Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-04-20 / 32. szám

126 gyenes s egymást egyenesen keresztül szegdelő vonalban megsoroztatik naponként 6 hold föld, s ho­vá a’ keresztpont esik, sarokkal csinált gödörbe té­tetik egy szem kukoricza ’s azt lábbal betakarván, tovább halad a’ rakó; de, hogy a’ rakó túl vagy in­nen ne tegye a’ magot a’ soron, meg kell jegyezni, hogy az első sorozaton induljon­ el, ha­bár az ke­vésbé látható is. Ez kevéssé pepecslő munka ugyan, és sok, szobából gazdálkodó’s újítva javítást nem kedvelő (mivel több bajjal jár, mint hacsak elszólalja, noha mind magban sokat nyer, mind későbben a’ legszor­­gosb munka’ idején bőven kamatoz) nem szereti. — bb.) Midőn a’ kukoricza első kapálásra megnőtt, elől vesszük a’ lókapát (lásd B. Okosgazda 1­7 lap. 2 kép.— Most ugyan csinosbak készülnek, de szolgálatra mind­egy­ ebbe, ha van egy jó erős ló, elég, de mi ezt is úrbérivel tétetjük, ’s hogy a’ tengerit el ne tapos­sa, két lovat fogatunk egymás elibe, ’s ezzel is ke­­resztülkosul napjában két holdat megkapáltatunk ,‘ma­gától értvén, hogy a lóhajlónak vigyázva mindig a’ sor’ közepén kell hajlani; ki a’ lókapa’ szarvát fogja, annak jólelkű ’s jól dolgozni szerető embernek kell lenni, mert ha néha néha történetből a’ ló félre rántja a’ kapát, ha kézzel nem segít rajta, sok fészket kivá­gathat; ugyanazért mi, ezen dologra, egy marh­ás napszámért, csak két lovat és egy lóhajlót kivá­rniuk , a’ lókapára pedig a’ jobb indulatunkból kivá­lasztva, másfél napszámot adunk, ’s ez által el van érve czélunk, mert amaz örömmel szánt két lovával egy marhás napszámért, imez pedig a’ másfél bér­ért 's megkülönböztetésért igyekszik jól dolgozni Meglevőn a’ tengeri keresztül kosul kapálva, követ­kezik a’ legelkerülhetlenebb munka, melly egyedül tökéletesíti az egészt; t. i. a’ lókapa vagy nem min­den tő mellé hárít földet, vagy ném­ellyiket el is ta­karja ; elindul tehát a’ soron egy ember, ’s ha gaz van mellette, azt kivágja, mellé kevés földet teszen, s aki eltakaró a’ lókapa a’ kukoriczát, azt kapatokkal fel­szabadítja, de még is minden tövet érinteni nem lévén szükség, szaporább munka ez, mintsem leír­ni kellene. s cc.) Megnővén a’ kukoricza töltögetés­­re, a' feniit mód szerint két egymás elibe fogott lovat ragaszt az ember a’töltögető-ekébe (lásd B. Okos­gazda , IS lap, 3 kép), de már ekkor az első ló’ fejébe tarisznyát kell húzni, hogy idestova ne kapkodhas­son , s már ekkor csak egy soron menve, egy nap könnyen megtöltögethet négy holdat; legkedvezőbb pedig ezen haladómunkánál az, hogy többnyire ösz­­szeütközvén a’szénatakarítással, azt sem tudja ekkor a gazda; kukoriczáját kapálhassa é, vagy száraz ren­dét gyűjtéssé­ föl. És mivel mind a’ két munka fel­­akadás nélkül mehet , adván a kukoricza hoz húsz helyett kettőt , csak az tudná megmondani ennek hasznát, ki e’munka-örömben részesül.— Mind ezen, tehetségem szerinti utasításhoz, még azt csatlom: 1ször, hogy a’ ki e’ dologban sikerrel akar előhaladni, hamarább ér ezért, ha tettleg veend utasítást. ‘2ször, csak ollyan gazdának javaslom, kinek vérében van a’ jayitva-nyitás, ’s ha ezen ösztönnel bír, bátor vagy­ok bizonyossá tenni, hogy a’fenirtak’ pon­tos teljesítése mellett, szebb ’s több kukoriczája le­szen, gimb­ább is, de azért több’s nagyobb csövű is, mint a’ régibb módú vetés szerint; minek oka lehet az is, hogy a’ kukoricza-fészkek egymás ellen ’s össze-vissza nem lévén,— a’levegő bátrabban járhatja. Végre: Igazságos ítélettel kevéssé érinteni kí­vánom a’Grange-féle szolnoki megjobbitott,’s Tolnai, és a’ vas-ekét is, mivel nálunk mind a’ három meg­van. Az elsőrül azon megjegyzést teszem, hogy a’ szolnoki egyedül tökéletesített eke, mert az, hacsak emberi erőt képzelhetni, mi az ekét a’földben egy­en­lőn megtartja, ez, azontúl tesz, mert földbe foglaló része van, ’s ha föld’ végére ér, nem kell szarvát csak érinteni is, hanem csupán az arra szolgáló ré­szét félkézzel egy a’ végett készült horogba akasztani, ’s azonnal kiperdül a’ földbül, ’s mikor a’ földbe for­dul, kiakasztani, és így annyira megteszi a’szolgálatot a’ mennyire az ember kívánja , szóval, mindenben czélirányos, de könnyen 50 v. 60 vízba kerülhetvén, nem minden gazda állhatja­ ki árát. A’ második vagy­is tolnai eke az elsőnek ha szinte mindenben meg nem felel is, egyszerűsége miatt mindazáltal helyben­hagyást érdemel, ’s két ökörrel szántva, fogni nem kell a’ föld’végéig, de már ott a’szarvára kell állani, ’s vagy feltaszítani, vagy oldalaslag tartani; ennek ára nálunk talyigástul ’s vasastul kerülhet 14 vízba. A’ harmadik vagy vas eke nagyon jó járatú ’s könnyű ugyan, de fogni kell,’s ez egy emberrel többe kerül na­ponként, mi csakugyan nagy figyelmet érdemel. Bi­harban, N. Létán, K­i­ wji, A’ KISDED-ÓVÓ INTÉZETEK’ ÜGYÉBEN. Úgy tartom, olvasó közönségünk előtt a’ kisded’ mind testi mind lelki ’s erkölcsi megóvása ’s ápolása’ szükségéről nem kell sok szót összehalmoznom.Mélyen érzé már e’ szükséget mind a’ nagyobb városok’mind a’faluk’lakosa, mind a’teljesen kiművelt, mind a’ ke­vésbé okult; — egyik egy, másik más okból. — Hogy a’ szükség éreztetett, bizonyítja az, hogy alig jött életre az idea, már több helyen igy­ekeztek azt valósítani. — A’ kisded óvásra elsőbb is Pest-Budán állittatott­ fel Intézet.— Azonban ezen Intézetek, majd belső, majd külső viszonyaikra nézve olly változásokon jutának kérész­

Next