Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-10-22 / 85. szám

a gyarmatítás’ hasznát. Földmivelés, mesterségek ’s kereskedés csak nyomorún tengének zsarnoki ural­kodása alatt. Könnyen keveredik a’ benszülöttek­kel, ezek’ gonoszságit a’ magáéival egyesíti, a’ nélkül hogy erényeit megtartsa,’s végre közönségesen velők csak egy keverék korcsfajt képez, melly önmagában viseli veszendősége’ magvát.— A’ fran­­cziának van ugyan akaratja, de hi­ányzik nála a’ béketűrés, a’ helyes tapintat ’s a’ szükséges állhatatosság, hogy vad népeket műveltségre vezessen. Mohó vágya, hazájába visszatérni a’ szerzett kin­csekkel, ritkán enged neki időt, hogy valamelly uj gyarmatról állandólag gondoskodjék. Ha pedig le­települt, akkor azon időt, mellyet földm­ivelésre kellene fordítnia, örömeit halászatra, vadászatra ’s egyéb hiú mulatságokra vesztegeti­ el; ezen kívül ő is könnyen keveredik a’ benszülöttekkel ’s fölveszi azoknak rész erkölcseit ’s durva szokásait. Csak rabszolgák’ segélyivel képes ő uj tartományokat mivelni. Szabadság’ intézvényei, nyilványos javítások, oktató-intézetek az ő uralkodása alatt nehezen fo­­ganszanak ’s ritkán van kellő sikerük. — A’ h­o­l­­landi testtel ’s lélekkel egyedárus. Ő mindent, még az elemeket is, kizárólag szeretné leírni, m­ikép a’ német Rajnát. Nála hi­ányzik politikai műveltség, világpolgári érzelem, elevenség ’s mozgékonyság. Hova egyszer leült, ott ülve marad; a’ mit elkez­dett, azt folytatja, úgy, mikép kezdette. Valamennyi birtoka közül egynek sincs sajátlagos élete, ’s egy sem is nyerend azt. — Az amerikai, hasznával ’s elveivel meg nem egyezőnek látja, hogy másokon uralkodjék; ő tetemes pénzt költ ugyan,hogy föld­­tereket, mellyek birtokával határosak, a’ maga részére megszerezzen, de ő ezt csak azon szándék­ból teszi, hogy idegen hatalmakkal az összeütkö­zést kikerülje ’s a’ szerzett tartományoknak magáéival közös jogokat adjon, ’s őket, miután kellőleg meg­­népesültek, szövetségébe fölvegye. — Azon egyetlen gyarmat, mellyet idegen határon alapított, a’ fölebb érdeklett Liberia,’s ez is magányos vállalat,’s eredeti alapja — philanthropiai czél. Amerika, politikai ’s különösen nemzetgazdasági tekintetben, maga is valósított ideal lévén, itt a’ régi világ előtt egy gyarmat’ ideálját állitja­ fel; megmutatja neki, mint kell a’ vadság’ földön a’ civilisatio’ magvait elhin­teni, hogy az önmaga által izmosodjék ’s erőt nyerjen, magát önmaga által véletlenségig elágaz­tatni. Ön történetin okulva, megismeri, hogy ezen után legnagyobb sikerrel mozdítja­ elő saját magányos hasznát, midőn a’ gyarmat’ megtartására áldozott minden tetemes költség nélkül leggyorsabb módon biztosítja magának azon egyetlen valódi hasznot, mellyet egy anyaor­szág uj telepítvényekből meríthet,—■ t. 1. kereskedése’ gyarapodását ’s kiterjedését. I­­iután A­e­g­y­p­t­u­s­ról már korábban szólottunk (­­ társalkodónk f. évi 36 ’s 38. számait), Abysz­­sziniáról s a rabló-státusokról pedig különös czik­­kelyben értekezendünk, tehát itt csupán a’ neger­stat­u­sokról kívánunk még röviden emlékezni. Ezen statusok száma tömérdek, azok nagyobb vagy kisebb mértékben vadak s szokásokra, erkölcsre, vallás­­ra, úgy szinte kormányrendszerre és szorgalomra vég nélkül különböznek egymástól. Legnevezetes­­bek keleten Darfur és Kordofan, nyugaton a’ fu­lah-k, mandangó­k, aschanti-k; délszakon a’hotten­tották és kafferek; del-Afrikában Tombuktu , Bornu és Cashna. Sokan e’ négerkirályok közül a’ moh­am­­med-vallást vették­ föl. A’maurus v. mór­ királyok szul­tánoknak nevezik magukat ’s a’ nagyúr’ szertartása­it majmolják. Mohammedán papokat mindenütt ta­lálhatni; ők jobbatlán helyről helyre vándorolnak, ’s tagadni nem lehet, hogy befolyásuk által a’lakosok’ vadsága tetemesen szelídül. Legtöbb neger tartomány­ban a’ vallás — Islam és Fetiseh-im­ádásból álló zagyvalék. Az uralkodás* formája különféle *s mód nélkül tarka, — kezdve a’ m­ajomszerü egyenlőség­től (mert respublikának illy állati egymással­ élést nem nevezhetni) egészen a’ legnagyobb zsarnoksá­gig; vannak bizonyos nemei a’ választási országok­nak ’s aristokratiáknak is. Megjegyzésre méltó, hogy a’demokratái elei­ a’ hegyes tájakon és sivatag pusz­tákon , a’ monarchiái pedig a’ termékeny’s igen né­pes tartományokban uralkodik. Bel-Afrikában a’ des­­potismus olly kevéssé van szokások által szelídítve, hogy a’ királyok teljes önkény szerint rendelkeznek alattvalóik’ szabadságáról ’s életéről. Illy királyok’ egyike Lander utazónak szabadságot adott, hogy azon négereknek, kik kandiságjok által szállásán őt háborgatják, ü­ltesse­ le fejöket; ’s utóbb, mivel Lau­der ezen szabadsággal nem élt, a’ király őt szem­rehányásokkal illette. Jóllehet ezen uralkodók egy európai napszámos’ életkényelmével sem bírnak, még is szertelen, magas képzelm­ük van hatalmuk’s mél­­tóságjokról, mellyet nevetséges czímzetek által ne­velhetni gondolnak. A’ darfuri szultán p. o. a’ nagy bikának, ökrök’ ökrének ’s győzhetetlen­­ erejű e­­lefántnak ’s a’ t. nevezi magát. Mig a’ négerek e­­gészen természetesnek találják ’s legkevésbbé sem ü­tköznek­ meg, ha a’ királyok fejeiket kedvtöltésül leüttetik, igazságosnak hiszik a’ felzendülést,mihelyt egy vagy más embertelen vad szokásukat — ’s történ­jék bár az nyilványos hasznukra — illetni merik. Illy tartományok’ egyikében, hol még a’ fenálló keletin­diai szokás szerint a’ király’ halála után ennek öz­­vegyeit ’s közvetlen szolgáit megégetik, hasztalan ügyekezett az uj király e’ szokást eltörleszteni. A’ régi szokásokhoz ragaszkodás minden foglalatosság­ra, sőt az élet’ legképtelenebb bohóságira is kiter­jed — ’s a’ mivelődés’ főakadálya, így, — hogy példát is hozzunk­ fel — gyűjtik a’ négerek kezeikkel a’ rist össze, mellyet bizonyos helyen letörnek,’s miután tiz vagy tizenkét százat összeszedtek, csomóba kö­tözik ’s kosárba rakják, melly mód szerint egy ember századrész annyi munkát sem végez, mint végezne az angoloktól gyakorlott mód szerint. Egy néger király, kinek a’ nyugati parton egy angol gyarmatban ezen jobb kezelési módot megmutatták, felszólítván egy­szersmind őt, hogy földijeinél azt hozza­ be, kinyi­­latkoztatá, hogy népe a’ természetfölötti hatalmak bosszuállásától való félelemből megölni fogná azt , ki e’ szokást nála divatba kívánná hozni. — E’ tekin­tetben különösen az éjszakamerikai Libér­ia gyar­mattól igen jótékony revolutiót reméllhetni, mivel,mint a’ tapasztalás ezt már meg is mutatta , a’ négerek az ő polgárisait fajtársaik’ példáját, intéseit’s taní­tásit sokkal nagyobb készséggel követik, mint a’ fe­jérekéit, kiket ők bizonyos fensőbb­ hatalmu lények­nek tartanak. Libériából a’ kereskedéssel majd a?ke­

Next