Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-03-28 / 25. szám

94 t­ásban úgyszólván elvesznek, aprón, mert fölöttem a tetőponton magasan esnek, de a’ szem a szokás által ezeket is valamelly csillagi­ rendhez igyekezvén vinni, mintegy a’sphaerábal kilöki ’s e kép megmesszíti azokat. — Vegyünk csak ti csillagot a’ Skorpiótul a Hattyúig a tetőpon­tin kívül, mellyel hova sem vihetek, azért helyén megmarad, de mellette már az első rézsutokun áll a má­sodikhoz; — ha az övre a’Hattyúnál egy tangenst ha­tártalanul kihúzunk, erre pedig azon secansukat, mel­­' lyek a’ Skorpiótul kezdve állásomnál fogva minden csil­lagtól kiindulnak, és az opticai szöglet­ egyik oldalát teszik, ha illy nagy opticai szöget látásom egyszerre felfoghatna, mellőzve egyéb körülményt, ezen a­ csilla­got mindazon tangensre rakná; de most, miután fölöttem horpadt is az ív , ezeket amaz egyetlen tangensre föl nem halmozhatja, mert egyszerre nem többet, mint két csillagot vehet jól szemügyre: azért az elsőt igyekszik ugyan a’ szem az utolsó tangensre azon okból vin­ni , mert általjában mindig valamelly csillagi rend­hez szokta a’ magányosakat ejteni; de mihelyt any­­nyira vitte, hogy neki a’második elibe megyen, más­él van érve a’ czél, és nem viheti tovább, hanem ennek kihúzott tagensére leteszi, midőn azon 3dik a’ maga tangentialis pontján megmarad ; vagy ha ezt is a’ fikal akarja összefoglalni, ez ismét a’ 4diknek tangen­­sére esik, ’s így ,egész a’ Hattyúig; ’s mivel ezen csil­lagok a’ tangensektöl el nem távozhatnak , szükségkép ivet képeznek; most pedig annál is inkább, mivel az "ivet szakadatlan csillagláncz fűzi­ össze, mellyet a’szem által nem szakaszthat, de az utolsó tangensre, melly, mivel az ív egy körnegyedre egészen meggörbed , az áltaszóval parallel futna­ ki, azért sem vihetné,mert rajta az első fogások, alul semmi csillagi rendet nem nyerné­nek, úgy hogy inkább középest a* körnegyed'legmagasb domborúsága fogna határt szabni. Két érdekes kérdés van még hátra t. i. 1) hol vagyunk mi valósággal lent azon csillagos falak alatt? 2) Miily nagy szélességi övet csinál a’ mi opticai látá­sunk ? —­ Felelet az első kérdésre: Mi sem alan­tabb sem föntebb nem vagyunk a’nyílásban, hanem csu­pán azon ponton, hol már a’ csillagfalak’ külszélein eső csillagokra nézve úgy állunk, hogy ezeket a’ hengerek’ szélességi tengelyére nem vethetjük, hanem oldalvá­d a’ hengerből sphaera-alakitásra vih­etjük­ ki. A’ második kérdésre: Látásunk akkora szélességű övet csinálhat, mekkora a’ hengereknek tetszőleges tengelyi széles­sége; — mindkettőre nézve pedig: olly közel vagyunk valódilag azon csillagfalakhoz, hogy azokat pályánkkal úgy­szólván seperjük , ’s még is olly messze tetszenek azok, t. i. nem győzöm eléggé ismételni, hogy mihelyt csillag van fölöttem vagy akárhol , már azt a’ sphaerá­­ban egy csillag-távolságra, v. is egy sugárnyira vethetem csak, egyiket annyira, mint bármellyeket, úgy, hogy nincs mód , akármelly helyzetben is oldalvást csillagfa­­lakat látnom, hogy így talán a’ nyílásban egyenesen a’ tej-ut’ síkján a’ két fal közt vágtathassak , mert ekkor a' két fal tenné a’ sphaera’ legnagyobb körét, mint teszi most az egész öv. De mondhatnák: ha csak egy csillag­messzeségre, és közvetlen napirendszerünk’ pályájával seperjük a’ tej­ut’ alsóbb csillagit, miért nem látszanak azok nagyobbaknak vagy is fényesbeknek? Azért, mert fölöttünk esnek, ’s mert a’ látás ezeket leginkább meg­messzíti, minthogy azokat egészen a’ henger’ szélességi áttalzójára viszi­ föl, hova a’ felüllevők le, az alattiak pedig fölkerülnek; ezen tengely pedig, minthogy mi 23nyi mélységben állunk, még igen magasan nem egy, hanem isten tudja hány csillag­ messzeségre fen van a’ hengerben fölöttünk, és a' tej-út legalsóbb csillagi fö­­lött, sőt int eléggé fénylének is elöttünk ezekhez képest a’ tej-utban álló Kigyófark, Hattyú, Cassiopeia, Perseus ’s a’t., mellyek már nem lévén tetőpontiak, élőnkbe vet­tetnek. — Kivehetni azon napot, vagy legalább helyet is, hol valóban állunk, azon hármasszögbül, melly­­nek két oldala tőlem az öv’ széleire mint hasisra vitetik, mihelyt tudjuk, hogy azon két oldal sem lehet hosszabb, mint azon állás, honnan már a’ tej­ut szélein ritkásan látszó csillagokat a’ henger’ szé­lességi tengelyére nem vihetjük, és ha ezen szögle­tet, mellyet a tejül’ látszó szélessége mér, a’­­Skorpió és Nyilak közti lehető legnagyobb nyílásba úgy helyez­zük, hogy ezen csillagzatok oldalvást essenek, de mit én a’ mihályfai berekből ha tehetnék, sem tehetek, ’s ezen pont csupán a’ csillagoknak , ’s jelesül a’ tej-ut’ tetsző helyzetére nézve lenne meghatározva. Ott kell pedig állatiunk, hol a’ nyílás legnagyobb, minthogy kö­rűltem leg nkább megritkítom a‘ csillagokat; már pedig a’ sokszor említett két csillagzat közti nyílásnál szélesb opticai szöget a’ sűrű csillagfalak között alig vehetek, melly aztán előihátul természetesen összemegyen ; oldal­vást kell pedig esniük , mert valósággal is oldalvást esnek , de azért is még, hogy látásom a’gyiknál delnek a’ tej­ ut­at ált­alszakaszt hassa, a’ mint valóban is átszag­gatta , valamint az alsó hemisphaerán is a’ C’eusaurus­­nál; — továbbá csak innét formálhatok nyílást az övön előlhátul egy körnegyedre; végre innét látok a’nyitat­­lan félkörnek két végében csillagos abroncsokat ’s a’ t. szóval: mi nyílt övet teljességgel nem láthatunk, ha­csak annak térében (planum) nem fekszünk ; pedig im bármint haladjon napi pályánk, tökéletesen egész végig bele látunk; avagy gondoljuk­­, hogy ezen nyílt és nyitatlan öv ’s csillagfalak csupa figurák , ’s csak a’ szem’ játékául teremtettek így? ’s nincs­­ ezen nyílás szinte milliónyi csillaggal ellátva, kivált olly tájon, hol ezeknek felszámithatlan sokasága övedzi által az eget, úgy, hogy az egész sphaera rá nézve igen szegénynek ’s kietlen pusztának tetszik? ’s nem helyzetünk játsza­t inkább ezen optical látványt és csalalást? igen! ez utóbbinak kell állni a' n­katlan félév’ hasonlatosságára nézve is. Már pedig igen szeretném tudni: minő más magyarázattal nyerjük­ meg ezen helyzetet. Ugyan­is senki sem kétkedik azon, hogy más helyzet egészen más látást szülne: így tegyük magunkat a’ Herkules X és g Csillagai közé, a’ mostani látás szerint a’ tej-ut’ éjszaki oldala mellé, valljon látandunk e nyílást és két falat? t. i. a­ három közül egyiket sem, mert az innenső fal elfedi mind a’ nyílást , mind a’ túlsót; de ezt csak innét gondolva mondom, mert, hogy miként látnék minden sphaerai helyzetben, az érintett lapban már kifejtettem. —­liode azon okból, hogy a’ gyíknál ritkásan látjuk a’ csillagokat, és hogy Sirius, melly nem esik a’ tej­ut’ közepére, lehessen a’ központi test, a’ tejut’ általzója’ planumából külebb gyanította állásunkat a’ Herkulesnél is előbbre; de ezt már, hogy előbbre nem vagyunk, Ar­­gelander úr is mostani vizsgálatával eldöntötte. Azon senki meg ne botránkozzék, hogy én a’ napnak központját a’ henger’ fia résznyi mélyére tettem; a’ ki érti beszédem’ szt­ljét, tudja, hogy ez csak a’ szabad szemnek opticai szabálya, melly szerint az öv’ csillagai a’ sphaerai egyedekhez , a’ csillagfalak a’ nyíláshoz, és egymásához ezen arányban láttatnak a’henger’természe­tére nézve, ’s hogy e’ helyzet minden egyéb illető ma­gyarázatnak megfelel.

Next