Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-10 / 81. szám

II. szám Pest, October’ IO 1838. Költemény. MÚLANDÓSÁG. Ha végig járom a’ habzó virány’ ’S lengő illattal tölt mezőt, ’S a’ bérezet , hol magával a’ fiivér Ragadja a’ bug érezőt , — Szivem borong és zeng feléje : Múlandó a’ föld’ égi kéje ! Ha hímes álom mennyet sző reánt, Körülölelve bajival , Míg hajnalon zugó harang’ nesze Felkong utóbb pannaszival ; Elhűl szivem és zeng feléje : Múlandó a’ föld’ égi kéje ! ’S a lány ! ha kebled’ kéjhullámain Csügg ittas lelkem édesen , Ajkam lesvén szomjan lehelleted’, ’S hozzám simulsz te csöndesen ; Kiáll szivem ’s suttog feléje : Múlandó a’ föld’ égi kéje ! Lezúgván a’ mindenség' ideje , Dühös viharnak szárnyain , ’S sötét örvénybe tér ropogva le , E’ szép világ láng’ habjain , ’S győzelmi kürt riad feléje : Múlandó a’ föld’ égi kéje ! — Eürdögh Dániel könyve 1514ki kézirat; a’ templom’ nagyobb tornya 1746ban épült, ennek tornácza alatt láthatni egy nagy vörösmárvány csuprot, melly Shakabent érsek’ tetemeinek hamvvedrül szolgál; e’ csuprot Georgevics érsek készitteté. A’ krushedoli zárda ízlés és tekintet nélküli építmény, pitvarában látni Probus romai császárnak, mint a’ horág’ itteni első ültetőjének Mitrovicz mellett kiásatott kőszobor-képét. Van a’ zárda’ silány levéltárában egy a’ nándorfejérvári török basatól adott ’s a’ zárdát háborgatástól biztositó levél is. E zárdát tartják önmagok a’ kalugyerek minden szerémi zárda közt legidősbnek ; igy tehát mivel ennek építése 1460 után, fölavatási kora pedig 1496ra esik , a’ többi zárdát ez évszámnál mind utóbbinak kell tartanunk. Nagyremete, hova szőlakertek közt vezető keskeny utón juthatni, délnyugatra kivedlett ugyan zordonságából, de észak ’s keletre százados roppant erdők környezik, mi a’zárda’tisztes tekintetét emeli. ízlés nélküli templomának kisebb tornya bádoggal van födve ; a’ nagyobb, mellyet Andrievics András , kinek arczképét a’ folyosón mutatják, mint végvidékek’ kormányzója kezdett január’ 18. 1733. építeni; e’ torony a’ templomtól elválva a’ zárda-épülethez ragasztaték ’s legmagasb minden zárdatorony közt. Midőn a’ budai Gém. Blatter-ben az orvos tanárságra avatott Miskovics Nikolics Maxim’értekezésében olvastuk , hogy a’ nagyremetei harang Corvinus Mátyás király’ ajándéka, Remetére érvén örvendénk a’ tisztes eszkor’ hagyományát szemlélni, a’ szíves hegymennel nagy ügygyel bajjal megmászták a’ magas torony’ lépcsözetit; de mit találánk benne ? mit a’ jó gárgyán előre sejdíte, csalódást, — három harangot, Vizer Antal grätzi harangöntö’műveit,a'két nagyobbikat 1758ból, a’ kisebbet 1797ből, így ámítják a’ világot a’hitelességen mitsem töprenkedő irászok! — A’ zárda’ termében az orosz czárnak ’s több elődjének egész-alakú képeit hóduló tisztelettel mutogatják az igazgató szerzetesek; egyéb ritkaságok közt előadtak több török szabaditéklevelet német forditmányaikkal együtt 1570 —1580 ’s több évekből, mellyeket az akkori e’ vidéken dubugva kóborlók’ főnökei ’s belgrádi basák adának a’ kolostor’ biztosítására. Az itt csergedező ’s a’ zárdát vízzel ellátó Ubavacz nevű forrásnak szent erőt tulajdonít ’s tisztelettel illeti az ajtatos köznép. O p o v o (H o p o v o Iregh mvároshoz igen közel esik a’ Frushka hegység’ tövében, eredetét 1490re teszik, templomát 1576 ban épültnek tartják, mellynek teteje ’s kisebb tornya nagy bádog-lemezekkel van födve, nagyobb tornya pedig cseréppel; ennek eredetét 1629re teszik, a’ templom’ déli oldalán Monasterii Idámnak a’ dunai vidék’ főkapitányának sírköve mutatkozik. 1716, mellette Rogulics Demjén szerémi táblabiróé ** 1827. Jobb ízlettel festett nagyoltára van , melly előtt Theodor vértanú’ tetemei feküsznek koporsóban , számos selyemkelmével beburkolva ; szives volt a’ gárgyán kérelmünkre ez összehalmozott kelméket fölemelni’s mutatá a’ szentnek csontkoponyáját. A’ zárda, jóltevőji közé számlálja Ráczkevei Miklós püspököt is* 1576. Könyvtárában, melly egy kamrában a’ földön rendetlenül elhalmozott könyve *1* szeretni Jculugtjer-zárdák. (Vége.) Krushedol szinte szabad domboldalon fekszik; helyzete semmi remeteségre nem mutat; temploma középnagyságú, egészen vörösrézzel van födve, valamint nagyobb tornya is , a’ kisebb pedig bádoggal. Maxim ai görög n. e. vallásuak által szentnek tartott hajdani első krushedoli érsek épitteté e’ zárdát’s templomot 1490 és 1496 között, ki is, mint havasalföldi érsek, rendeltetése’ helyére tett költözése után ismét Krushedolra tért vissza 's itt szent hírben meg is halt 1516- ban. A’ török’ kiűzetése után 1740 ben IV. Arsenius ipeki patriarcha szerviai lakát Krushedollal cserélteföl, ’s igy lett Krushedol valódi érsekség’ helye *), melly később Karloviczra téteték által. 1708 ban először ’s azután két ízben a krushedoli zárdában történt az érsekválasztás is, 1730ban Belgrádon , azután Karloviczon, de mivel 1788ban a’ karloviczi érseki lak leégett, 179°ijben az érsekválasztás Temesvárott tartatott 25 pap, 25 polgár, 25 katona és 25 nemes képviselő által; az utolsó választás 1837 ben ismét Karloviczon ment végbe 75 választó és képviselő által. A’ krushedoli mostani archimandritát a’ legjobb lythurgisták’ közé számlálják, ki is annak helyén számtalan változatban zengi el muogaja diétáját. Az oldalkápolnában , mellyet Nicanor pécsi püspök’ mivének hitlenek, mutatják Angeliának,vak István despota’ hitvesének kezét, mint szent ereklyét. Evangelium Pejocsevici Hist. Serv. p 187.