Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-04-20 / 32. szám
egy kies völgyben, mellyet szép szőlőhegyek környeznek, fekszik; népes magyar város, lakosai jó mesteremberek, csapók ’s kulacskészitők. A’ gyöngyösi kulacs országszerte híres! Gyöngyösnek nagytemploma régi, ’s belől igen szép. Különös díszére szolgál a'városnak. Úgy nem régen épült új izlésü gyönyörű kastélya a’ keleti részen , mellette levő angolkerttel. Itt épen ekkor szüreteltek, ’s a’ szüret vörösbort meglehetős bőségben ígért, ugyanazért a’késő ősznek ezen vig munkáját zajos örömmel folytatók a lakók. Innen hogy a’ szép szőlők közt a’ hegy’ sarkára kikapaszkodáak, balra maradt a’ hegy’ oldalán Saár’ faluja, hol hajdan kolostor volt, ’s Aba királyunk, miután e’ tájon vágytársával megütközvén lovárul leesett ’s elgázoltatok, e’ monostorban nyert temető helyet. Megjegyzésre méltó , hogy Heves megyében a’ geogramföldek’ jeléül mindenütt fél-ötnyi magas, gömbölyű faragott határkövek állitvák föl. E’ tájon a’dohányt mindenütt nagy bőségben termesztik, egész calcaturák merő dohányföldekbül állnak; a’ lakosok saját használatukra csak a’ sarju (duna mellett: fattyú) dohányt hagyják meg ; az anya-dohányt leginkább verpeléti név alatt, minthogy e’ tájon ott terem a’ legjobb fajta , Pestre hordják eladni. Sverecsendet elhagyván, ámbár nagy kerüléssel történt, még is Egert meg nem nézni megbocsáthatlan véteknek tartók. Fekszik e’ város egy minden oldalrul tömérdek ’s nagyterjedelmü szölőhegyektül körülvett szoros, mély ’s hosszú völgyben , szárnyaival a' dombok’ oldalira kiterjeszkedve. Ha várost épületiről ítélünk, úgy a’ hazában Pest után Eger legelső. — A’ Lyceumnak a’ hozzá csatolt csillagász-toronynyal — tekintvén magasságát, nagyságát 's pompáját — még Pesten , 's igy az országban sehol, sincs párja. Hát még a’roppant’s pompás uj székes-templom , az építészet’ ’s mostani ízlés’ remeke, mellynek bő leírását láthatni Guzmics’ ,,Egyházi Tárában.“ A’város felől hozzá felvezető hágcsózat, nem két oldalról, mint alaprajzában láthatni , hanem egyenesen szemközt vezet bele; kétségkívül azután változtaták meg. Széppé teszi az egészet azon egyszerűség, mi szerint belől csak az oltárok fölött vannak festett képek. A’ nagyoltár fölötti kép (melly a’ forróolajba mártott szent Jánost ábrázolja ’s mint mondják 10 ezer pengő forintba került) a’ festészet’ remekműve; rajta minden olly természetes, még a’ könnyek is, miket a’ vértanú’ rokonai hullatnak; a’ gőz, mi az olajforraló-üstből felkavarog; a’ kétségbeesést mutató esengés, mellyel a’ sírok a’ vad-keblü pogányokat könyörületre bírni törekszenek; a’ vértanúnak fölemelkedett ’s a’ földiek’ felejtésével már mintegy túlvilágba átköltözött lelkét mutató nemes tekintete , mind ezek valóban remekül találvák. — Különös az is , hogy midőn a’ régi római cath. templomok többnyire sötétek, — ez egészen világos, mit a’ fejér falak ’s a’ sok-ablaku kúp okoznak ; valóban illő , hogy a’ világosság’ atyja világos egyházban tiszteltessék. Nevezetes épületei továbbá Egernek: a’ 3 emeletü nagy érseki lak, hozzá tsatolt kertjével , — a’ török torony , melly hogy az idő’ romboló hatalmának annál jobban ellenálljon, a’ mostani patriárcha-érsek által bádoggal fedezett Ice’s rajta a fél-hard fölibe tett kereszt ennek ama’ fölötti győzelmet már messziről hirdeti. Egernek számos temploma van, a köztük az uj templommal együtt van kétkéz tornya. Nevezetes itt a Foglár kanonok által állított szegény-nevelő intézet is. A’ megyeház nagy. De legtöbb figyelmet érdemel ’s leginkább meghatja a’ hazafi’ keblét a’ régi vár’ tekintete, melly a’ töröknek Budával ’s Győrrel együtt legfőbb erőssége volt. E’ vár hírességen nem annyira falainak izmossága, mint hőslelkű kormányzójinak hajthatlansága’s őrseregének vitézsége miatt. A’ vár fölötti hegyrül a’ vár’ belső piaczára lehetelődözni, mint ezt vitéz Dobó István sajnosan volt tapasztalni kénytelen , ’s ugyanazért a’ tüzes golyók’ zápora ellen a’várban volt gabonagarmadát vizbe áztatott bivalybőrökkel húzatta be. Ha e’vár’ hajdankori történetét tekintjük, úgy találjuk, hogy ennek török kézrekerültét egyenesen a’ vallásgyülölség okozta. . . . Egerbül Maklárra jövénk hálni, s onnan másnap korán reggel Kövesdre értünk. Ezen mezőváros már Borsod megyéhez tartozik ; népe szennyes és zsiros viseletévül, kurta 's csak fél-derékig érő széles ’s lobogósujjú ingerül, palócz-mondás szerint: kaczagányárul (melly egy kétfelé hasított juhbőr, lábainál fogva a’ gyermekeknek , minthogy leginkább azok viselik, nyakukba akasztva ismeretes. Itt is már részint egészen kész, részint készülőben a’ töltött út; valóban illő is valahára e’ legnagyobb kereskedési, a’ pest-kassai, vonali jó töltéssel látái el. Délután két órára Miskolczra értünk; utunkba esvén még elébb Csaba, egy nagy zsidótanya, hol a’ keresztülhúzódó országút mellett egymást éri a’ sok fogadó, kurta csap- és husvágó szék. Miskolcz a’ haza’ legnagyobb ’s legnépesb városinak egyike ’s körülbelül 30 ezer lakossal bír. Nevét némellyek a’ mézkulcs vagy kolostul származtatják, minthogy véleményük szerint hajdan nagy méhtenyésztő hely volt. Az országban egy városnak ’s helységnek sincs olly sok ’s messzeterjedő szőlőhegye, mellynek termése a’ legjobbak közé tartozik. Fekszik kellemes völgyben, szárnyaival, szinte mint Eger, a’dombok’ oldalira terjeszkedvén ki. A’ Diósgyőrnűl jövő Szinva és Pecze-folyamok (amaz sok malommal) nagy hasznára ’s tisztaságára vannak; mindkettő, hosszában a’ várost végigfolyván. Lakosai, kivevén a’ ráczokat és zsidókat, de kik szerte jól tudnak magyarul, átaljában mind tiszta ’s a’ hazában legszebben beszélő magyarok; vallásukra nézve a’ reformátusok’ száma legnagyobb. Emeli becsét az is, hogy a’ két magyar hazában ez ötödik város , hol állandó nemzeti színház van. Fekvését kiessé teszi nyírgátról az egy kis ínföldig, vagy egész Diósgyőrig felnyúló szép réti lapály, mellynek végén épen a’ bükkös’ tövében a’ diósgyőri várnak, hajdan a’ fejdelemnek’ mulatópalotájának, romjai láthatók, — déli ül az Avas-hegy, Bacchus’ sűrű katakombival, — keletrül a’ szép’s dús Sajó’ lapálya, mellyen túl 4, 5 mföldnyi távolban a’borgazdag Hegyalja’ bérczein végződik a’ szép kilátás. Épületei közt nevezetesek: a’ két-emeletü roppant megyeház , — a’ reformátusoknak két, egyik az Avason emelkedő husszíta, — a' másik uj ’s a’ város’ közepén roost épülő, nagy templomaik, (nagyobb ünnepeken a' nép* sokasága miatt használtatván a' temetőn levő fatemplom is) — a’ romai catholicusoknak szinte 3 templomuk (egyik két tornya , a’ minoriták' zárdájával) ; a’ ráczok’ szép magas sugártornyú temploma;az ágostai keresztyének’ ujban épülő nagy temploma; a’ zsidók’ zsinagógája; a’ casino, ’s végre a’ Szinva’ partjára épült nem nagy ugyan , de aránylag elég tágas reform, collegium. Sehol a’ hazában olly alkalmas bor-lakhelyek, mint Miskolczon, nincsenek; az Avason és Tetemvárban , hol külön ágazatokra osztva (mellyek közül némellyikből Ariadne fonala nélkül, kivált kótyagos fejnek , csak kijőni is mesterség) hétszáz, sőt ezer hordó bort befogható pincze-labyrintek találtatnak, kemény kövecses földből kivágva. Miskolczról Szentpéteren, egy szinte jó bortermesztő ál-magyar városon, keresztül a’ kopasz -földre jutánk, éjjelre egy eredeti magyar