Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-07-01 / 52. szám

5«. s«.ám Pest, junii»’ 30. 1831. TÁRSALKODÓ­ ADATOK. A’ MÉRTÉKLETESSÉGI EGYESÜLETEK’ TÖRTÉNETÉHEZ. 1835 ben az „angol ’s külhoni mértékletességi Egyesület*“ iratiból ném­elly ismereteket közlék ezen társaságok’ szerkezete­, czélja- és munkálódásai’ si­keréről e’lapokban; legyen szabad azt ezennel hasz­nálnom, egy német folyóiratban (Gesundheits-Zei­tung l­r. 48. 1837.) legújabban talált adatok’ közlésére. A’ IXd. v. Xdik században találák­ fel az ará­tok az alkoh­ol készitését, m­elly eleinte gyógysze­rül használtatván „az élet’ vize“ (aqua vitae) nevet nyeré, ’s az angolok szíverősítésül m­ág a’ XVIdik század’ végén is nyújtottak katonáiknak illy aqua vitae-t. De ,az élet vize’ csakhamar milliók’ halál­italává lön. Smollet beszéli, mikép Vilmos és Mária’ uralkodása alatt az angol égettbor-árusok czégérei­­ken hirdeték­ , egy pennyért meg lehet részegedni, kettőért holtrészeggé inni magát; a l­ak­óknak in­gyen adatik szalma.“ Később a’parliament megszorítá a’ szeszes italok’ áruitatását; de mióta 1827 ben e’ meg­szorítások eltöröltettek, azóta úgynevezett gin-(pá­­lyinka) paloták épültek Londonban, mellyekben eze­ren áldoznak az iszákosságnak , ’s voltak hónapok, mellyekben 4000 részeg is találtatott éjjel az utczán fetrengve, ’s vitetett a’ rendőrségi hivatalba. De talán sehol sem terjedt­ el az iszákosság olly mértékben, mint Éjszakamerikában,hova 1790től 1832ig majd egy milliárd palaczk szeszes ital vitetett a’kül­földről , ’s 1825 ben az évenkinti fogyasztás (mint­egy 12 milliónyi népesség mellett) 274—328 millió palaczkra becsültetett; — ’s azon évben valóban 30,000 megrögzött iszákost számláltak, az ebből származó kárt 500 millió frankra becsülvén. Azonban hol legnagyobbra növekedik a’ rom­lás , ott virágzott­ fel a’gyógyszer is. Már előbb hal­lattak röpkeiratokban ’s napilapokban s papiszékek­ről intések ez italokkali mértéktelen élés ellen. De sikeretlenül. Egy, 1813ban Massachusetsben e’ czél­­ra alakult társaság, csak csekély sikerrel dicseked­­heték. Gyökerében kell vala megtámadni a’gonoszt. Ekkor 1816 ban mély­ belátásu emberbarátok az égett italokkali élés’ teljes eltörlesztésére egyesültek, ’s Bostonben egy folyóirat alapítatott, az éjszakameri­kai mértékletességi egyesület’elveit terjesztendő.— Csakhamar köz részvét mutatkozik. Számos röp­keirat értekezik a’ tárgyról, ’s 1818ik év’ végével már 200 mértékletességi egyesület számítatott, kö­zel 30,000 taggal. Egész katonai ezredek, papok, orvosok’s ügyvédek’ testületei czélszerű határozatokat hoztak, ’s 1830 ban az egyesületek 1000nél többre szaporodtak, több mint 100,000 részvevővel; 50 szesz­égetésnél ’s 400 égettbor-mérésnél több szűnt va­la meg. Lymeben, Vermontban, hol az eladás 6000 gallonról 600ra szállott­ le, a’ hajomás 24-ról 171re keresbedett s6ótól. — 183lik évben a’katonaságnál és hajósnépnél (Seeleute) elkezdék a’ naponkinti égett­­bor-adást, zso­dnagyobbitással pótolván azt, törleni, ’s 1832 ben Amerika’ közép-tengeri hajócsapatának 1107 hajósa (Seeleute) közül, már 819 fogadta­ el ezen kárpótlást, ’s már a’ következett évben a’ pá­­lyinkaosztást az egész hadiseregben el lehete tör­leszteni. Az éjszakamerikai mértékletességi egyesület’ utolsó tudósítása szerint, múlt évben már közel 2 millió lakos egészen lemondott az égett italokkali é­­lésről, ’s több mint 8,000 egyesület mintegy mil­lió taggal fáradozott e jótékony reform’további ter­jesztésében. Már 4000 szeszégetés hagyta abban munkáját, és 8000 szeszárus mondott­ le illy kereset­ről. Legalább 1200 hajó evezett­ ki égett bort nem vive magával, ’s 12,000 megjavult iszákost szám­láltak. A’ mértékletesség’ kötelességének elismerése a’ többi világrészre is gyümölcshozó valt. — 1831 től fog­­va Nagybri­tanniában, Izlandban, Svéd- és Oroszország­­ban alakultak mértékletességi egyesületek, és kivált­kép a’ Londonban alapított „angol s külhoni mért. egyesület“ által elterjeszteték e’ reform minden an­gol gyarmatba, úgy hogy jelenleg a’ világ’ mind öt részében vannak mértékletességi egyesületek. Fran­­czia ’s Németországban is történtek e’ czélra né­m­elly, eddig ugyan még csekély, intézetek. E’ tár­gyat előmozdítandó, egy nem­eslelkü éjszakamerikai Baird M. R. úr Európába jött, ’s mult évben Paris­ban egy munkát „Histoire de sociétés de temperan­ce“ czím­ alatt bocsáta világra , mellyet rövid idő e­­lőtt Berlinben németül is kiadott, a’ burkus koro­naörökösnek ajánlva. Valamint pedig Szászország­ban János kir. herczeg’ pártfogása alatt egy mért. egyesület már fenáll, úgy egy illyennek alapítását rövid idő múlva Poroszország’ fővárosában is re­­ményb­elni, mi azután hihetőleg Németország’ többi fővárosát is arra birondja, hogy ily jótékony reform­ban Éjszakam­erika és Angliával vetélkedjenek; ’s a’ közlő nem kételkedik , hogy miután ez egyesü­letek Európa’ minden országiba el fogtak terjedni, végre Magyarországba is megtalálják az utat. Ki­.­LI LÁTOGATÁS A’ LONDONI BEDLAM-BEN. (Vége.) Ugyanitt lakott Martin is, a’ híres gyújtoga­tó , a’ rokonnevü híres festőnek idősb testvére. E­­zen embernek, ki Anglia’ egyik legszebb ’s fönsé­­gesb emlékét lángba borítá, arczvonalaiban nem mu­tatkozik semmi ollyas, mi fanatikus charaktert árul­­na­ el; ő igen alacsony termetű, vaskos, pirospol­­gás emberke; homloka fakósárga és fedőtlen; ar­­czából pedig olly gyermeki együgyűség és szelíd jó indulat tűnik­ elő, hogy mindenkiben első látásra bizodalom foganzhatik iránta. Beszédei és tekintete kifejezés nélküliek, ’s azokban legparányibb idea sincs. Azon kérdésemre: valljon szerencsésnek érzi é ma­gát? buta együgyűséggel asztalára tekintett, mel­lyen rajzpapirok hevertek, ’s azt válaszoló, hogy kívánságai beteljesültek, mivel rajz-ónban nem szén-

Next