Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-05-30 / 43. szám

166 adomány' fele , másik fele pedig a' pataki oskolának marad­ván. — Kötelességük ezekért tanulni, a' temetéseken mellyekböl azonban még egy kevés pénzt is érdemelnek — énekelni, ’s némelly más apróbb szolgálatok , és ez a' miskolczi oskola’ rövid rajza. Mi pedig annak népes­ségét illeti: 1809 ben szükséges lévén tudni, mi lehet a’ miskolczi oskolában fizető tanulók’ állandó száma kö­zött számvetéssel, az eklesia által rendelt küldöttség azt 408 ban állapítá meg; tegyük hozzá e' számhoz a' nem­­zeteknek, vagy is diákoknak Erényi által legna­gyobbnak állított számát, t. i. 30at; kellene lenni a’mis­kolczi oskolában é­vrül évre 438 növendéknek; márpe­dig 1. 18tól fogva, a’ most folyó évig, húsz év alatt az iskola’ népességének közép száma 466, miről az alább közlendő adatokból akárki meggyőződhetik; ebből tehát láthatni, hogy az iskola’ általányos népessége 18091ől fogva nemcsak nem fogyott, sőt szaporodott. — Mi a' philosophiai pályán levők’, ’s a’ humanitás’ osztályába tartozók' számát illeti: ezekre három idősza­kot kell fölvennünk; úgymint: 1785től 1792 végéig — vagyis a’néhai Komjáthy Ábrahám; 1 1931ó­­ 1820 végéig, vagy is a’ néhai Váradi Gerzon; s 1821 töl e’ folyó évig, vagy is mostani igazgató tanító Korpo­­nay József idejét. Közleném­ a’ két elsörül is az is­kola’ egész népességének, úgymint a’philosophiai osz­tálynak is,számát évrül évre, de az nincs meg, közlök tehát olly adatot, miilyen kapható, — tudniillik jegy­zékét a’ philosophiai osztály’számának akkorról, midőn a' megnevezett tanítók hivataljokba léptek; ’s évrül évre azok’ számát, kik a’ humanitásból a’ philosophiai pá­lyára mentek által. E’ szerint 1785 ben voltak a’ philosophiai pályán alumnusok, és ném­-alumnusok 25cn; általmentek a’ humanitásból: 1786ban 15; 1787: 14; 1788: 8; 1789: 7; 1790: 13; 1791: 4; 1792: 6.; ez időben tehát a’ humani­tásból a’ philosophiára általmentek’ középszáma 11.— 1793ban volt az általányos szám 23; feljebbmentek: 1794ben 15. 1795: 13. 1796: 17. 1797: 16. 1­797 : 9. 1799: 9. 1800: 17. 1801: 13. 1802: 5 1803: 13. 1804: 14. 1805: 12. 1806: 10. 1807: 12. 1808: 9. 1809: 13. 1810: 9. 1811: 16. 1812: 13. 1813: 22. 1814: 27. 1815: 18. 1816: 11. 1817: 15. 1818: 13. 1819:5. 1820: 00. Ezen időszakban középszáma a’ philosophiára általmen­­teknek 13. 1820ban volt a’philosophiát tanulók’összes száma 24; a’ humanitásból fölvitettek: 1821ben 8. 1822: 13. 1824:15. 1825:22. 1826: 17. 1827: 12. 1828: 21. 1829: 16. 1830:9. 1831: 15. 1832: 12. 1833: 18. 1834: 17. 1835: 15. 1836: 25. 1837: 13. Most tehát középszáma a’ philosophiai osztályra menőknek 16; miből kiviláglik, hogy 1785tól fogva máig a’ humanitás­ osztályai nem kevesbültek, ha­nem növekedtek. 181­6tól fogva fel kelletvén a’ n. m. Helytartótanácshoz az iskolai táblás­ jegyzékeknek küldet­ni, azokból mind a’philosophiai osztály, mind az egész iskola’ népessége nyilvános; az pedig e­szerint következik. Ezen időszakaszban a’ philosophiai osztály' közép­száma 36; az iskola’ egész népességéé, mint feljebb elő­adatott, 466., miből kiviláglik, hogy sem az oskola’ népessége, sem különösen a’ philosophiai osztályé nem fogyott.­­ •Az iskola’ süllyedése, vagy nem süllyedése még megtetszik következő adatból is: 1818tól fogva a’jelen évig , az iskolában philosophiát tanultak’ száma összesen ugyan 724, de mivel a' pálya 3 éves, minden egyes személy e’ számban háromszor fordul­ elő ; miből követ­kezik, hogy a’ kitett évek alatt e­ 724 számnak csupán harmada, vagy is 261 volt, ’s került­ ki az iskolából; ezek közül m­ár lett, mint magam tudom , ’s kinyomoz­­hatom: pap 18; megyei hivatalbeli 15; ügyvéd 37; or­vos 7; katonatiszt 2; magányos nevelő 2 ; mérnök 7; színész 2; iskolatanító 18; kereskedő 1; falusi jegyző 3; gazdatiszt 5; meghalt 17; elküldetett 4; pályáját részint itt, részint más oskolákban, részint gyakorlaton folytatja 79. Összes szám 217.— Az osztályzat, minden vizsgálat után, az azokon je­lenvoltakból alkotott iskolai tanács által tétetik­ meg, ’s illy osztályzat mellett volt 183%dik évben kitűnő (emi­nens) 24; első-osztályú 25; 1837. évben kitűnő — 20; első-osztályú 15; második osztályú 1. Ezen ada­tok, úgy hiszem, meggyőzhetnek minden elfogulatlant arról, hogy a’ miskolczi oskola nincs hanyatlási állapot­ban ; alaptalan tehát mind azon vád, mellyekkel az érte­kező részint a tanítókat, részint az igazgatóságot illeti. Azonban, ha nem bizonyítaná a­ tapasztalás, hogy a’ jó a’ és gondos szülőknek is lehetnek, sőt vannak elve­temült gyermekeik, úgy azon oskola’süllyedésének leg­­bizonyosb jeléül lehetne venni, midőn azt saját neveltje rész hírbe hozni igyekszik. Az iskolai igazgatás Miskolczon az eklézsia 's an­nak képében a' consistorium által gyakoroltatik ; ennek jegyzőkönyvei több példáját mutatják a’ megintett, sőt hivataljokból elmozdított tanítóknak is; a' választásra pedig mindig annyi, ’s olly gondos figyelem fordittatik, mennyit ’s a’ mi ilyent csak lehet; 's mindenkor ollyanok választatnak, 's jelenleg is ollyak hivattak­ meg, kik másutt folytatott tanítói ’s nevelői hivataluk által azt, hogy alkalmasok, eleve is bebizonyították. —Tegyenek erről bizonyságot azon tudós férfiak, kik a’ miskolczi oskola­ érdemes és tiszteletben álló tanítóit közelebbiül ismerik, az e’tekintetben közlöttek’ előterjesztésében te­hát Erényi úr egy kis költői szabadsággal élt. — ,,A’ csekély szám is, úgymond az értekező, csak gyéren jár tanításra , mert nincs legkisebb vonzó erő , melly őket oda húzná; —­­mert keveset vagy épen mit­­sem, otthon pedig olvasgatás által többet tanulhatnak.“ Hogy leczkemulasztók itt is találkoznak, valamint másutt, megengedem, de hogy az i­lyenek Göttingában sem vol­nának jobbak, szilárdul hiszem; — ’s minek kell pedig lenni a" vonzó erőnek? ha, nem az ifjú’ tudásvágyának, vagy legalább becsületérzelmének, nem tudom ; mert igaz hogy egyik tanító­ előadása kedvesebb, annálfogva sike­­resb is, mint a’ másiké, de azért töltséren egyik sem töltheti a’ tudományt növendéke’fejébe. Egyébiránt elő­adásának ezen pontját sem vette jól fontolatra Erényi, mert a’ tanítók’ alkalmas vagy nem alkalmas létét akar­ván megmutatni, tanítványaik’ Ítéletére hivatkozik ; én az ifjúságot igen szeretem, sőt tisztelem, de illy tárgy­­ban az ollyat, kiről rég meg van irva, ’s igenis igaz, hogy „monitoribus asper“ kifogáson kívüli bírónak meg nem ismerhetem, ’s gondolom más sem. Hátha még azon ifjú olly maga hitt, hogy otthon többet vél tanulhatni, mint az iskolában ? Azonban az még­is igen furcsa, hogy év phil. összesen év phil. összesen1 81 % 39 513 182% 42 448 181%0 31 514 182%0 43 433 182% ^ 24 476 183% 39 4231 82 Vs . 27 519 183 V2 35 431 182% 26 480 18­3% 31 423 182% 32 489 * 83% 36 443 182% 36 498 183% 38 457 182% 41 469 1­83% 33 459 182% 42 483 183% 50 456 18?% 43 483 1837% 36 428

Next