Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-09-26 / 77. szám

nákkal kapcsoltatván egybe Dunánkkal, Tokajbul, tán Erdélyből, Szegedi­ül, Füredi­ül , Nezsiderrül ’s a’ t. egyenesen érkezhetik, ha nem is mindenütt gőzösön, de minden esetre alkalmas hajón és sebesen , Buda­pestre az utas; ha mondom mind ez valósul — s mi­ért ne valósulhatna , ha tekintjük a’ külföldnek szám­nélküli ’s ennél százszorta szövevényesb vállalatit — akkor csakugyan nem egyedül nagy szégyen, de való­ban nagy kár is volna hazánkra nézve, ha e’tekintet­ben mindig’s mindig a’külföld’ befolyása alatt maradnánk. Honosítni kell tehát vállalatunkat minél előbb, ’s min­den józan áron. Józan áron, mondom: mert hogy honosítás ürügye alatt ügyetlenebb vagy teljességgel hozzá-nem-értő hajósnéppel lássuk­ el gözösinket, az a’ közönség’ biztosságával’s ekkép az általános józan­sággal nem fér egybe. Hasonlóan j­ó hajósokat, j­ó gé­­pelyeket kell tehát előállítni honunkban. Ezt azonban — gyakorlatilag véve fel a’ dolgot — nem könnyű végbevinni; és azért ez alkalmat hasz­nálom — miután vállalatunk ellen valóban sok panaszt hallok ’s még anonym levelekkel is kutattatom , mel­­lyek majd ezt majd azt javasolják, de eddigelé lega­lább mindig felette szűk körben keringnek — ez alkal­mat használom, mondom, a’ közönség azon részének, melly­ gőzösink előmenetele iránt részvéttel viseltetik , felszólítására­ adna jó tanácsot ’s közlené ezt ,mikép lehetne vállalatunkat minél előbb ’s biztosan honi lábra állítni ?’ Telelő­ helyünk, az ausztriai birodalomban, eddig­elé csak egy van , t. i. a’ felette hiányos ó-budai ág. E’ tekintetben is kellene tehát egy kis gond, vagy in­kább egy kis ‘jó tanács’, mert hiszen valamint az el­sőről, úgy erről is elég gondunk van, és gyakran, megvallom , szánakozással mosolygunk némellyeknek felszínes megjegyzésein sőt oktatásain, midőn mi a’ mostani hiányzok gy­ökér-okain törekedünk segítni. Jó , kimerítő tanácsért esedezem tehát, a’ most em­lített két kérdést illetőleg, mellynek megfejtése nap­­ról napra szövevényesb, súlyosb lesz.­­S végre az iránt is szeretnék, eszméim’ megigazítására nézve, nyájas útmutatást nyerni, ‘mit kellene mivelni, hogy szükséges gőzerőműveinket minél előbb mi magunk ál­­líthatnók­ ki. Nem kétlem, nagy haladattal fogja venni Társaságunk a­ talpra­ esendő útba­ vezetést’; én pedig nagyon örülni ‘mások vezérlése által jutni oda, hova eddig elé magamat, jóllehet eléggé törtem fejem’, fel­képzelni, felgondolni nem tudtam , minthogy akkor fog­juk igazsággal mondhatni: ‘Czélt értünk’. Gróf Széchenyi István. f­olytatása következik.) A’ kecskeméti ref. főiskola’ újabb időkbeli történetei­t is jelen állapotja. (Vége.) Az ezen intézetben taníttatni szokott tudományok’ elrendezését illetőleg, mind a’ philosophiai, mind a'ju­ridical, mind a’ theologiai tudomány­ok’ elvégzésére két— két esztendő levén különkülön kiszabva, az első­ évi philosophusok elvégzik a’ pontica históriából a’ régi- és közép-idők’, valamint hazánk’ történeteit, a’ philo­­sophiából logicát, psychologiát, metaphysica purát, a’ mathesisból arithmeticát és geometriát; e’ mellett hallgatnak deák, görög, német és magyar literaturát. A’ másod-évi philosophusok elvégzik a’ politica histó­riát a legújabb időkig, philosophia’ históriáját, meta­­physica applicatát, ethicát, phy’sicát alkalmaztatott mathesissel; e mellett görög és franczia literaturát. Első­ évi juristák tanulmányai: jus naturae , jus publicum Hungáriáé, statistica, politica, jus m­onta­­num; e’ mellett paedagogica. A’ másod-évi juristák: jus privatum Hungáriáé , jus criminale , história juris ; e’ mellett azok, kik theologiai pályára nem szándékoz­nak, hallgatnak ecclesiastica históriát; kik pedig the­­ologusok fognak lenni, tanulják a’ zsidó nyelv’ gram­­maticáját és zsidó archaeologiát. — A’ theologia’ két éves pály­ája alatt folytatólag taníttatnak és elvégez­tetnek következő tudomány­ok: theologia propaedeutica, dogmatica, morális, és elenetica, historia ecclesia­stica, homiletica , cura pastoralis , hermeneutica, cri­­tica sacra , o es us testamentom’ magyarázata. — És ezen tudományok, kivéven a’ jus publicum és privatum Hungariae-t, mind magyar nyelven taníttatnak; olly mód­dal , hogy a’ tanulók azoknak deák-nyelveni előadásá­ban is gyakoroltatnak.­­ Az oktatókat különkülön il­lető tudományok pedig ezek: Tatai András úr tanít tiszta mathesist és physicát, alkalmaztatott mathesis­sel; Szabó Sándor úr tanítja a’philosophiai és exege­sist; V. Sipos Imre ur a’ politico- juridicai, Karika János ur a’ históriai és theologiai tudományokat. A’ literaturákban s nyelvekben segítségül szoktak lenni részint költészettanító Zágony Ferencz úr, részint ki­választott jeles ifjak. — E’ pontban nem mellözhetni­­el azon óhajtást, vajha minél előbb az oktatók’ száma szaporodhatnék! — mi hogy teljesülni is fog, előbb, mint a’ mostani oktatók’ ifjúi tüze ellankadna, azt az idő’ lelke ’s a’ részvevők’ buzgósága engedik remény­­leni. E’ főiskolában, 1837dik évi decemberben jött fo­­lyamatba azon intézkedés, melly szerint a’ theologiai pályán levő ’s közelebb arra menendő togatus ifjak, minden vasárnap délelőtt, egymást felváltva , a’ tem­plombeli istentisztelet órája alatt az iskola’ oratóriu­mában , részint magok által illető felügyelés alatt ké­szített , részint kezükbe adott cathedrai beszédek’ el­mondásában gyakoroltatnak, ’s az iskolai növendékek’ nagyobb része ’s más helybeli lakosok’ jelenlétében is­tentiszteletet tartanak. És mivel minden illyen istentisz­telet’ végeztével, a’jelenlenni köteles egyikét oktatók a’ felsőbb tanulók'jelenlétében , az akkor szolgált ifjú­nak előadásmódját szoros ítélet alá veszik, és általá­ban gyakorlati oktatást adnak: ezen intézkedés köze­lebb az ünnepi­ szolgálatra külső ekklézsiákba (mellyek már eddig is számosan kívánják az itt tanuló ifjakat és számuk időrül időre növekszik) kimenő ifjakra, jövendő­ben pedig az egyházi szónokok’ tökéletesbítésére néz­ve nagy haszonnal biztat. — Volt ugyan szokásban ezelőtt is, hogy a­ nagyobb tanulók a’ kisebb gyermekek’ magányos tanításában gya­koroltattak, de ennek kívánt sikere azóta tapasztalta­­tik leginkább, mióta a’ felsőbb tudományok’ hallgatóji paedagogicát is tanulnak. Szinte azóta kezd, legalább a’ tanulók’ legalsó osztályira nézve, lábra kapni azon intézkedés, melly szerint különkülön minden nemzeti, grammaticai és humanitási osztályokba közönséges ok­tatókut , minden itt taníttatni szokott felső tudományo­kon már általment ’s magányos tanításokban is gya­korlott, jelesebb ifjak rendeltethetnek; melly intézke­dés a’ reformátusok’ többi főiskoláiban nagy sikerrel divatozik; de itt még eddig egészen azért nem állha­tott­ fel, mivel tudomány­okat végzett ifjak mindez ideig

Next