Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-03-28 / 25. szám
annyi földet használ, mennyi Chinában kettőnek untig elég volna. Európában láthatni kerteket, rengeteg erdőket, mocsárokat, mezőséget. Chinában azok, illy mennyiségben legalább, épen nem találtatnak, fannak, az, igaz, sivatagok, hol általában semmi sem tenyészik; de hol láthatni Európának virág’s gyümölcskertjeit ? Igen ittott, de minő mértékben összehasonlitólag ? Chinában erdőket, többnyire csak halmok’ lejtős részein találhatni, mi által igen kevés föld marad műveletlen, a‘ mocsárok pedig csudás munka által most már termékeny rizs-földek. China’ lakosi nem élnek olly sok hus-étekkel, mint mi, ’s igy a’ mag, melly nálunk marha-tartásra esik, ott embernek, szolgál táplálékul. Ide járul még, hogy a’ chinai gyomor nem válogató, ’s hogy déli Ázsiából nevezetesen Mandschu-tatárságból igen sok élelmiszer vitetik be; ’* így a* kérdést, mikép élhet ott annyi millió ember, megfejteni épen nem nehéz. Mi Európában nem egyedül földi létünk’ fentartásáért élünk, hanem hogy élvedezzünk is; ’s a’ szegényebb sorsuak gyakran annyit pazerlanak el mennyi kétszer olly számos sokaság’ kitartására elég volna. Chinában a’ kényelemnek csak igen kevés tárgyai ismertetnek. A’ köznép’ rendeltetése czéljának, élelméhez csak a’ legszükségesnek’ megszerzését véli tenni; gondoskodása, fáradozási tovább nem terjednek. Költenek ugyan ők ünnepeiken, de azok’ múltával mindjárt visszatérnek az előbbi szigorú életmódhoz Én itt tettleges példákat nem egyéb okból hoztam fel, hanem hogy illy tömérdek népszám’ lehetőségét megmutassam, és mint szemtanú merem még állítani, hogy népesebb tartományt és számosabb tagú családokat sehol sem láttam. De China, nem csak saját körzetében népes, hanem még más vidékeknek is kölcsönözhet lakosinak fölöslegéből. Nem egyedül Korea, de a’ Mandschu-tatárság, Formosa, Sziam, Cochinchina ’s az indiai sziget-tenger is Chinából népesült. Mandschutatárság még száz év előtt — elhagyatva Chinába takarodott ősi lakositól — kietlen sivatag volt, most már Shantung chinai tartományból odaköltözött, lakosinak száma milliókra növekedett. Én voltam Tingtshhu’kerületében , honnét ezen uj szállók’ nagyobb része kivándorlóit ’s népességében épen semmi feltűnő meggyérülést sem vehetek észre. Évenként, uj meg uj vándor csoportok érkeznek onnét, mig mások éjszak felé nyomulnak ’s távozásuknak még is alig láthatni nyomait a’ tömérdek mennyiségben. Midőn a’ hollandiak Formosa’ egy részének még birtokában voltak , csak igen kevés szállók érkeztek oda Fuhkin tartományból, de mióta China’hatalma alá esett, a’jövevények’ száma rendkivül szaporodik, ’s az ősi lakosok nem sokára egészen el fognak tűnni. Élelmüket részint Fuhkin tartományból, részint pedig Canton’keleti felébül kapják. A’ Ming fejdelmi-ház’ uralkodása alatt csak gyéren költözének le Chinából kereskedők Ázsia’ déli részeibe, de később, midőn a’ Mandshhu-ház’ ivadékba szállott a kormány, Fuhkin tartományt számtalan nép hagyá el s települt meg az indiai sziget tengeren , hogy a szilaj zsarnokok’ járma alul megmenekhessék. Midőn pedig Jung-tsching, Kang-hi császár’ utódja, a kivándorlást nemcsak megengedő, de elő is segélte s a’ kereskedés egyszersmind dél felé is kiterjedett volna, a kivándorlottak’ száma még tetemes telen. A szigetek’ nagyobb részét hon hagyott rhinaiak repék el és számuk minduntalan érkező jövevények által nőtten nő , mig ősi hónukba csak igen kevesen huzódnak vissza. — Sziam’ népességének tetemes része chinai jövevényekből áll, és számuk az ősi lakosokét már sokkal felülmúlja. Ámbár ezek jobbadán Canton’ keleti részéből költözőnek ide, mégis olly tömérdek ott a’ népesség, hogy a’ kormány szüntelen aggodalomban él tápláltatása miatt. — Cochinchina ’s Tung-king telvék chinai szállókkal, bár mi akadályok tétettek is a‘ bevándorlás ellen. Ha Chinának nyugoti részeit jobban ismernék, talán meggyőződnénk, hogy Chinából az adózó tartományok is népesülnek, azok legalább, hová a kivándorlás nyilványosan nem tiltatik. — Ami itt fölhozatott, meggyőzhető bizonyságul lehet, hogy China’ népessége tömérdek és szüntelen növekedik; hogy tehát Ta-tsinghway-tin adata, ki azt 1812ben 361 millió 693 ezer 879 lélekre számitá, nem túlságos, sőt inkább nagyon is mérsékleti. Chinában zendülésekre ’s általjában támadásra a’ kormány ellen nagy a hajiadósás, s mintegy közönséges. Csak közelebb, t. i. 1832ben, Peking főváros’ éjszaki részében is fedeztetett fel egy titkos társaság, az újrv nevezett csudálatos egyesület.“ Ezen a birodalom’ keblében támadott szövetkezés’főnöke, a’fővárosba egy öreg embert küldött, ki trágya-szedő — Chinában legalacsonyabb foglalkozású — ember-alakban jelent meg. Pénzzel azonban bőven el volt az öreg látva, mellyet szegény katonák ’s más szükségben sanyargóknak osztogatott ki a’ végett, hogy hajlandóságukat megnyervén őket egyszersmind a’ csudálatos egyesület’ részesivé tegye ’s föleskesse. \\ anglaou-tan-tsche , vagy is az „öreg király“, mint ő magát neveztető, czimborája névszerint bizonyos Tangpa-urh volt, ki természeti hibáját, mellynél fogvást egyik keze bajait szétterjeszteni nem vala képes, csudának nyilatkoztatá ki „oroszlán“ ,,a’ fekvő Buddha“ czimzetekkel élt. A’szövetségeseknek 1833 elején kellett volna Pekinget meglepni és ott lappangó párthiveik-