Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-07-01 / 52. szám
5«. s«.ám Pest, junii»’ 30. 1831. TÁRSALKODÓ ADATOK. A’ MÉRTÉKLETESSÉGI EGYESÜLETEK’ TÖRTÉNETÉHEZ. 1835 ben az „angol ’s külhoni mértékletességi Egyesület*“ iratiból némelly ismereteket közlék ezen társaságok’ szerkezete, czélja- és munkálódásai’ sikeréről e’lapokban; legyen szabad azt ezennel használnom, egy német folyóiratban (Gesundheits-Zeitung lr. 48. 1837.) legújabban talált adatok’ közlésére. A’ IXd. v. Xdik században találák fel az arátok az alkohol készitését, melly eleinte gyógyszerül használtatván „az élet’ vize“ (aqua vitae) nevet nyeré, ’s az angolok szíverősítésül mág a’ XVIdik század’ végén is nyújtottak katonáiknak illy aqua vitae-t. De ,az élet vize’ csakhamar milliók’ halálitalává lön. Smollet beszéli, mikép Vilmos és Mária’ uralkodása alatt az angol égettbor-árusok czégéreiken hirdeték , egy pennyért meg lehet részegedni, kettőért holtrészeggé inni magát; a lakóknak ingyen adatik szalma.“ Később a’parliament megszorítá a’ szeszes italok’ áruitatását; de mióta 1827 ben e’ megszorítások eltöröltettek, azóta úgynevezett gin-(pályinka) paloták épültek Londonban, mellyekben ezeren áldoznak az iszákosságnak , ’s voltak hónapok, mellyekben 4000 részeg is találtatott éjjel az utczán fetrengve, ’s vitetett a’ rendőrségi hivatalba. De talán sehol sem terjedt el az iszákosság olly mértékben, mint Éjszakamerikában,hova 1790től 1832ig majd egy milliárd palaczk szeszes ital vitetett a’külföldről , ’s 1825 ben az évenkinti fogyasztás (mintegy 12 milliónyi népesség mellett) 274—328 millió palaczkra becsültetett; — ’s azon évben valóban 30,000 megrögzött iszákost számláltak, az ebből származó kárt 500 millió frankra becsülvén. Azonban hol legnagyobbra növekedik a’ romlás , ott virágzott fel a’gyógyszer is. Már előbb hallattak röpkeiratokban ’s napilapokban s papiszékekről intések ez italokkali mértéktelen élés ellen. De sikeretlenül. Egy, 1813ban Massachusetsben e’ czélra alakult társaság, csak csekély sikerrel dicsekedheték. Gyökerében kell vala megtámadni a’gonoszt. Ekkor 1816 ban mély belátásu emberbarátok az égett italokkali élés’ teljes eltörlesztésére egyesültek, ’s Bostonben egy folyóirat alapítatott, az éjszakamerikai mértékletességi egyesület’elveit terjesztendő.— Csakhamar köz részvét mutatkozik. Számos röpkeirat értekezik a’ tárgyról, ’s 1818ik év’ végével már 200 mértékletességi egyesület számítatott, közel 30,000 taggal. Egész katonai ezredek, papok, orvosok’s ügyvédek’ testületei czélszerű határozatokat hoztak, ’s 1830 ban az egyesületek 1000nél többre szaporodtak, több mint 100,000 részvevővel; 50 szeszégetésnél ’s 400 égettbor-mérésnél több szűnt vala meg. Lymeben, Vermontban, hol az eladás 6000 gallonról 600ra szállott le, a’ hajomás 24-ról 171re keresbedett s6ótól. — 183lik évben a’katonaságnál és hajósnépnél (Seeleute) elkezdék a’ naponkinti égettbor-adást, zsodnagyobbitással pótolván azt, törleni, ’s 1832 ben Amerika’ közép-tengeri hajócsapatának 1107 hajósa (Seeleute) közül, már 819 fogadta el ezen kárpótlást, ’s már a’ következett évben a’ pályinkaosztást az egész hadiseregben el lehete törleszteni. Az éjszakamerikai mértékletességi egyesület’ utolsó tudósítása szerint, múlt évben már közel 2 millió lakos egészen lemondott az égett italokkali élésről, ’s több mint 8,000 egyesület mintegy millió taggal fáradozott e jótékony reform’további terjesztésében. Már 4000 szeszégetés hagyta abban munkáját, és 8000 szeszárus mondott le illy keresetről. Legalább 1200 hajó evezett ki égett bort nem vive magával, ’s 12,000 megjavult iszákost számláltak. A’ mértékletesség’ kötelességének elismerése a’ többi világrészre is gyümölcshozó valt. — 1831 től fogva Nagybritanniában, Izlandban, Svéd- és Oroszországban alakultak mértékletességi egyesületek, és kiváltkép a’ Londonban alapított „angol s külhoni mért. egyesület“ által elterjeszteték e’ reform minden angol gyarmatba, úgy hogy jelenleg a’ világ’ mind öt részében vannak mértékletességi egyesületek. Franczia ’s Németországban is történtek e’ czélra némelly, eddig ugyan még csekély, intézetek. E’ tárgyat előmozdítandó, egy nemeslelkü éjszakamerikai Baird M. R. úr Európába jött, ’s mult évben Parisban egy munkát „Histoire de sociétés de temperance“ czím alatt bocsáta világra , mellyet rövid idő előtt Berlinben németül is kiadott, a’ burkus koronaörökösnek ajánlva. Valamint pedig Szászországban János kir. herczeg’ pártfogása alatt egy mért. egyesület már fenáll, úgy egy illyennek alapítását rövid idő múlva Poroszország’ fővárosában is reménybelni, mi azután hihetőleg Németország’ többi fővárosát is arra birondja, hogy ily jótékony reformban Éjszakamerika és Angliával vetélkedjenek; ’s a’ közlő nem kételkedik , hogy miután ez egyesületek Európa’ minden országiba el fogtak terjedni, végre Magyarországba is megtalálják az utat. Ki.LI LÁTOGATÁS A’ LONDONI BEDLAM-BEN. (Vége.) Ugyanitt lakott Martin is, a’ híres gyújtogató , a’ rokonnevü híres festőnek idősb testvére. Ezen embernek, ki Anglia’ egyik legszebb ’s fönségesb emlékét lángba borítá, arczvonalaiban nem mutatkozik semmi ollyas, mi fanatikus charaktert árulna el; ő igen alacsony termetű, vaskos, pirospolgás emberke; homloka fakósárga és fedőtlen; arczából pedig olly gyermeki együgyűség és szelíd jó indulat tűnik elő, hogy mindenkiben első látásra bizodalom foganzhatik iránta. Beszédei és tekintete kifejezés nélküliek, ’s azokban legparányibb idea sincs. Azon kérdésemre: valljon szerencsésnek érzi é magát? buta együgyűséggel asztalára tekintett, mellyen rajzpapirok hevertek, ’s azt válaszoló, hogy kívánságai beteljesültek, mivel rajz-ónban nem szén-