Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-01-03 / 1-2. szám
4 fával a’ betűk iránt irtózásimat lassanként meggyőztem , és e’ győzedelem után azon lapoktul ’s boritékoktul kezdtem irtózni, mellyeken ’s mellyek homlokán semmi sincs írva, ’s kezdem tapasztalni , hogy mivel az újság nagy, tehát azért nem csak felette sok jó újság lehet benne, de számnélküli felfrisített igen érdekes és hasznos régiség is — az angol újságokkal végre némileg megbarátkoztam. Csak a’ forma iránt nem tudtam azokkal összebékülni; mert sokszor rútul kifáradtak karjaim, midőn két vég sarkát tartván a’ szinte öt láb szélességű újságnak , úgy valék kifeszülve mint a’ két lator ; ’s tán mindennap elolvastam volna mai napig egy illy újságot a’ lehető legkellemetlenebb állásban , ha egy reggel nem terem előttem jó barátim’ egyike, kín-veritékemen bámulva. “Mit csinál Istenért, mi baja van?” — ‘Angol újságot olvasok, de még csak felén tudtam átmenni, aligha ma elvégzem.’ — “Ha ha ha ha ha.” — ’S mit nevet?’ — “Hát nem tudja, ezen újság azért olly nagy, hogy ne kelljen sok ringyrongyhoz hasonló papiros-foltot metélgetni, rendelgetni, keresgélni, de kiki egy lapon megtalálhassa mindazt, mit tudni vagy. Ez oszlopok pedig választó jelekül szolgálnak, mellyeknél fogva mindenki könnyen fellelheti az őt érintő vagy érdeklő hírt vagy jelentést. E’ két oszlop például mindig csak eladási jelentéseket tárgyaz; ezen négy pedig külpolitikát; e’ kettő belviszonyokat; e’’ négy szép társasági pletykákat” — ‘Éppen itt voltam.’ “Ha ha ha! E’ három kereskedési tárgyakat ’s úgy tovább, ’s ki látta, mint falra szegezett denevér tartani újságot kézben ; hiszen azt össze kell nyolczrétre hajtogatni, mi tán legkellemesb minősége, mert ez által olly merőséget nyer, hogy kün , kocsin , hajón, legnagyobb szélvészben is bátran használhatni azt. Milly benyomást tett azon időkben még egészen be nem nőtt fejemre ezen látogatás , könnyen elgondolhatni. ‘’S hát az újságokban nem kell mindent tekintetbe venni, de csak azt, mi mindenkit legközelebbről érdekel, és hasznos is , ’s a’ kellemes veleélés legfőkép attól függ, azzal bánni is tudni, ’s miatta nem helyezni a’ legkinosb ’s egyszersmind legnevetségesb állásokba magát’ így szóltam magamhoz, és sokáig nem tudtam kiverni fejemből azt is, ‘milly szerencse vala barátomnak még jó időbeni látogatása, mert olly ujságszerető ember mint én , ki annyit jár és kel, hajón, csolnakon, az újságnak olly oktalan ’s úgyszólván vitorlás kiterjengetésivel bizonyosan még szélvész nélkül is, már régóta, csak egy kissé szelesebb időkben , hajótörést szenvedek. Mind e mellett sokáig még sem figyelmeztem eléggé, vagy jobban mondva ‘nem analysáltam’ mellyik lehetne az újságok lehető legjobb formája , és szinte újabb időkig mindig kellemetlen, noha magamnak soha tisztán nem magyarázhatott érzéssel vágtamfel, szedegettem össze és rendelgettem el ollyféle öszszevissza hajtogatott újságokat, mint például az Allgemeine , ’s ekkép némileg Önnek hírlapjai is. És nem ritkán — mindigi nyughatlan természetem ’s ollykor tán egy kissé igen is egymásra halmozott foglalatosságimnál fogva — nem kis tűzre lobbantam, ha nem volt kés vagy valami más hasitó erőmű a’ kéznél és görbe úraim ügyetlenül vitték végbe a’ szükségest; sőt sokszor ha egy lapot elvitt a’ szél vagy tudja mi, ’s nem ötlött tüstént elé, keresésében minden holmimét is felzavartam, mi soha nem volt kellemes, minthogy se zavarba hozás, se abba hozatal, mint átaljában zavar soha nem lehet az. Körülményim’s tán jó szerencsém eddigelé egyébiránt illy eseteket fölötte ritkáztak, mert vagy mindig olly újsághoz volt alkalmam nyúlni, melly egy össze nem vágott íven mindent előadott, vagy ha illyes nem vala, könnyen elmondhatta a’ szomszéd vagy más ujságtartó, mi volt a’ netalán félrekerült vagy elveszett lapján az eldarabolt újságnak. Úgy hogy e’tárgy végképi kinyomozására ’s valami systemába hozatalára csak néhány héttel ezelőtt történt eset ébresztett ’s határzott tökéletesen, jóllehet több hónap óta kezdettem már a’ felvágási kellemetlen érzések’ okát világosban sejdítni, minthogy mindig olly nehezen esett Önnek magyar lapjait még török késekkel is szabdalni— mert éppen Törökországban tartózkodtam — ha nem volt más a’ kéznél. Az érintett véletlen eset pedig fölötte egyszerű, ’s ollyas, milly mindennap történhetik, hanem tán éppen azon okból nem ébresztett eddig kellő figyelmet , mint sok egyéb a’ világon, mert a’ legegyszerűbb dolgok veleje is mindig rejtezkedni szokott előttünk, s így a’ valót bizonyos körülményektől elősegítve rendszerint csak valami szerencsés véletlen tünteti fel, de akkor azt mint önmagátul ajánlkozót igen könnyen felszedhetni. Kifáradtan ’s egész nap, jóllehet rövid de éppen azért hideg nap szünetlen esőtül verve , velem együtt többen megérkeztünk végre ellankadt gabancsinkon Szerbiának valami fejletlenebb falujába, meszsze a’ hazától ’s még messzebb a’ civilisationak minden kényelmitől, minthogy csak az van közel, mihez könnyen juthatni. Legelső, éppen nem szenvedettünk szerinti, de ember-létünkből eredő szükségink kielégítését valami fél lak félistábban vagy inkább ólban kerestük; de már többször próbálván illyést, mint jól elrendelt gyárban, meglehetős kedvvel egyik a helytisztításhoz , másik tűzrakáshoz, mindnyájan pedig magunk szárítgatásához fogtunk, és aztán egy kis főzésé.