Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-11-22 / 94. szám
ketlen tudomány tárokat alkot? Hány tanító van hazánkban, kinek kezei közt a’ virágzó, ép természet száraz múmiává fonnyad, ’s a’ nyers, erőteljes élet holt, dísztelen csonttetemmé aszik?! Ugyan valljuk meg egyszer őszintén, hogy nem a’ Grammatika ’s Kritika’ határin való örökös keringés az , melly minket a’ régiek’ szellemével barátkoztat meg’s az embert szellemileg képezheti; hogy a’ folyvásti foglalkozás egy már elenyészett nép’ tudományával ’s polgárival nem nevelhet férfiakat, minőket a’ haza ’s jelenidő kivan; hogy holt szavak és száraz fogalmak nem adnak a’ serdülő polgárnak az életre alkalmas oktatást; hogy száraz rendszabályok, hogy puszta számokkal és formulákkal játszás az ifjút keblében nem éleszhetik a’ föntebb műveltség’ isteni szikráját! — Rideg szó-emberek, unalmas szabályvadászok, szoba-bölcsek vagy beszélő machinák, kik iskolai hangon ’s tudálékos szóhadarral mindenről felülegesen fecsegni képesek, a’ hazának nem használhatnak , ’s az élet olly emberekkel mit sem nyer, kik cselekvés előtt mindaddig beszélnek, míg a’ kedvező pillanat elveszett. Az élet férfiakat kiván , kik testre ’s lélekre egyaránt épek ’s fejek mesterkélt nevelés által elferdítve nincs ; férfiakat, kik fogékony szívvel, szilárd akarattal, tiszta gondolkozással, világos értelemmel ’s józan itélő tehetséggel bírnak; férfiakat, kik nem csupán idegen országokat ’s rég lefolyt századokat ismernek, hanem azt is tudják, mit jelent e’ szó „Haza‘ ’s mik a’ jelenidő’ kivánati férfiakat, kik az igaznak ’s valónak útjáról sophismák vagy álokoskodások által félre nem hagyják magokat csalatni, kik füleiket a’ lélekismeret’ szava elől be nem dugják, kik tulságok’ határin örökké nem kalandoznak ,’s nézeteiket az életben nem akarják ostoba gőggel uralkodókká tenni; — férfiakat végre , kik nemcsak ékesen és szabályok szerint beszélni , hanem erőhatással munkálni is tudnak. Illy férfiakat neveljen ’s képezzen az iskola! Az iskola egy nevelő intézet, melly az élet végett alapult; az ő feladása: életképezés. Az iskola, szavak , jelek és fogalmak nélkül nem lehet, ámde adjon folyvástt életre illesztés által azoknak életet. Az iskola gyakoroltassa növendékeit gondolkozásban, de ne csupán abstract vagy is elvont tárgyakon , hanem az élet’ tárgyin ’s viszonyin történjék ez. Az iskola éljen formákkal és számokkal , hogy a’ tanítványokat az életben útba igazulni tanítsa. Ne ölje meg a’ természetet holt, lelketlen analyzálás, rendszerezés ’s bonczolás által, hanem a’ tanítványoknak szabályszerű oktatás móddal nyissa fel a’ természet’ titkait. Ne csupán ismeretekkel — ha mindjárt az életre hasznosak volnának is — gazdagítsa az ifjúságot, hanem ezt magába az életbe is vezesse bé. Szótudomány az iskolának minden esetre szükséges, ámde szó és jel az élettel köttessék össze. Grammatika és kritika szintúgy mellőzhetlen része az iskolai tanulmánynak, ámde azok csak kulcs gyanánt szolgáljanak egy idegen gondolatvilághoz. A’ görög ’s római classicusok’ olvasása a’ tudós iskolákban szükséges , ámde nemcsak azért kell azokat olvasni, hogy olvastassanak, hanem a’ régiek’ szellemébe valólag be is kell hatni ’s a’hajdankort mindig a’jelenre alkalmazni tudni. Háti a’gyermeknek’s ifjúnak pillanatit az életről elvonjátok; ha ti et szók ’s jelek, formák ’s fogalmakban egy mesterkélt élethez szoktatjátok : úgy megölitek benne a’ való élet ’s mesterkéletlen természet iránt érzőtehetségit ’s fogékonyságát ; ’s épen olly nehéz az ifjúban azt viszont föléleszteni, a’ milly nehéz egy már eltörpült, görbe fát ismét nyúlánkká ’s egyenessé növeszteni. F. Jetzeney Osv. A’ VIZEKRŐL. (Folytatás.) Azon álló vizek, mellyek nagy kiterjedésüek ’s a’ tengerrel nem állnak összeköttetésben , nagy tó (See), vagy földtenger (Landsee) nevet viselnek. Ha illy nagy tó’ nevezetes kerületű, azt akkor beltengernek (Binnenmeer) nevezik. Illy földtengerekbe ollykor nagy folyóvizek szakadnak, ’s ezek közt az, melly főleg említést érdemel, a’ caspiumi tenger. . Ezen most nevezett földtengerbe számos folyó ömlik ’s azok közt a’ Volga is, — Europa’ legnagyobb folyamja. Ezen tengernek nincs látható lefolyása , ’s mind a’ mellett sem látszik annak felülete emelkedni. Hová juthat tehát ezen iszonyú víztömeg? Azt vélik sokan , hogy az szinte annyi vizet veszt el kigőzölgése által, mennyit magához vesz, vagy nyer. Mások ismét úgy vélekesznek , hogy az , földalatti csatornák által összekötésben áll. A’ czirknitzi nagy tó is Krainban igen nevezetes, ennek vize ollykor julius és augusztus hónapokban kezd apadni, szünet nélkűl esik, ’s így mintegy 25 nap’ lefolyta alatt egész medre szárazán fekszik. Most már rajta fű kezd nőni, ’s a’ lakosok azt közönségesen kölessel vetik be, mellyet a’ viz’ visszatérte előtt még le is aratnak. Ezután a’ viz lassanként több lyukon ki kezd buzogni, ’s néhányból azonnal halak is úsznakki, sőt még fekete vizimadarak is. Alig telik el 24 óra, már ismét töltve van a’ nagy tó. Megtörténik így, hogy egy ’s ugyan azon évben ezen érintett nagy tó’ fenekén halásznak, vetnek, aratnak, vadásznak is, mivel azon idő alatt, míg a’ vetések állnak , nyulak is tévednek oda.