Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-02-25 / 16. szám
mappán úgy kell intézni, hogy minden nagyobb jó, ’s kivált minden nagyobb nevezetes rész aránylag oszlassék el, mellőzni a’nagy parallelákat, s nagy távolságra való egyenességeket. — Sőt még az egyes osztályok’ egy irányban való fekvése sem olly nagy figyelemre méltó, csak különben a hozzájárulás megtörténhessék. A’ mappán előre elhatárzott dalok akkor tétessenek által a’ természetbe, ’s a földek becsülése azután történjék, mivel (mint feljebb a homokoknál is emlitém) minden rosz faju föld becse azon mértékben fogy, mellyben annak terjedéke no, p. o. ha birtokom’ Jedrésze rósz, ugyanollyan igyekezet ’s költség mellett az ^ed részből azt meg nem javithatom, midőn az, kinek megfordítva csak egy negyedrésze volt rész, ezt már régen el is felejté; — hasonlókép ha birtokomban egy vagy két hold folyóhomok van, azt elölöm esztendő alatt, de ha dó van, annyi idő alatt terjedését is alig gátolhatom. Mire nézve dicsérjék bár némellyek a’ szabályozott egyen-vonali dűlők’ szépségét, Cicero pro domo su a — mivel a munka könnyebb, ez csak ott alkalmazható , hol vagy az egész határ kis különbséggel egyenlő , vagy minden rész minemüségű nagyobb részei valamelly határnak más osztályba tételnek, /a y.a).a exi reng ccyacoig, a’ szép a jó mellett. Mihelyt a’ dűlők ’s utak a’ föntebbi módon kijegyeztettek, azok a’ mappán nyomon tussal hozassanak ki, mindeniknek szélessége a’ mappára hassék, ’s azokon a’ Küldöttség’ befolyása nélkül változtatni senkinek szabad ne legyen. Az így kijegyzett dűlőkbe foglalt földek’minőség szerinti kiszámítása — egyenként kitevén minden különböző darab’ mennyiségét — a’ földmérő által tökéletesen elkészítve a’ Küldöttségnek adassék által, hogy kiki még a’ sorshúzás előtt minden rész ’s jó darab’ mennyiségét láthassa, hogy kiszelés után is a’ post- fundtualisban talált mennyiségét illetőségének látván, az abban találtató hibás térek’ (plagák) terjedelmét a’ sorshúzás előtt a’ Küldöttségnek beadott dűlőkbe kiszámítottakkal összehasonlítván, rosszaság, vigyázatlanság, vagy tudatlanság- szülte hibák iránti minden kétsége eloszoljék. Habár mindent el nem mondottam is, mi egy tökéletesen végzett összesítés és tagos osztály körül teendő, ha az azt tárgyazó munkálatok’némelly árnyéklatit nem emlitém is: reménytem, a’ czélhoz vivő utakat a birtokosoknak megmutattam, s az e’ szerint összesítők néhány esztendő múlva uj birtokaikból sajnálva fognak régi gazdasági helyzetökre viszsza emlékezni, hogy azt a’ mostanival előbb fel nem cserélhették, talán némellyek fölöslegnek tartandják ‘17 előleges munkálatokban, olly igen szoros ellenőrködést; de ember isméretimnél fogva minden világi jólétem mások befolyásával elhatározásánál bizodalmatlanságból indulok ki, ’s másoknak sem javasolhatok egyebet. Az emberek mindig emberek voltak s maradnak. Le monde ne va ni ne vient pas, il ne fait que tourner. Az is meglehet,hogy némelly földmérő kedvetlenül veendi a’ különben is hasonlíthatatlan fáradsággal összeköttetett földmérői munkák’ szaporítására utai o Javaslatokat; de arra kész a’ felelet: ,,kiki alkudjék a munka’ terhes v. könnyű létéhez képest“. Vinbody Sándor: ÉSZREVÉTELEK a’ magyarországi birkatenyésztés* és gyapjukezelésről, különösen kereskedési tekintetben. — Utba-igazításul ’s intésül azon birkatenyésztő gazdáknak, kiknek arra szükségök van. (Folytatás.) Az évi gyapjutermesztést , közelítőleg imígy számíthatni ki. A’ vámjegyzékek vagy lajstromok szerint, mellyek a’ kereskedési tárgyakban (in Commercialibus) kineveztetett magyar országos Biztossággal közölve voltak ’s a’ Bztosság’ munkálatiban kinyomtatvák , Magyarországból (bele foglalván Erdélyt is) a’külföldre vitetett: 1816ban 101,591 mázsa gyapjú; 1817ben 101,014 m. ; 1818ban 110,618 m. ; 1819ben 118,854 m.; 1820ban 119,516 m ; 1821ben 135,611 m.;1822ben 138 793 m.;1823ban 143,863 m.; 1824ben 176,407 m. ; 1825ben 169,422 m.; 1826ban 16,099 m.; 1827ben 196805 mázsa gyapjú. — A’ ki ezen országos biztossági operatmnot megtekinteni ’s adatimat az abban foglalt jegyzetekkel összeegyeztetni kívánná, figyelmeztetem, hogy ott az Ausztriába ’s külföldre történt gyapjú-kivitel különválasztva ’s másmás rubrikában fordul elő; itt pedg a’ kivitel összesítve van. Gyapjú-behozatalt a’ vámlajstromok nem mutatnak, Kees az ő, gyárok’ állapotját tárgyazó előadásában írja, hogy Bessarábiából évenkint mintegy 5,000 mázsa gyapjú érkezik Magyarországba. De ezen mennyiség a’ kivitel’ mennyiségéhez képest elenyészik. — Igen nevezetes , hogy Schwartner’ adatai szerint (1. Statistikája’ 1 Részét 220 1.) már 1802dik évben 124 814 mázsa gyapjú vitetett ki az országból; ennélf ugrást úgy látszik , mintha a’ kivitel csak 20 évvel későbben szaporodott volna, vagy pedig hogy a’ föntebbi adatok nem egészen alaposak.— Ha meggondoljuk, hogy a’ birkatenyésztés országszerte még folyvást növekedt erőben van, tehát a’ föntebbi vám adatokból azt következtethetni, hogy jelenleg a’ kivitel már évenkint 200,000 mázsát bizonyosan meghalad. A’belföldi gyapjufogyasztást — ha mingyárt csak közelítőleg is —kiszámítani még sokkal bajosabb. Azonban szolgáljanak ahhoz a’ következő adatok: Föltehetni, hogy Magyar- és Erdélyországnak (ide értvén a’ magyar katonai határszéleket is) 13 millió lakosa közül 5 millió csupa belföldi durvább ’s finomabb gyapju öltözetet hordoz. Ha minden individuumra általányosan csak 5 fontot számítunk , már ez is 250,0JO mázsát tesz. — Hiezing érnék katonai határszéleket illető Statistikája szerint (1. II. Ilész 1811.) a’ németbánsági határőr vidék (93.000 lélekbül álló népszám mellett) 6300 mázsa gyapjút termeszt, mellyből 1 rész eladatik, egy harmadrészt pedig, azaz 2100 mázsát, a’ lakosok dolgoznak fel. — Kees’ előadása szerint az oláh illyriai határőr vidék, mellynek 81,727 lakosa van , mintegy 1500 mázsa gyapjút dolgoz föl évenkint. Ezen lakosszámok mintegy felét teszik valamennyi vármegye’ lakosai’ középszámának, ’s majd középszámát valamennyi határőrvidék’ lakósinak. Ezenkívül meg kell még itt jegyezni, hogy a’ határőrző katonaságot az aerarium látja el ruházat