Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-05-28 / 43. szám

A 3. szám. Fest, m sj ti h’ 18. 1836. TÁRSALKODÓ. VALAMI A’ VASUTAKRÓL, ’s különösen a’ Mechel - től Antwerpig vezető második béig a­ v­as útvonal’ megnyittatása felől. Brüssel, május 7k én. Antwverpből a’ három napig tartott ünneplések után épen most térék Brüsselbe vissza ’s itt azonnal némit papirosra jegyzek, reméll­­vén, hogy az ausztriai státusból egy szemtanúnak párt­nélküli, részrehajlatlan sorait az olvasók nem ve­­endik nem­ kedvesen, különösen most, midőn azon­kívül, hogy a’ Ferdinand-császári éjszaka-ut létesül­ni készül, más nagy vasutak’ létrehozatala körül is komoly előmunkálatok történnek. — Minden or­szágban a’ vasut-készítés magányos társaságokra biza­­tik, de Belgium ezen köz­szabály alól kivételt mutat. Itt a’ kormány az ország’ minden fő irányiba saját költségin húz csupa vasutakból hálót. Innét könnyű által­­látni, hogy a’ belga kormány minden uj vonalt nagy ünnepélyességgel maga nyit ’s nyittat­ meg. — Múlt évi május­ 5-én nyittatott­ meg a’ belga-vasutak’ el­ső vonala, melly Brü­sseltől Mechelnig visz. Hosz­­sza 21,700 metres, azaz: 1­,441 bécsi öl, vagy is közel 3 ausztriai postamérföld s került 1,49­4,788 francba (1 franc valamivel kevesebb mint 24 pengő kr., ’s igy csaknem 1 váltó forint). — Ezen vonal’ felállitatása előtt Brüssel és Mecheln közt évenként mintegy 35 — 40,000 személy utazott. Az előttem fekvő hivatalos tudósítás ellenben mutatja, hogy 1835 ki aug.­ljétől 1836­. évi febr. 29keig, — tehát 7 hó­nap alatt — e’ vasútvonalon 316,907 volt az utazók’ száma. A’ belga kormány tehát, e’ hét hónaphoz arányozva, egy év alatt 370,000 francot vett­ be. Eb­ből leszámítván az összes folyó költségeket, u.m. 144,000 francot , tartalék-tőkére 35,000 francot, a’ szekér­művek’ ’s t­­etv. megszerzésére ’s a’ létesítési-tőke’ 5. kamatja’fejében, összesen tehát 271,500 francot, marad még a’létesítési-tőke’ levonulása után mintegy 100,000 franc vagy is annak része. Ezen következmény itt mind a’ kormányt mind a’ népességet példátlan élénk mun­kásságra buzdítja, annyival inkább, minthogy az min­den áru­szállítás nélkül egy magánálló rövid úttéren fejlett­ ki. így jön lehetségessé, a’ második vonult is — Mechelntől Antwerpig f. hónap’ okán megnyitni. Ennek hossza 24.000 mét­es, azaz: 12,759 bécsi él, vagy is mintegy 30 ausztriai postamérföld. Az egész vasút’ hossza Brü­sseltől Antwerpig ennélfogvást tesz 45,900 métrest, vagy is (1 lieue-re számítván 4000 métrest) il lieues-t 47 centimes-t. Egy lieue, ha a’ második egyenközű (parallel) vasútvonal elkészül, mintegy 400,000 francba kerü­leni, holott Franczia­­országban egy hasonló hosszúságú vasútnak létrehozata­la kerek számban 800,000 francot kíván, ’s a’ Liverpool és Manchester közti vasút Flahaut szerint 1,600,000, Thiers szerint pedig 1,300,000 francba került.— A’ vitelbér külön vasutakon következő arányban mutatkozik: Liverpool és Manchester közt 30 angol mérföldre azaz 48,270 métresre, vagy­is valamivel több mint 12 h­etesnyi térre fizet egy személy az első helyen 8 franc. 15 cent.; St. Etienne és Lyon közt 58,000 métresre 4­ 7 francot; Ujyork és Phi­ladelphia közt 34 lieyes-re az első helyen 15 fr. 90 cent.; a­ második helyen 10 fr. 6­0 centimes-t; Brüs­sel és Antwerp közt 45,900 métresre vagy­is 6200 ausztriai postamérföldre csinos berlineken 3 fr. 50 cent. (1 f. 22 krt. pengőben); deligence-okon 3 fran­cot (1 fr. 10 kr. p.); padokkal ’s födéllel ellátott kocsikon 2 franc. 20 cent. (51 kr. p. p.); fedetlen kocsikon 1 franc. 20 centimes-t (2­8 pengő krt). Hogy a’ vasutaknak még néhány század előtt sejtellen következményeit magunknak megfejthessük, szükséges megjegyeznünk, hogy uj, jól készült ’s kő­­vel rakott utakon négyszer, egy kemény ’s apró kö­vekből készített töltésen nyolczszor, olly töltött utón pedig, melly homokkal kevert kövecsből áll, tizen­­hatszor erősebb a’ dörzsölés, mint vasutakon, ’s hogy ezen utóbbin a’ vonó-erőt gőz által tetszés szerint nevelhetni. így próbaképen a’ Mecheln ’s Brüssel közti 3 ausztriai mérföldet a’ gőzkocsik már több­­ször befutók 18 perez alatt, ’s igy Angliában is gyak­ran egy angol mföldet egy perez, tehát 12 ausztriai mföldet egy óra alatt végeztek­ be. Ezen emelt gyor­saság egyrészről a’ gőzerő’ megnagyobbítása, más részről a’ szállítási teher’ megkevesbítése által esz­közöltetik. — A’ közönséges sebesség, mellyel Brüssel és Me­cheln közt utaznak, 620 métrest tesz egy perez alatt, mi is a’ Liverpool ’s Manchester közti utazás’ sebes­ségével csaknem megegyez ’s egy ausztriai mérföld­re 12 perczet kíván. Ennélfogvást a’ Bécs és Pest közti távolságra mintegy 7, ’s a’ Bécs és Prága köz­tire mintegy 8 óra (ide nem értvén a’ hegyek általi feltartóztatást) fogna szükséges lenni. Illy sebesen u­­taztam már néhányszor Brüssel és Mecheln közt, ’s én némi uralkodó előítéletek’ lerontására még a’ kö­vetkezőt jegyzem­ meg: A’ kocsik’ zörgése koránsem mértékfölötti, a’ tüdő legkevésbé sem szenved ’s az ember egész utazás alatt folyvást kényelmesen be­szélhet. A’ rázás és ingás igen csekély ’s az ember­

Next