Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-11-22 / 93. szám

körűlti ártalmas befolyások ’s a’ t., mellyeknél fogva némelly egyes járványok’ számozását némikép magyarázhatjuk. A’ mostani marhadögre nézve, a’ múlt évi példátlan szárazság ’s az ezzel egybekötött jó táplálék- ’s ivóvíz-hiány, a’ most ellenkezőkép uralkodó tartós ’s nedves időjárás, legelőkön a’ fűnek bősége némi valószínűséggel engedik a’ járvány’ származását megfejteni.— Illy ártalmas befolyások, épen mivel igen elterjedtek, igenis elterjedten munkálnak, a’ kórfogékonyságot egész tartományokra megalapítják, melly lappangva létez az állati műrendszerben, más utóbbi kóros befolyások után nyavalyakint kitörendő. •— Lappanghat pedig a’ szarvasmarhákban annál is inkább, mivel idegrendszerök’(Systema nervosum) tökéletlen kifejlődése miatt tökéletlenebb ’s tompább érzékenységük is. — Onnét van, hogy ezen állatoknál a’ nyavalya már olly fokra lehet magasulva, melly az embernél iszonyú fájdalmat okozna , a’ nélkül, hogy ezt amazok legkevésbbé éreznék. — Midőn marhán a’ nyavalya vagy fájdalmak’ kitűnése vagy láz-mozgalmak által észrevetetik, akkor az már magas fokon van, ’s már sokáig tartott. Imrén magyarázhatjuk továbbá azon mindennapi tapasztalásunkat a’ szarvasmarhák’ járványai körül, söt, hogy midőn a’ betegség a’ marhán, mint mondani szoktuk , már kitört, orvosi hatásunkról és segedelmünk körülti igenleges állításaink nagyobb részint csak puszta képzelődés; noha látjuk sokszor, hogy sok marha nyavalyája’ utolsó szakában is szerencsésen hol gyógyszerek által, hol azok nélkül fellábad, mi azon- ban mindig a’ természet’ önkormányának, nem pedig orvosnak munkája; ’s hogy mol, ha e’járványokban seppiteni akarunk, hozzájárulhatásunkat csak megelőzőleg ’s ótólag valósíthatjuk. E’ szempontból tekintvén átaljában a’ szarvasmarhák’ járvány-betegségeit, megfontolván különösen ezen most uralkodó járvány’ pathologiai tulajdonit, tüneményeit, továbbá a’ bonczolási adatokat, orvosi szemléletiek szerint a’ következő gyógyterv alapítandó. Először : a’ nyavalya’ ragályos tulajdona miatt az elválasztási ösméretes rendszabályokat minden esetre szigorúan végbe kell hajtani. — Ezen elválasztásnak is ezek alapjai: a) Azon helység, mellyben a’ marhadög kiütött, zárassék-el minden más helységtől; b) azon helység’ marhája, mellyben a’ dög kiütött, választassanak el a’ szó’ szoros értelmében egymástól úgy, hogy a’ betegek a’ még egészségesekkel bármi érintetbe se juthassanak. — Az elhullottak’ elásatása, ’s a’ bőrökre olly igen szükséges vigyázat az orvos-politziai hatóság’ feladásai közé tartozik. — Minthogy ezek már eléggé tudvák, itt körülményesen előadni fölösleg. Annyi mindazáltal igaz, hogy e’ szükséges javaslatok’ eszközöltetése a’ praxisban számtalan ’sgyak■ Iran igen nehezen legyőzhető akadályra talál. Másodszor: AMinden e’ járvány körüli vizsgálat’ adatiból bebizonyulván az, hogy, a’ mit feljebb bővebben megmutattunk, ezen járvány’ főbélyege gyuladásra hajlomás, orvoslási tekintetben a’ nyavalya’ kitörése után orvosi tudomány’ «jatalmában kevésbbé bízván, óvási s megelőzési ezéltkűl a’ theoria ’s praxis alapjai’ értelmében következő rédszereket rendelünk, sör) Midőn némelly helységben s dögnek nyoma mutatkozik, azonnal minden mégép narhán hathatós érvágás történjék, melly által a’ vér* meg tetemesen kevesbüljön. Hogy ezen érvágás vagy metszésnek óhajtott sikere és várt foganatja legyen, szükséges, a) annyi vért ereszteni, hogy a’vér-rendszerben észrevehető visszahatás támadjon, mit részint a szív verés lankadozásából, részint testi elcsüggedésből tudhatni meg—Ereszténk ki vért 4 egész 17 font’8, a nyílás fa’ nyak-vérezen) nagy legyen; mivel szükséges, hogy az ürítés a’nyerendő vér rendszerbeni visszahatás eszközlése miatt hirtelen történjék, különösen hogy a’ vérnek rostos részei is, mint mellyek az általányos gyuladás’ magvát magukban foglalják,kitakarittthassanak.—2) Szükség, hogy a’vér magasztalok (exaltalt) állati kifejlettségének lecsilapitására olly 8’3'18'3'Szeret nyujtassanak, mellyek azt fölereszszék, feloldozzák, hüvesitsék. •— E’ czélnak tapasztalásunk szerint a salitrom, borkő, glauber-só felelnek meg. — Szükség azonban, szereket nem hasonszenvi (homoeopathiai), hanem olly adagban szolgáltatni, hogy a’ bölcső természetes mozgása fölingereltetvén napjában többször oldozott ganét üríttessék ki. — Itt kisebb vagy gyengébb marhának minden nap reggel adatott egy lat salitrom ’s kétkét lat a’ többiből; kettős, sőt hármas adag pedig a’ hízott ’s erős marhának; ’s e’ szereket legalább egy hétig folytatták. 3) A’ savas italokat jó foganatuaknak tapasztalok, nem azért, mintha a vért valamelly ragályos senyvtől kívánták volna megszabadítani , hanem hüvesitő, oldozó ’s lábellenes erejük miatt. Savanyu alma-, vagy kovászlé, só-, vagy kénsavas viz a’ czélnak megfeleltek, kivált a’ nyári forróbb napokban. 4) A’ hidegvizbeni gyakor fürösztés, vagy, hol ez meg nem történhetett, hidegvizzeli locsolás mindaddig, míg a’ marha borzadozni kezde, egyszer kétszer napjában ismételve e’ járványban, kivált nyári meleg napokon , hathatós szerül szolgált. Ez által sok már bágyadozó marha előbbeni vidámságát s egészségét visszanyerő. •—• Ím ezek azon szerek, mellyekkel a’ mármár kifejlődni készülő járványnyavalyát óvás képen a’ marháktól elháríthatni, sőt egész helységekre nézve, ha szigorúan alkalmaztatnak , e’ járványt is elfojthatni. Ezen állításomat igazolják Arad megyében kebledző Musztesd és Berindia helységek , hol e’ szerek legdicsőbb foganatuaknak mutatkoztak. — Az elsőnek földesura, ennek pedig lakosai ugyanitt ritka bizodalommal viseltetvén, minden ajánlandó orvoslást pontosan végrehajtani ígértek, miután mind a’ két helységben a’ dög hirtelen ’s mohón kiütött. •—* Azon nap óta, mellyen a’ két falu’ minden marháján az érvágás megtörtént , a’ kik pontban érintett belső lábellenes szerek használtattak (ez utóbbiakat egész hétig folytatók), a’ dög szintolly hirtelen a’ gazdák’ kimondhatlan örömére megszűnt. Hogy pedig a’ dögnek ezen hirtelen megszűntét ugyanezen gyógymódnak tulajdoníthatni, igen valószínű , mert a) e’ gyógyítás általjában a’ betegség’ természetével egybehangzó; — b) mivel a’ dög azon helységekben, hol az kitört, ’s e’ gyógymód nem alkalmaztatott, kevés számú áldozattal meg nem elégedvén, a’ helységbeli marhák’jóval nagyobb részét megemésztő ; — c) mivel mind a’ két helységben, mint említők, e’ szerek’ alkalmazása’ első napjától a’ dög hirtelen s tökéletesen megszűnt, ’s még eddig, noha még most is több közellévő helységben divatoz, vissza sem tért. Hiltner József, Arad ügyes orvosa.