Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-01-14 / 4. szám

L flxAn Pest, Januar’14. 183». ■i—,1 ■ 1 '■-■gi-L------'-j. TÁRSALKODÓ. T­A­G-O­S­Z­T­A­L­Y ■ t­a t­a • gat­z­d­a­s­ág­i ás erkölcsi tekintetben. Többrendbeli jeles értekezés jelent­ meg már a’ Tagosztály’ érdemében , mellyek talán e’ jelen e­­őadásokat fölöslegekké tehetnék; mivel mindazáltal csak a’ minden oldalruli megh­ányásvetés nyújthat tisz­ta világot, a’ mondottakhoz függelékül meg iin­ eze­ket ragasztani talán nem lesz egészen hasztalan. Azt szereti a’ magyar mind hallani, mind mon­dani , hogy ő a’ maga tulajdon fekvő jószágának birtokában kiskirály, ’s a’ kinek nemességgel tár­­salkodnia szerencséje van, vagy ki maga is bir­tokos , ezer alkalma van hallani egytől is, mástól is, hogy neki birtokaira nézve, és tulajdon jószá­gában senki sem parancsol. Ő az övében határta­lan úr. — Igaz, hogy a’ magyarnak mind lelkében, mind törvényei’ szellemében az úri tökéletes hata­lom’ csirái megvannak; de vizsgáljuk­ meg, mennyi­re tehetségünk engedi: valljon jelen körülményink közt e’ szép csirák hajtottak- é hasznos növényeket, virágokat ’s gyümölcsöket, vagy ezek’ létesülése még mindig csak reményben szenderg? ’s mi a’ le­hetőről a’ levőre zárva (a posse ad esse) öncsalás­ba esve röpke árnyékoknak tapsolunk. Mert nem kell felednünk, hogy ázsiai eredetünkhöz képest ö­­römest ábrándokkal mulatjuk képzelinket. China a’ nap’ országa; ’s ennek császárja a’nap’ unokája, e’ kerek föld’ura ’s a’ t. ’s a’ t.; a’ magyar legvitézebb nemzete a’ földnek, legszabadabb népe Európának; földe legtermékenyebb; a’ magyar termékek nélkül éhséget szenvednének Európa’ több nemzetei; a’ magyar jobbágy legboldogabb; a’ nemes földbirto­kos kiskirály, ’s több e’féle. Igaz, hogy mind ez, ’s illyetén ábrándok nyomos alapon épülnek; csak­hogy már részint elavultak , más formát ’s valót öltöttek, részint a’heves képzeletek által túlságosak. A’ többit elmellőzvén, lássuk , mi alapon épülhet a’ magyar nemes birtokos’ kiskirálysága ingatlan tulaj­donán? Úgy látszik azon, a) mivel földjétől adót nem fizet; b) mivel gazdálkodásmódjába a’ törvények nem avatkozván, akaratját a’ birtokosnak, sem a’ mezei, sem az erdei gazdálkodásban nem kor­látozzák, holott más majd minden európai ország­ban mindenkinek földbirtoka felszámittatik, marháji megolvastatnak ’s adóval rovatnak­­ meg; iparbeli hasznai, fényűzési költségei ’s a’t. adó alá vettetnek, erdei mivelésére ’s használása’ miségére szoros tör­vények szabatnak, felvigyázók rendeltetnek, szóval: az erdei haszonvétel fenyítékben tartatik. Igaz, hogy az illyes törvényes ’s országos zaklatásoktól ment a’ magyar birtok; de félő, hogy sokkal illetlenebb zaklatásoknak ne legyen alávetve , sokszor pedig tulajdon alattvalója által. — „Itt nem legeltethet az Úr, mert ez Ökör tilos.“ — „Most itt nem szánthat Uram, mert szárazság lévén nincs mező a’ legelőn, az ugart kell fentartanunk.“ — „Ide se kukoriczát, se burgonyát nem rakathat Uram; mert körülbelül minden föld őszivel lévén vetve, aratás után legel­tetni fogjuk az egészet;“ — „Itt lebért nem ter­meszthet tettes uram, mert marháink tövestül ki fogják tiporni ;“ — „Itt Injában trágyázza Uram rétjét, mert sarját kaszálni nem engedhetjük, mivel magunk sem kaszálunk;“—„Ide kár leszen tek. uram­nak birkáit hajtatni, mivel itt disznaink legelvén, azok mindent feltúrtak;“ — „Kérjük tek. uramat, ezen földjeit ne árkoltassa­ fel, mert az árok a’ legelte­tés’ útjában lévén, azt behúzni kénytelenittetünk, é s különben is sertésinknek igen hasznosak a’ vizes kopolyák.“ — ,,A’ szegény zsellérség igen nehezte­li , hogy a’ tek. úr aratás után tarlóját mindjárt be­szántja , mivel téli szükségére tarlót nem háríthat.“ —Vagy a’szomszéd nemes birtokos így szól: „Szom­­­széduram , hordássa haza gabonáját a’ mezőrül, mert a’ marhák majd feldúlják, mivel már holnap rá eresztjük azokat.“ — „Ha keríttet, Szomszéd­uram , vagy árkoltat , nekem ekejárást hagyjon a’ maga földjéből, különben én minden földemet nem szálíthatom fel.“ — „Korán ne kaszáltasson az Ur, hogy tulajdon rétjét majd maga marháival legeltes­se, mert majd mi is oda hajtunk.“ — ,,A’ földek’ közepére mesgyekövet ne tegyen az Ur, mert kidob­juk, mivel ekénk benne megakad’s eltörik.“ ’s a’t ’S hát ez a’ kiskirály, ki a’ fel­őbb hatalom’ üdvös parancsait szolgaságnak tartván ’s tulajdon alattvalóji, cselédi, ’s birtokos szomszédi’ akaratja ’s tudatlansága , és sokszor önkénye által magát medve - pórázon vezettetni engedi? Ez a’ teljes ha­talmú úr, kinek tulajdonához többen nemcsak jogot tartanak, hanem őt a’ magáéval élésben korlátoz­zák , fenyítékben tartják, törvényt szabnak ebbe: mit és hogy’ cselekedjék tulajdonával? ez a’ teljes­hatalmú úr, ki javait többek’ bitangolására engedni kénytelen; ki nem jobbíthat telkein, nem szaporít­hatja marháit értéke szerint , ki vizenyős földeit meg sem árkoltathatja más’ engedelme nélkül; ki nem kerítheti javait, nem őrizheti, hanem mindent kitolásra engedni kénytelen ? Ki mind ezen teher mellett is a’ nemes birtokost szabad birtokosnak ’s valódi tulajdonosnak véli hazánkban, annak valóban csudás fogalmai vagynak a’ szabad birtok’ miségé­ről. Sőt inkább közös legelő, és szanaszéti földek mellett azt kell mondani, hogy igazi tulajdon nem is létezhet. A’ közös Birtok’ kárai. Ha a’ patriarchai élet mai nap is divatozna, s az igazgató atya fiait, unokáit, testvéreit, távolabb atyafiait, s ezek’gyer­mekeit egyenlő szeretettel ölelné, a lehetőségig, távol minden részrehajlástól,szeretettel szolgáltatná­ ki mind­egyiknek az egyenlő igazságot; vagy ha országunk mai napig is hadakra osztva, ’s a’ had feje közös atyjuk lenne a’ had’ minden tagjainak; ha az öregebbek, ’s különösen az atyák’ tisztelete mai nap is úgy di­vatozna, mint Ázsiában laktu­kban; a közös leírt , a’ hadnagyjától kezdve a’ had’ (família) minden tag­jait megnyugtatva kielégítené, de miután jelenleg az okoskodás’, bölcskedés’ szelleme annyira megva

Next