Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-10-22 / 85. szám
a gyarmatítás’ hasznát. Földmivelés, mesterségek ’s kereskedés csak nyomorún tengének zsarnoki uralkodása alatt. Könnyen keveredik a’ benszülöttekkel, ezek’ gonoszságit a’ magáéival egyesíti, a’ nélkül hogy erényeit megtartsa,’s végre közönségesen velők csak egy keverék korcsfajt képez, melly önmagában viseli veszendősége’ magvát.— A’ francziának van ugyan akaratja, de hiányzik nála a’ béketűrés, a’ helyes tapintat ’s a’ szükséges állhatatosság, hogy vad népeket műveltségre vezessen. Mohó vágya, hazájába visszatérni a’ szerzett kincsekkel, ritkán enged neki időt, hogy valamelly uj gyarmatról állandólag gondoskodjék. Ha pedig letelepült, akkor azon időt, mellyet földmivelésre kellene fordítnia, örömeit halászatra, vadászatra ’s egyéb hiú mulatságokra vesztegeti el; ezen kívül ő is könnyen keveredik a’ benszülöttekkel ’s fölveszi azoknak rész erkölcseit ’s durva szokásait. Csak rabszolgák’ segélyivel képes ő uj tartományokat mivelni. Szabadság’ intézvényei, nyilványos javítások, oktató-intézetek az ő uralkodása alatt nehezen foganszanak ’s ritkán van kellő sikerük. — A’ hollandi testtel ’s lélekkel egyedárus. Ő mindent, még az elemeket is, kizárólag szeretné leírni, mikép a’ német Rajnát. Nála hiányzik politikai műveltség, világpolgári érzelem, elevenség ’s mozgékonyság. Hova egyszer leült, ott ülve marad; a’ mit elkezdett, azt folytatja, úgy, mikép kezdette. Valamennyi birtoka közül egynek sincs sajátlagos élete, ’s egy sem is nyerend azt. — Az amerikai, hasznával ’s elveivel meg nem egyezőnek látja, hogy másokon uralkodjék; ő tetemes pénzt költ ugyan,hogy földtereket, mellyek birtokával határosak, a’ maga részére megszerezzen, de ő ezt csak azon szándékból teszi, hogy idegen hatalmakkal az összeütközést kikerülje ’s a’ szerzett tartományoknak magáéival közös jogokat adjon, ’s őket, miután kellőleg megnépesültek, szövetségébe fölvegye. — Azon egyetlen gyarmat, mellyet idegen határon alapított, a’ fölebb érdeklett Liberia,’s ez is magányos vállalat,’s eredeti alapja — philanthropiai czél. Amerika, politikai ’s különösen nemzetgazdasági tekintetben, maga is valósított ideal lévén, itt a’ régi világ előtt egy gyarmat’ ideálját állitja fel; megmutatja neki, mint kell a’ vadság’ földön a’ civilisatio’ magvait elhinteni, hogy az önmaga által izmosodjék ’s erőt nyerjen, magát önmaga által véletlenségig elágaztatni. Ön történetin okulva, megismeri, hogy ezen után legnagyobb sikerrel mozdítja elő saját magányos hasznát, midőn a’ gyarmat’ megtartására áldozott minden tetemes költség nélkül leggyorsabb módon biztosítja magának azon egyetlen valódi hasznot, mellyet egy anyaország uj telepítvényekből meríthet,—■ t. 1. kereskedése’ gyarapodását ’s kiterjedését. Iiután Aegyptusról már korábban szólottunk ( társalkodónk f. évi 36 ’s 38. számait), Abyszsziniáról s a rabló-státusokról pedig különös czikkelyben értekezendünk, tehát itt csupán a’ negerstatusokról kívánunk még röviden emlékezni. Ezen statusok száma tömérdek, azok nagyobb vagy kisebb mértékben vadak s szokásokra, erkölcsre, vallásra, úgy szinte kormányrendszerre és szorgalomra vég nélkül különböznek egymástól. Legnevezetesbek keleten Darfur és Kordofan, nyugaton a’ fulah-k, mandangók, aschanti-k; délszakon a’hottentották és kafferek; del-Afrikában Tombuktu , Bornu és Cashna. Sokan e’ négerkirályok közül a’ mohammed-vallást vették föl. A’maurus v. mór királyok szultánoknak nevezik magukat ’s a’ nagyúr’ szertartásait majmolják. Mohammedán papokat mindenütt találhatni; ők jobbatlán helyről helyre vándorolnak, ’s tagadni nem lehet, hogy befolyásuk által a’lakosok’ vadsága tetemesen szelídül. Legtöbb neger tartományban a’ vallás — Islam és Fetiseh-imádásból álló zagyvalék. Az uralkodás* formája különféle *s mód nélkül tarka, — kezdve a’ majomszerü egyenlőségtől (mert respublikának illy állati egymással élést nem nevezhetni) egészen a’ legnagyobb zsarnokságig; vannak bizonyos nemei a’ választási országoknak ’s aristokratiáknak is. Megjegyzésre méltó, hogy a’demokratái elei a’ hegyes tájakon és sivatag pusztákon , a’ monarchiái pedig a’ termékeny’s igen népes tartományokban uralkodik. Bel-Afrikában a’ despotismus olly kevéssé van szokások által szelídítve, hogy a’ királyok teljes önkény szerint rendelkeznek alattvalóik’ szabadságáról ’s életéről. Illy királyok’ egyike Lander utazónak szabadságot adott, hogy azon négereknek, kik kandiságjok által szállásán őt háborgatják, ültesse le fejöket; ’s utóbb, mivel Lauder ezen szabadsággal nem élt, a’ király őt szemrehányásokkal illette. Jóllehet ezen uralkodók egy európai napszámos’ életkényelmével sem bírnak, még is szertelen, magas képzelmük van hatalmuk’s méltóságjokról, mellyet nevetséges czímzetek által nevelhetni gondolnak. A’ darfuri szultán p. o. a’ nagy bikának, ökrök’ ökrének ’s győzhetetlen erejű elefántnak ’s a’ t. nevezi magát. Mig a’ négerek egészen természetesnek találják ’s legkevésbbé sem ütköznek meg, ha a’ királyok fejeiket kedvtöltésül leüttetik, igazságosnak hiszik a’ felzendülést,mihelyt egy vagy más embertelen vad szokásukat — ’s történjék bár az nyilványos hasznukra — illetni merik. Illy tartományok’ egyikében, hol még a’ fenálló keletindiai szokás szerint a’ király’ halála után ennek özvegyeit ’s közvetlen szolgáit megégetik, hasztalan ügyekezett az uj király e’ szokást eltörleszteni. A’ régi szokásokhoz ragaszkodás minden foglalatosságra, sőt az élet’ legképtelenebb bohóságira is kiterjed — ’s a’ mivelődés’ főakadálya, így, — hogy példát is hozzunk fel — gyűjtik a’ négerek kezeikkel a’ rist össze, mellyet bizonyos helyen letörnek,’s miután tiz vagy tizenkét százat összeszedtek, csomóba kötözik ’s kosárba rakják, melly mód szerint egy ember századrész annyi munkát sem végez, mint végezne az angoloktól gyakorlott mód szerint. Egy néger király, kinek a’ nyugati parton egy angol gyarmatban ezen jobb kezelési módot megmutatták, felszólítván egyszersmind őt, hogy földijeinél azt hozza be, kinyilatkoztatá, hogy népe a’ természetfölötti hatalmak bosszuállásától való félelemből megölni fogná azt , ki e’ szokást nála divatba kívánná hozni. — E’ tekintetben különösen az éjszakamerikai Libéria gyarmattól igen jótékony revolutiót reméllhetni, mivel,mint a’ tapasztalás ezt már meg is mutatta , a’ négerek az ő polgárisait fajtársaik’ példáját, intéseit’s tanításit sokkal nagyobb készséggel követik, mint a’ fejérekéit, kiket ők bizonyos fensőbb hatalmu lényeknek tartanak. Libériából a’ kereskedéssel majd a?ke