Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1838-10-27 / 86. szám
megjegyzést téve, hogy, ha ő Erzsébet’kívánságában megegyez is, szintúgy elveszti igényeit Anglia’ trónjára , mint ha Darnley lordnak nyújtja kezét, ki legalább a Stuartok’ és Tudorok’ véréből származott. Rizzio tehát általlátta első okainak elégtelenségét, ’s kénytelen volt a’ másik módhoz 0301111. ,Megengedem, felséges asszonyom!; de oké ez arra, hogy Darnley lordnak nyújtsa kezét?4 — „Igen, mert valahára már Erzsébet’ ármányinak véget kell vetnem.“ — ,Ha így van, adja tehát kezét Fölséged egy Orleansingnek, egy ausztriai főhgnek, de nem Darnley lordnak , ki lesz fajtalan kéjencz.4 — „Dávid!“ ,Egy játékos , és kancsóvitéz !4 — „Uram ! — megszólalt a királyné — én önt nem hatalmazom meg, előttem egy angol és skótziai peer-ről, ki egyszersmind rokonom, így beszélni.4—„Fölséges asszonyom ! én Önnek igazsággal tartozom, ’s én az igazat kimondom, ha mingyárt életembe kerülne is.44 —,Én ismerem ellenséges indulatodat Darnley iránt; én e’ miatt már többször megfeddélek , ’s most, úgy szólván, kénytelen vagyok már az igazságot is, mellyette mondani alhtasz, bosszuérzelmed’ hatásának tartani.4 — „Keblem bosszuérzelmet nem ismer; tetteimet csak Fölséged’ szent java vezérli. — Darnley lord gonosz, erkölcstelen ember.44 — ,Még most sem elég ?4 — „Kinek sem Charaktere, sem bátorsága!“ — ,Dávid! parancsolom , hallgass4 — „Tulajdon boldogsága és jövendője végett esdem Fölségednek! 44 — ,Nem hallád , mit mondok?4— „Saját üdvéért kérem Fölségedet —“ — ,’S mióta szokás a’királynénak nem engedelmesked- B* ? — „Nagyisten!44 — ,Hallgass4 — „Térdre borulva kérem44 — ,Félre!4 — „Kegyelem!44 ,Félre, mondom neked4 — „Kegyelem !“ — ,Szolgáimat kiáltsam elő?4— „Nem, lehetetlen; vegye Fölséged viszsza azon áldást, mellyet reám adott; átkozzon engem ; de én ismét 's ismét mondom , Darnley lord a’ölséged’ kezére nem méltó.“ — Ekkor a’ királyné mintegy magánkívül felugrott’s ököllel rohant Rizziora. De egyszerre ismét megállapodott. ,Mit akartam cselekedni? —4 felkiáltott ’s a’ székbe dőlt, mindkét kezével befödé arczát ’s szeméből könnyek üzünlének. — „Fölséges asszonyom — monda Rizzio — kit tisztelek , mint anyámat tiszteltem volna; kit isten gyanánt imádok — im térdeimen kérek bocsánatot.44 — ,Dávid, te engem igen megszomontottál. — te nem tudod, hogy az emberi szívnek húrjai vannak , mellyeket illetni nem kell. Henriknek vannak hibái, nagy hibái, ezt én tudom; de nem akarom, hogy valaki ezt mondja nekem ; mert én szeretem őt; hallod Rizzio, én szeretem őt. — „Szerencsétlen !“ gondolá magában Rizzio. — ,A’ szerelem érzemény, melly egész lényünkön egyszerre hatalmat vesz , egész lelkünket megszállja ; a’ szerelem nem vizsgál , nem nyomoz, nem fontolgat; a’ szerelem legfőbb gyönyör, mellyet a’ leghizelgőbb remények ’s legédesebb csalódások táplálnak ; a’ szerelem m megmagyarázhatlan szenvedély ; ez minket egykedvűekké tesz minden iránt, mi a’ szeretett tárgygyal nem áll érintésben ; a’ szerelem igazságtalan és kegyetlen minden iránt, ki a’ szeretettet gyanusítni akarja. Lásd, illyen a’ szerelem ; az örömet, szerencsét, gyönyört ad létünknek , ’s szivünknek mindent. Értedn é most, milly dőreség vala részedről Darnley ellen szólanod ’s őt gyaláznod , ha Erzsébet maga mozdítja félre a’ falat, melly bennünket elválaszta; ha a’ tehetséget látom vele a’ thront megosztani, ’s ha ő egészen enyim lehet?4 — „Csak egy szót még, fölséges asszonyom! egyetlen egy szót még — ’s az imádság legyen : Isten ótalmazd a’ királynét!44—,Köszönöm Dávid! Hidd el — Henrik meg fogja magát jobbítani; ezért nekem kezeskedik szerelme és hálája.4 A’ királyné most értekezett titkostanácsosával az angol követnek általadatandó jegyzékről. Midőn a’ levél megírva, összehajtva ’s a’ királyi pecséttel megerősítve volt, a’ kelő nap első sugárű levelé ; ’s Stuart Mária hivatá Darnley lordot, ki illy korai audientziáit megütközve sietett elő. ,Mylord — megszólalt Mária — Erzsébet királyné nekem követe által Dudleyt ajánlá férjül, kit ő e" pillanatban leicesteri gróffá emelt. — Darnley lord itt elhalványult. — ,Mi ezen éjjel válaszul adók, hogy királyi nénénk’ ajánlatát nem fogadjuk el, ’s elhatároztuk, Darnley grófnak „skótziai király44 czimmel nyújtani kezünket. — Midőn igy Önnek ezt jelentjük, tudomásul adjuk azt is, hogy mi Rizzio Dávidot, titkostanácsosunkat , érdeminek méltánylatául főkincstárnokunkká neveztük. — Darnley és Rizzio álmélkodva tekintenek egymásra, ’s egy szót sem valának képesek mondani. — ,Uraim ! — folytatá Mária— mi kedvetlenül tapasztalok az Önök közt uralkodott egyetlenséget; mi óhajtjuk, hogy ezen egyenetlenség mától fogva megszűnjék , ’s a’ királyné imígy mind házi mind nyilványos ügyeiben nyugalmasan ’s biztosan értekezhessék férjével ’s ministerével; mi készek vagyunk , e’ levelet az angol királynénak megküldeni, mihelyt Önök a* hűségesküt előttünk letevék.4 — „Méltóztassék Fölséged az enyimet elfogadni“ monda Rizzio szilárd és fenhangon. „,’S az én eskümet is“4 felelt Darnley halk szózattal. — ,Az eskü szent — válaszolt a’ királyné — Önök , reményijük , nem fognak arról megfelejtkezni; mindazáltal óhajtanék, hogy Önök, kibékülésöket kézszorítással nyilványítsák előttünk.4 Rizzio tüstint oda nyújtá kezét Darnley lordnak, ki azt színlelt őszinteséggel szorítá meg. — így érinték a’ ,fejérlói fogadóbeli lord’ és dalnok' kezei elsőször egymást. Henrik’ és Mária’ közelgő egybeköttetésének híre nyugtalanságot szült egész Skótziában. Több lord viszszavonult az udvartól, azon ürügy alatt, hogy az evangéliumot veszély fenyegeti; mások, kik bátrabbak valának, feltüzelék a’ ref. vallás’ híveit, ’s főnökei lettek az összeesküvésnek, melly czéljául tűzte ki Darnley" meggyilkoltatását s Máriának börtönbe záratását Lochlevenben. Ezen utóbbiak’ szárnyán volt Chatelleraub hy, Rothes lord, ’s Murray gróf, a királyné’ természeti fitestvére. A’terv elkészült, a szükséges rendszabályok megtétettek; titkon elvégzek, hogy jul.ikán (1565) déltájan a’ boithi templomban összegyűlnek, ’s ekkor a’ fejdelmi párt a’ Callander felé vezető perthi után elfogják; ámde egy férfi minden lépéseket őrszemmel kisérte; egy férfi, ki Stuart Máriának jó nemtejévé lön , ’s e férfi — Rizzio Dávid volt. — Ő a’ királynénak az összeesküvésről titkon intést adott; Mária jul.ikán Perthből jegyesével megindult, ’s bemenetét tartá Edinburgban, mielőtt még az öszszeeskütt lordok a’kitűzött helyen megérkeztek. Itt Mária körlevélben nyilványítá, miszerint ő a lélekismeret’ dolgában soha senkit nem háborgatott, sem háborgatni nem fog ; ennélfogvást minden hit alattvalóját felszólítja: védelmezzék őt az összeesküttek gonosz szándéki ellen.—A’ tömérdek népet látván, melly leg- VIII.