Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-06-03 / 44. szám
szállani, hogy visszatérjen; előkészületekre nincs szüksége , mivel bizonyos abban, hogy a’ hajón minden szükségest sőt minden fölöslegest is feltalál. Az ember elindul mint valamelly séta útra, ’s nem ritkán válogatott társaságban. A’ partok folyvást szemei előtt vannak, és ez megnyugtató a’ tengeri betegségre nézve, — olly betegségre, mellyben senki meg nem hal , melly csak néhány óráig tartó természetes tisztitó-szer ’s még azonnapon megszűnik. Majd egy hoszszú szakadatlan láncra tűnik szemeink ebbe a’ különféle tájaknak, — egy változatival bájoló gazdag képtár, melly minden pillanatban különféle történeti és politikai visszaemlékezéseket ébreszt bennünk. — Először is P h o c c r a mutatkozik , mellynek neve olly szorosan van Marseille-ével összekötve; mivel ennek lakosi H ar pagus , Cyrus’ helytartója, által ostromoltatva, a’ helyett hogy magokat megadták volna, feleségeik gyermekeik ’s kincseikkel hajóra szállván ’s Gallia’ partjaihoz érvén, Marseillenél kikötöttek ’s ezt a’ fenmaradott hit szerint alapították ’s ennek hatalmát ’s kerületét kiterjesztették. Ezután Metelin ötlik az utazó’ szemébe, erdők- szőlők’s olajfákkal borított hegyeivel. Ez a’ régi Lesbosz, mellyben Sapho, Alkaeus költő és Aeschines szónok születtek. — Maria Dorothei mindig tovább halad ’s nem sokára Lectum előhegyénél (most Cap Baba) terem az ember, nem messze Áss ősz’ omladékitól, hol balról csekély távolságra a’ tengerben Lemnosz-sziget látszik, melly olly híres a’ görög mythoszban Yukan’ esése ’s Philoktetesz’ itthagyatása által. Ezen sziget’ első lakosi ősz hajdankorban a’ Thraciusok voltak. Most 75 faluban elszórt lakosinak száma nem több COOOnél, pamutot, olajt, selymet termesztenek , ’s ezekkel űznek kereskedést a’ partmelletti hajókázás’ segítségével. Továbbá Tenedosz— a’ régi Leukophis — tetszik föl, itt kötött ki, Helena’ elragadtatása után, Paris ’s ide evezett a’ görög hajósereg, midőn Trója’ további ostromlásával felhagyni akarást színte. Majd Skamander és Simois’ vizein evezáltal az utas, mellyek Ida hegyből omlanak, és Sigaea előhegynél, Tenedosszal átellenben, a’ tengerbe rohannak. Ezen két hegymagaslat, egymástól nem messze, Ajax és Patroklasz’ sírjait képezi. Kevés figyelemmel ’s a’ hajóskapitány’ derék messzecsője’ segítségével, Skamander és Simois’ összefolyása fölött Ida hegy és Sigaea előhegy között egy Bonnar-Bachi nevű dőledék-falut láthatni; itt állott hajdan Dardanusz, Trosz és Ilosz városa, ’s ez volt ama’ híres Trója, mellyből csak a’ hely, a’szép ég, és Homer énekei maradtak fön. Az utazó, Ázsia’ első várát elhagyván, az első állomási pontnál van, t. i. a’ Dardanellákban. Míg a’ hajó néhány pillanatig áll, hogy leveleket, nyalábkákat (paquet) kézhez adjon s uj utasokat vegyen föl, elég időt nyer az ember ezen borzasztó, Ildik Mohammed által épített vár-erősségeket, mellyek méltán neveztetnek Konstantinápoly’ kulcsának, megtekinteni. — Maria-Dorothea tovább folytatja sebes futását, s a Hellesponton, mint valamelly hosszú, játékszíni díszesítvény között úszik, ’s a’ mint tovább lejt, folyvást uj meg uj szépség tünik elő, melly a’ szemet meglepi; majd egy uj falu, majd viszont egy érdekes pont a’ régi világból. Nem messze Abüdosz’ omladékitól ’s a’ régi Arisbától, a’ tengerszoros’ legkeskenyebb részén bukik az utazó ama’ helyre, hol a’ kevély Xerxes a’ tengert ostoroztatni parancsoló, mivel a’ szélvész hajóhidját elpusztította, mellyet seregének Ázsiából Európába átmenetelére készítetett vala. — Az utazásnak ezen része rövid volt. Itt fekszik Galliopolis, a’ Hellespont’ városinak legjelesbike. Itt egy óráig mulat az ember ’s aztán még egyszer a’ tengerre bocsátkozik. Lampsakust ai gőzhajó jobbra hagyván, Propontisba fut, mellynek árjai Konstantinápolyba viszik, ’s e’ közben a’ vizivándornak elég ideje van Marmora szigetet s Rodosto és Erekli’ partjain a’ régi Heracleát szemlélni. — Ama’ város, melly ott egy mosolygó domb’ hajladékán látszik , Scutari Chrysopolis; e’ torony, melly egy, tengerbe nyúló magas kőszirten áll, Leander’ tornya; ezen kastély itt átellenben , melly bájoló kertekkel ’s hármas fallal van körülvéve, a’ Szerail; ezen vizek, mellyeket a’ szó’ szoros értelmében ezer pompás csalnak ’s egy egész árbocz-erdő fedez és hasit — a’ Bosphorus; ezen hegyek , mellyeken a’ házak egymásra halmozva látszanak ; ezen minaretek’ ezredjei— Konstantinápoly. Itt vagyunk már. Az utas a’ csudálkozás’ első pillanati után megfordul ’s visszatekint, mintha meg akarna győződni arról, hogy Smyrna az ellenkező latkörön csakugyan nem látszik többé; az út elég hosszú ugyan, de Maria Dorothea’ kettős kereke a’ messziséget gúnyolja, ’s pedig a’ nélkül, hogy ezen csudálatos sebesség legkisebb félelmet is okozhatna. Már elmúlt azon idő, midőn az üstök széllyel repedtek, ’s most az ember csak jótékony hasznait aratja a’ gőzerő csudájának. — Néhány nap elég arra, hogy az utas Konstantinápoly’ minden szemlélésreméltó tárgyait nagyban megtekintse, t. i. az édes vizeket, a herceg-szigeteket ; Bosphorus’ igéző partjait ’s a’ t . Most az ember ujonan hajóra ül ’s harminczhat óra lefolyta után megint Smyrnában van , olly kevéssé elfáradva ’s olly vidoran, mintha a’ városból ki sem