A’ lakosokra nézve nagy szerencse , hogy illy rettentő hidegben szél nem fú; minél hidegebb az idő, annál csöndesb a’ levegő. Azon észrevétel , hogy a’ hidegnek nagy befolyása van az emberi szózatra ’s jeles énekesek csak délszaki földön születnek, itt valónak mutatkozék. Bár mint igyekeztünk is Jakutskban egy énekes társaságot alkotni, szerencsénk mostoha volt; az éneklők közt csak egy alkalmas szózat sem találkozik. — Septemberben kezdik a’ lakosok házaikat elkészítni télre ; a’ nyári ablakdeszkázatot kiszedik, ’s helyébe a’ télit (Stawenky) rakják be. Ezen úgy nevezett stawenky vastag , négy ’s fél hüvelyknyi széles rámából áll, mellybe egy közönséges orosz üvegből készült kis ablakot helyeznek. Napközben ez vastag jéggel húzódik be; azért, ha estve a’ lakos a’ táblákat bezárja , a’ kis ablakokat kiveszi, ’s helyűkbe egy gondosan gyalúlt deszkácskát helyez ; a’ jéglepte ablakokat kályhára állítja, hol azok reggelig felengednek ’s megszáradnak. Ekkor a’ deszkácskákat ismét leveszi ’s a’ tiszta kis ablakot visszaállítja. Korább időkben üveg helyett egy tiszta jéglappal éltek, ’s e’ szokás még most is folyvást divatoz a’ jakutski vidék’ pór viskóiban. Illy jégablak nem nagy világot enged ugyan, de sokba sem kerül , ’s minden hasadás vagy olvadás nélkül tavaszig eltart. Csak ekkor kezd a’ belső oldalon felengedni és szétolvadni; e’ mellett minden nap tisztáztatik a’ jég a’ rászállott gőztől. A’ gazdagok’ épületiben másnemű sta