Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-11-26 / 95. szám

95 syám- Pest. nov ■" — ;______—_________í j_____ijii - i i íinbo t’ 86. 1936. TÁRSALKODÓ. óvó K S GYÓGYSZER az uralkodó m­arhadög és más ragadó betegségek ellen. Már jóval ezelőtt, midőn még az orvosi tudo­mányokban semmi részt nem vettem, Slavoniában utazván egy igen réginek hírlett szokás’ szemtanú­ja valék , t. i. ha valamelly gyermek a’ természeti emberhimlőt megkapta,­ abból azonnal a’ javósak és javósnők (orvoslók a’ köznépnél) v oltoztak más még egészséges gyermekekbe, holott az olt-himlő­­nek akkor ott még hite sem volt; ’s ők azon sike­rét beszélék bánásmódjoknak, hogy a’beoltattak kö­zül majd mindegyik bizonyos változásokon ment­ ke­resztül, némellyek csak lázas változásokat szenved­tek, legtöbbnél megfoganszott de csak az oltás’he­lyén a’ himlő,’s e’ két osztálybeli a’ bajon szeren­csésen áttesvén, attól örökre ment is maradt; né­­mellyeken pedig a’ himlő tüstént egész dühével ki­tört. — Illy tapasztalás,’s az oltott­ himlő’s más hasonló adatok felőli elmélkedés által vezéreltetve a’ német természetbúvárok, kiknek szorgalma és belátásával általjában megelégü­lhet az emberi nem, szoros fon­tolgatás alá vették e’ dolgot,’s próbát tevének más ragályos bajokban is, t. i. azoknak magvát v. gyü­mölcsét, melly képes a’ betegséget más és de alkal­mas azaz fogékony egymire általvinni, hasonlag köz­lék más egymikkel, ’s ugyan azt tapasztalák, mit a’ slavoniaiak a’ himlőnél, t. i. többnyire lázas vál­tozásokon mentek­ keresztül ’s a’ bajtól mentten ma­radtak, mások pedig, de csak kevés számmal, a’nya­valyát valóságosan megkapták. Már itt tovább bú­várkodtak: vallyon mi lehet oka annak, hogy ném­elly individuumokba a’ ragály’ anyaga beoltatván,azok az egész betegséget megkapják? nem a’ ragály’ men­nyisége , vagy annak sűrűsége és igen nagy ereje? hát ha meghigítnák a’ ragályt, ’s kisebb adagban adnák , nem maradnának-e többen menttek a’ beteg­ségtől a’ nélkül, hogy a’ szer’ gyógyító ’s óvó e­­rejétől megfosztassanak. — Vettek tehát egy csep­pet a’ ragályból, ’s azt fél meszelynyi, háromszor üvegből lepárolt égettborba cseppenték,’s néhány — p. o. öt — óráig igy hagyván ’s több ízben felrázván jól összevegy­ítve cseppenként adák­ be; ekkor már kevesebben kapták­ meg a’ bajt, a’ többiek szintúgy mint az oltás által megavatván; de csak még is meg­kapták , ’s így most a’ tapasztalást tovább folytatók. Ez első vegyítékből vettek egy cseppet’s hasonló­­kép ut fél meszely égettborral vegyíték, ’s ismét beadták; ekkor a’ gyógyultak’ száma még nagyobb, a’ betegülteké pedig kisebb jön, de egészen még sem enyészett­ el. Harmadszor tehát egy csöppet e’ második vegyitékből vettek a’harmadik fél meszely égettborhoz, ’s ebből egy kávés kanállal egy me­szely fris, ha lehet páravizbe vegyítvén adának a’ betegnek minden másodnap egy evőkanálnyit. Én e’ szernek jó sikerét ’s hasznát tapasztalánk a’ marhadögben, koszban, emberrühben, himlőben; méltó lenne ló-takonnyal is próbát tenni. Marhadög­­ben vétetik egy kevés az orrbul kicsü­ggő takonyból, koszban a’ fris varból, vagy mi még jobb, a’geny­­ből, rühben ’s himlőben hasonlókép. .Sietek tehát fel­­szólitni hazámfijait, hogy e’valóban csekély de sokat ígérő módot vegyék próba alá,’s engem bér­mentes leve­lek által tudósítsanak a’sikerről, én ezen tudósításokat mind fogom e’lapokban’s a’ nem sokára megjelenen­dő Gazdasági Tudósításokban közleni; de kérek is mindenkit: járjon-el minél nagyobb pontos­sággal e’fontos tárgyban, nehogy felületes és kön­nyelmű próbáinak sikeretlenségét, magának a’ sokat ígérő tárgynak tulajdonítsa. Az egészségeseknek mint ivószer adassék az ivóváluban minden héten egyszer két három kanálnyi a’ harmadik higítatból. Reményiem, itt ij fontos okra akadunk, bámulni a’ világ’ urának bölcseségét, ki, miután a’nagy Egész­nek , a’ világnak fentartatása elkerü­lhetlenekké te­szi a’ járványokat,— legalább az azokat megóvó’s gyógyító magvat önmagukba vetette. — Ha azon­ban ez kétszeri adásra sikert nem szülne, akkor, ha az állat dugulásban szenved, adassék gyógyszertár­ban vett ti­net­ura nucis vomicae mindennap egy csepp egy evő­ kanálnyi vízben, mig a’ has megindul; ez meglevén többé mitsem szükség adni. — Ha pedig vagy mingjárt a’ baj’ elején vagy ké­sőbb igen híg a’ ganéj, ’s ez erőllenedést okozna, vétessék „Ap. Mere. subl. corr. gr. un am. Spir. v. redt. 830° íme. du as. JM. 8. minden nap két­szer egy cseppet egy kanál fris vízben.“ — Ha a’mar­ha javulni kezd, azonnal meg kell szűnni a’ gyógy­szer-adástól. Mihelyt a’ marhán betegség mutatko­zik, választassék­ el még kútra nézve is az egészsé­gesektől, mihelyt pedig javulni látszik, a’betegektől, de az egészségesek közé csak egészen ép korában kell bocsátani. Dr. I­van­o­vies And. (Pesten, Zöldfa-utczában 204. sz. a.) ÉJJELI R­É M­­­A L A­K. (V­é­g­e.) IV. Jertek a’ sötét képektől vidorabb világba, melly­­nek örömei mulékonyak ugyan, de kedvesen hatók; ’s bár ebben is hamar megszakadand rózsa-pályánk, vegyétek a’ boldogabb kevés perczet pótlékul a’ múltnak, ’s fösvényen összezsugorgatott foglalóul a’ jövőnek keserviért. Szenderfy a’ felőle hallottak óta legboldogabb halandó volt, annak hívé legalább magát az ezerfé­le viszállyal dús földtekén; mert Szidónia—az élet­tavasz’ minden kesemivel viruló erényes Szidónia — kevés hónap alatt az oltár’ szentségivel, örök frigye­sül fog adatni melléje, ’s ki mondhatna­ ellen közű­­letek,ha álláspontját hősünknek az élet-elvek’ zenith­­jének merem állítani?! Az érzelmivel nem biró le­ány átadá ugyan magát sorsának ez ügyben, bár a’ gondos, a’ körülményeket hidegebben fontoló anya

Next