Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1838-09-12 / 73. szám
288 ügyességgel bírtak az aegyptusiak az üvegföstésben; ők mindenféle drágakövet a’ legtökéletesebb módra utánoztak. Föstészeti rendszerük a’ munka, fösték- s rajzolatra nézve végnélküli változattal birt; fösték és rajz az üvegen nyomult keresztül, ’s az minden oldalról egyaránt fényes és élénk volt. Egy illynemü üveg, melly nemrég Romában találtatók, ’s most a’ britt museum birtokában van, egy igen tarkás tollzatu madarat ábrázol; a’ színek szépek ’s tiszták; a madár’ szemei, nemkülönben nyak- és szárnytollai olly remekül festvék, hogy e’ mű a’ mostankori legügyesb festészek’ ecsetével is mérkőzhetnék. Legcsudálatosb az, hogy e’ szikek belől úgy mint kívül legparányibb részletükben is megvannak, a’ nélkül, hogy legkisebb különbséget fedezhetnénk föl; mi változatosságuk szerint e’ színeket némileg másaiknak gondolhatnék ; ámde e’ szikek olly csudásan összeolvadván, hogy nincs ember, ki felfedezhesse azon pontokat, mellyek egyesítik. Továbbá, mi a’ vásznat és gyolcsot illeti, ennek gyártása számos munkás kéznek ada foglalatosságot. — Aegyptusból tömérdek mennyiségű vászon és gyolcs vitetett Syriába, Palástinába, Kisázsiába, Görögországba , ’s a’ kalóz-tartományokba v is Barbáriába. A’ belfogyasztás igen tetemes volt; azt különösen ruházatai használák ’s a’ holtak’ begöngyölgetésire. Hogy Aegyptusban a’ halottak’ bebalzamoztatásakor vászonnal éltek, most már be van bizonyítva. A’ nagyítóüvegek’ segítségével eszközlött tapasztalatok az e’ tárgyban uralkodott kétségeket eloszlaták ; a’ vászonfonál mindig gömbölyeg ’s átvilágló; a’gyapotfonál ellenben lapos és mindkét oldalról szálkás és bojtos. — A’ gyolcs gyönyörű, szép vala, és csuda-finomsággal birt. Illyenek valának az Aegyptusban készített muselin, selyem ’s egyébféle szövetek is. (Vége következik.) Elegyes mulattató-tár. Török engesztelő- kara van. A’ 1 Sd. század’ elején — imert olvashatni egy régi krónikában — midőn a török tábor az ausztriaiak ellen folytatott harczaiban gyakran kudarczot vallott, sőt tönkre veretett, Ahmed-Szelim szultán engesztelő-karavánt vagy fárdalatot rendelt, melly komoly ünnepélynél Mekkában Mohammed’ koporsójának fölemeltetnie ’s tizföldnyi távolságra vitetnie kelle. A’ kalandos borzasztó menet következő renddel történt: Elöl egy koporsó viteték, melly a’ hadban elesett legelöbbkelő törökök’ csontjaival volt megtöltve; a’ koporsót követő daróczköntösben ’s mezítláb 600 férfi, kezükben törött kardokat ’s íjakat tartva; azután jött vérrel-itatott ’s hamuval behintett ruhában 300 török, kik folyvást önmagukat verék; továbbá 600 férfi, kik övig le valának vetkőzve , ’s meztelen hátukat tövisekkel verék és szaggatók. Most következett a’próféta’ koporsója, intetve 30 turbántalan spahitól, ’s környezve 400 basától kivont karddal; s ezek lekonczolák mindazokat, kik a’ koporsóra nem térden állva pillantának, ’s holttestük az utczákon hagyaték a’ kutyáknak eledelül. Minden negyed mérföldre egy kutya öleték meg. A’ koporsót kisérte 30 basa, kard nélkül és silány turbánokkal födve, ha megfosztva világi méltóságjok’ ’s hatalmuk’ minden jeleitől; jobb kezük hátra vala kötözve, ’s lófark-ékességiket porban hurczolák maguk után. Ezeket nyomban követé 7000 jancsár, kik fegyver helyett pálczát tartanak kezükben, ’s Allah-t folyvást segítségül kivált; útónok a’ nagyvezir ment, erőtlen rokkant szamáron ülve, fejét folyvást egy vérfoltos kék turbánnal födözgeté, mellyre a’ kezében levő pálczával nem épen gyöngéden ütött, ’s a’vesztett csatákon jajveszékelt. E’ különös fárdalatot berekeszté a nép, és száz bűnbánó szegény, kik késekkel arczukat, mellüket ’s karjaikat összevissza vagdalák. Angol szokások. Nemrég Londonban egy embert idézteték a’ marylebonei rendőrbiróság elébe. Ő azzal vádoltaték, hogy egész nap London’ utczáin egy szörnyű nagy papiros-ívvel járt szerte, mellyen innez vala olvasható: „Második kiadás. Egy botlás Devonshire marquis’ családjában, ’s kérdés Anglia’ minden hölgyéhez : valljon nem parancsolja , az Hiedelem’ törvénye , hogy olly gálád rablók, millyenek p. o. a’ marquis ’s ennek férfi-testvérei, Sandys báró és Hill György , minden tisztes és előkelő társaságból kizárassanak. Reiterhofentől. — Nyomatott Reiterhofennél Nro 4. Kings-road-chelsea. — A’ marquis’ egyik szolgája történetesen elolvasta ezen, urának nem igen hízelgő hirdetést, legott a’ hordozó emberre rohant, kezéből kiragadta a’ jelentést,összetépte ’s a’ férfit a’ rendőrbiróság’ szállására idézte, hol következőt fejte ki a vallomás. Biró (a’ marquis’szolgájához mint tanúhoz:) Nem intémeg Ön a’ vádlottat, mielőtt a’ hirdetvényt kezéből kirántotta ?. Vádló: Nem; én ezt nem tartáál szűk-' ségesnek. Biró: Sőt igen is szükséges volt. A’szerző és nyomtató’ neve a' jelentésen állott; és ha a’marquis magát becsületében megsértettnek tartja, van bíróság Londonban. Én mit sem tehetek. A’ városban van jelenleg a’marquis úr ?. Vádló: Igen. Biró: Tehát jelentse Ön neki tiszteletemet, ’s mondja meg, hogy én ezen ügyben mit sem tehetek ; folyamodjék ügyészéhez ’s panaszkodjék. — A’ vádlott pedig azonnal szabadon bocsátaték, azon figyelmeztetéssel, hogy ő a’ marquis’ szolgájától törvény útján kárpótlást követelhet. Kétértelmű compliment. Foss tábornok, amerikai hadvezér ’s a’ neger-felszabadítás’ buzgó pártolója, legközelebb múlt tavaszkor egy igen lélekreható beszédet tartott a’ színes lakosokhoz. Később a tábornagynak , ezen emberbaráti nemes érzelméért, a’ lakosok pompás lakomát adónak , ’s a’ barnák egyike tudatni akarván, hogy a’ tábornagy, ámbár ő a’ fejérekhez tartozik, még is legnagyobb részvétet nyilatkoztat a’ feketék iránt, poharat emelve felállt ’s imígy szólt: „Éljen Foss generál! Neki fejér bőre van, de igen-igen fekete szíve !“ Rejtett szó. 1 2 4 5 6 7. Társaságban tűrhetetlen . 7 3 2 6. Váró* ’* megye, jókora. 2 1 4 3 6 Falu , Nográd és Fejérben . 1 2 3 7. Volt magyarok nádora. 1 7 5 6 2. Az ügyénél jár «/.erencse . 6 2 3 7. Ezzel hizlaliz barmokat. 5 4 3 Ha/.ad’ ója tolvajoktól. 7 14 3. Térmezőn űz vadakat. S* lg. Zaláiul. Szerkeszti Helmeczy. — Nyomtatja Trattner-Károlyt.