Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1838-08-04 / 62. szám
kűek , ’s minden ifjúságuk mellett is elaggott tespedésben élnek. Ellenben vannak tüzlelkü öregek, kiknek halhatatlan lelkök öregedni sem tud, mint mellynek isteni rendeltetése szerint vénülni nem is szabad, mivel a’lélek örök életre’s ifjúságra teremtetett.1 17) A’ testi haladásban némellyek hűtlenek; csak akkor vannak rajta, ha sarkukban valaki, ha számot kérnek tőlök, mint a’ rósz cseléd, vagy ha valami dicsőséget reményi, mint a' magaveti sühedet, mások láttatva, nem láttatva, lelkűk jó sugalmát követik, ’s a’ lehetőségig sietnek, ’s másokat is siettetnek, így a’ szellemi haladásban is, némellyek köz.helyén, mások szeme láttára előmennek 's a’ haladást pártolják, de magányosságban lelki alvásba merülnek. — 18) Hogy az embernek testi kép mozogni ’s dolgozni kell, senki nem tagadja; ’s olly mihaszna ur ’s olly szemtelen cseléd nincs is, ki tespedésével, lomhaságával, örökös álmával dicsekednék; sőt mindenik ellenkezőről szeretné a’ másikat meggyőzni. Színt így van a’ szellemi haladással is! Nincs, ki utálatos tespedését megváltaná, vagy nyilván haladás’ellenségének mutatkoznék, hanem az illyen, elcsavarásokkal, sophismákkal akarja az embereket elámítni, hogy az ő tespedése okos és mértékletes haladás, visszasiklása pihenés, erőpihentetés ’s a’ t. 19) Némellyeknek testi kép haladni vagy nem haladni, a’ haladást előmozdítói vagy visszatartani — mindegy, a’ szerint, mint most haladni szerető , vagy haladást utáló ember’ szolgálatjában vannak, vagy nekik egyik vagy másik hajt hasznot. Ismertem egy kocsist, ki örökös ostorozással mindig nyargalva járt, az utat mindig rosszallotta ; majd később , mikor fogadós lett, lenyuzónak nevezte a’ siető kocsist, örült lelke a’sárnak, dülös kátyúknak, sötét éjnek; ’s mesterséggel is az útban tornyoztatta fel a’ sárhalmot, hogy fogadója mellett elakadjanak a’ siető szekerek. Hlyek némelly irók, kivált újságírók is — Angliában, mint a’ Századunk egyik száma tanítja , hol az újságírók’ egyik másik segédje ma a’ whygek’ embere, holnap fizetésért ’s jó jövedelmért a’ legvastagabb tory tud és szokott lenni, ’s a’ legundokabb sárt hányja a’ halódni akaró whygeknek útjába. Azonban : Nálunk is vannak csakugyan a' hosszas tespedés után némelly haladások. Haladunk nevezetesen:) Az erkölcsökben. Emlékezzünk meg a’ nyers századoki törvényes orrvágásokrul, szemtolásokrul, elevenen megégetésekről, vízbefojtásokrul, ember-eladásokrul ’sat.; ’s hasonlítsuk össze azon szellemet a’ mostani jobbágy-szabaditó törvények’ szellemével. Nem mondom ugyan, hogy még több egyes vérszomjas ne volna, kik a’régibb gyalázatos szokásokat, mellyeket a’ szelídült erkölcsök eltörlesztettek, erőbe léptetni, ’s újra gyakorlatba venni nem iszonyodnának ; de gaz a' legszebb búzában, gonoszak a’ legjobb emberek közt is vannak. — Összeütközések ma is lehetnek , és lesznek örökké; de ezeknek szelidebb elintézése az, mi a’ mostani erkölcsiséget egyik oldalrul bélyegzi. l)e Valamint van testi áthaladás a' természetben: úgy van nálunk is ál-erkölcsiség, vagy is palástja's máza csak az erkölcsiségnek , szelídségnek , hol valóban a' legnagyobb felebaráti utálat és czivakodás-gerjesztés’ lelke uralkodik, ’sa’t. 2) Külső udvariságban. Ma a’ leggyülölségesebb indulatok’ kitörései is a’ könyvekben általányosan szelidebben , simábban hangzanak , — bár megkell vallani , hogy némelly paradoxonok , az udvariság fő helyéről is , elég udvariatlan kifejezésekkel boglározva kerülnek. De némellyeknél az udvariasság, az „édes barátom“ szólítgatás csak szintett barátság _ ’s a’ t. 3) Vallásos érzelmekben, igaz ugyan, a Jézus’ vallása eredetikép tökéletes és változhatatlan ; de annak fölfogása, alkalmazása, gyümölcse csakugyan nem mindig egyforma volt; ’s e’ szerint, hanem a’ vallás is, de az emberek legalább vallásos tekintetben időnkint tökéletesültek. Ma már a’ babonaságnak, bigottságnak, vakdühös fanatismusnak helyébe tiszta vallási értelem, jóságos cselekedetek’ sürgetése, keresztyéni türedelem léptek, 's a’ t. 4) Tudományokban. Tudjuk, hajdan mennyire voltak elmaradva a’ tudományokban a’ csak harczra termett és nevelt magyar erdödiik, kik sokszor fő rangokban helyezve sem tudtak írni. Ma már — közültünk legalább — még a’ pásztorok is a’ pusztákon, többen, rendes számadást írott, ’s önkészítette protocollumot tartanak és visznek; és alig lesz maholnap közönséges földmivelő ember , ki olvasni’s írni ne tudna. Ez ugyan még nem tudomány; de azért a’ tudomány legelső kezdetének a’ köznép közé is kihatását alkalmasint híven mutatja. Régen a' hivatalokra bajjal lehetett kapni embert, most jelesnél jelesbek ajánlkoznak azokra. Alig van tudomány, ’s művészeti ág, mellyben magyarok, vagy magyarországiak is ne tündöklenének. A’ Tudományok rovata alatt megemlíthetni azok’ egyik orgánumának a’ tudományos és hírlapoknak haladását is. A’ papiros’ szépsége ’s külországivá változása , azoknak nagy vagy kis formája, előttem ugyan nem lényeges haladásai ezeknek. De van , mi ezeknek is lényeges haladásukat mutatja, — t. i. azok’ növekedő szaporasága, nyelvük’ tisztasága— mellyre nézve alig mondhatni közülök egyiket a’ másiknál hátrább maradottnak. A’ szellem , mellyre nézve egyik másik újabb a' régibbeknél hátrább lenni látszik — mennyiben a’ Századunkban némelly goth- századokba illő paradoxonok (magyarul szörnyetegeknek mondhatnók) voltak napirenden — általános haladásunkat nem czáfolja meg. Mert hinni szabad, sőt kell, hogy valamint a’ külsőkép szép lap’ homlokárul a’ goth fölirást félév is lekoptathatta, úgy az újabb szabatú homlokiráshoz, mellynek’s bajuszos betűinek már tiszta, árnyéktalan oldaluk is van , időnkint a’ szerkesztő ur a’ paradoxonféle szörnyetegeket 's beczkói sületlenségeket *) kevesítni fogja. ’s dolgozótársai közül is többen, kik a’ modestiában egy kissé hátra maradtak, igyekeznek időnkint abban is előhaladni, mint szokott a' gyümölcsökben érés által a’ fojtás anyag édesedni, szelídülni. — Szép haladás az is a’ tirnökben , hogy a’ „Heti Szemle“ írója, lassankint a' szellemi haladás által olly tiszteletreméltó személyiré válik, kit alulirt személyes ismeretség után is , de több literatúrai érdemiért is , másokkal együtt igazi tiszteletben tartand; 's fölteszi az időkkel minden tekintetben haladott é s tovább is haladni kívánó férfiúról ? hogy azt„ _ csekély személyemre leendő visszatéréskor, mellyel engem már két ízben fenyegetni jónak látta, — gyönge tehetségimet, ’s a’ beczkói boszorkányos bor’ hörpentése nélkül is, tán egyszer másszor kiömlött köz-jó iránti buzgóságomat tekintve , gyakorlott ügyes hadonázó fegyverét, az ő nagyon katonás szemléjénél, láss idei Századunk' 50 dik számát.