Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-04-20 / 32. szám

egy kies völgyben, mellyet szép szőlőhegyek környez­nek, fekszik; népes magyar város, lakosai jó mester­emberek, csapók ’s kulacskészitők. A’ gyöngyösi ku­lacs országszerte híres­­! Gyöngyösnek nagytemploma régi, ’s belől igen szép. Különös díszére szolgál a'vá­rosnak­­. Ú­gy nem régen épült új­ izlésü gyönyö­rű kastélya a’ keleti részen , mellette levő angolkerttel. Itt épen ekkor szüreteltek, ’s a’ szüret vörösbort meg­lehetős bőségben ígért, ugyanazért a’késő ősznek ezen vig munkáját zajos örömmel folytatók a lakók. Innen hogy a’ szép szőlők közt a’ hegy’ sarkára kikapaszko­­dáak, balra maradt a’ hegy’ oldalán Saár’ faluja, hol hajdan kolostor volt, ’s Aba királyunk, miután e’ tá­jon vágytársával megütközvén lovárul leesett ’s elgá­zoltatok, e’ monostorban nyert temető helyet. Megjegy­­zésre méltó , hogy Heves megyében a’ geogra­mföldek’ jeléül mindenütt fél-ötnyi magas, gömbölyű faragott ha­tárkövek állitvák föl. E’ tájon a’dohányt mindenütt nagy bőségben termesztik, egész calcaturák merő dohány­­földekbül állnak; a’ lakosok saját használatukra csak a’ sarju (duna mellett: fattyú) dohányt hagyják­ meg ; az anya-dohányt leginkább verpeléti név alatt, minthogy e’ tájon ott terem a’ legjobb fajta , Pestre hord­ják eladni. Sverecsendet elhagyván, ámbár nagy kerülés­sel történt, még is Egert meg nem nézni megbocsát­­hatlan véteknek tartók. Fekszik e’ város egy minden oldalrul tömérdek ’s nagyterjedelmü szölőhegyektül kö­rülvett szoros, mély ’s hosszú völgyben , szárnyaival a' dombok’ oldalira kiterjeszkedve. Ha várost épületiről ítélünk, úgy a’ hazában Pest után Eger legelső. — A’ Lyceumnak a’ hozzá csatolt csillagász-toronynyal —­­ tekintvén magasságát, nagyságát 's pompáját — még Pesten , 's igy az országban sehol, sincs párja. Hát még a’roppant’s pompás uj székes-templom , az építészet’ ’s mostani ízlés’ remeke, mellynek bő leírását láthatni Guz­­mics’ ,,Egyházi Tárában.“ A’város felől hozzá felveze­tő hágcsózat, nem két oldalról, mint alaprajzában lát­hatni , hanem egyenesen szemközt vezet bele; kétség­kívül azután változtaták meg. Széppé teszi az egészet azon egyszerűség, mi szerint belől csak az oltárok fölött vannak festett képek. A’ nagyoltár fölötti kép (melly a’ forróolajba mártott szent Jánost ábrázolja ’s mint mondják 10 ezer pengő forintba került) a’ festé­szet’ remekműve; rajta minden olly természetes, még a’ könnyek is, miket a’ vértanú’ rokonai hullatnak; a’ gőz, mi az olajforraló-üstből felkavarog; a’ kétségbe­esést mutató esengés, mellyel a’ sírok a’ vad-keblü po­­gányokat könyörületre bírni törekszenek; a’ vértanúnak fölemelkedett ’s a’ földiek’ felejtésével már mintegy túlvilágba átköltözött lelkét mutató nemes tekintete , mind ezek valóban remekül találvák. — Különös az is , hogy midőn a’ régi római cath. templomok többnyire sötétek, — ez egészen világos, mit a’ fejér falak ’s a’ sok-ablaku kúp okoznak ; valóban illő , hogy a’ világosság’ atyja világos egy­házban tiszteltessék. Nevezetes épületei to­vábbá Egernek: a’ 3­ emeletü nagy érseki­ lak, hozzá tsatolt kertjével , — a’ török torony , melly hogy az idő’ romboló hatalmának annál jobban ellenálljon, a’ mos­tani patriárcha-érsek által bádoggal fedezett­ Ice’s rajta a fél-hard fölibe tett kereszt ennek ama’ fölötti győzel­met már messziről hirdeti. Egernek számos temploma van, a köztük az uj templommal együtt­­ van kétkéz tornya. Nevezetes itt a Foglár kanonok által állított sze­gény-nevelő intézet is. A’ megyeház nagy. De legtöbb figyelmet érdemel ’s leginkább meghatja a’ hazafi’ keb­lét a’ régi vár’ tekintete, melly a’ töröknek Budával ’s Győrrel együtt legfőbb erőssége volt. E’ vár híressé­gen nem annyira falainak izmossága, mint hőslelkű kor­­mányzójinak hajthatlansága’s őrseregének vitézsége mi­att. A’ vár­ fölötti hegyrül a’ vár’ belső piaczára lehete­lődözni, mint ezt vitéz Dobó István sajnosan volt tapasz­talni kénytelen , ’s ugyanazért a’ tüzes golyók’ zápo­ra ellen a’­­várban volt gabonagarmadát vizbe áztatott bivalybőrökkel húzatta­ be. Ha e’vár’ hajdankori történe­tét tekintjük, úgy találjuk, hogy ennek török kézreke­rültét egyenesen a’ vallásgyülölség okozta. . . . Egerbül Maklárra jövénk hálni, s onnan másnap korán reggel Kövesdre értünk. Ezen mezőváros már Borsod megyéhez tartozik ; népe szennyes és zsiros viseletévül, kurta 's csak fél-derékig érő széles ’s lo­­bogósujjú ingerül, palócz-mondás szerint: kaczagányá­­rul (melly egy kétfelé­ hasított juhbőr, lábainál fogva a’ gyermekeknek , minthogy leginkább azok viselik, nya­kukba akasztva­ ismeretes. Itt is már részint egészen kész, részint készülőben a’ töltött út; valóban illő is valahára e’ legnagyobb kereskedési, a’ pest-kassai, vo­nali jó töltéssel látái­ el. Délután két órára Miskolczra értünk; utunkba esvén még elébb Csaba, egy nagy zsi­dótanya, hol a’ keresztülhúzódó országút mellett egy­mást éri a’ sok fogadó, kurta csap- és husvágó­ szék. Mis­­kolcz a’ haza’ legnagyobb ’s legnépesb városinak egyi­ke ’s körülbelül 30 ezer lakossal bír. Nevét némellyek a’ méz­kulcs vagy kolostul származtatják, minthogy véleményük szerint hajdan nagy méhtenyésztő hely volt. Az országban egy városnak ’s helységnek sincs olly sok ’s messzeterjedő szőlőhegye, mellynek termése a’ leg­jobbak közé tartozik. Fekszik kellemes völgyben, szár­nyaival, szinte mint Eger, a’dombok’ oldalira terjeszked­­vén­ ki. A’ Diósgyőrnűl jövő Szinva és Pecze-folyamok (amaz sok malommal) nagy hasznára ’s tisztaságára vannak; mindkettő, hosszában a’ várost végigfolyván. Lakosai, kivevén a’ ráczokat és zsidókat, de kik szer­te jól tudnak magyarul, átaljában mind tiszta ’s a’ ha­zában legszebben beszélő magyarok; vallásukra nézve a’ reformátusok’ száma legnagyobb. Emeli becsét az is, hogy a’ két magyar hazában ez ötödik város , hol ál­landó nemzeti színház van. Fekvését kiessé teszi nyír­­gátról az egy kis ínföldig, vagy egész Diósgyőrig felnyúló szép réti lapály, mellynek végén épen a’ bükkös’ tövé­ben a’ diósgyőri várnak, hajdan a’ fejdelemnek’ mulató­­palotájának, romjai láthatók, — déli ül az Avas-hegy, Bacchus’ sűrű katakombival, — keletrül a’ szép’s dús Sajó’ lapálya, mellyen túl 4, 5 mföldnyi távolban a’bor­gazdag Hegyalja’ bérczein végződik a’ szép kilátás. Épü­letei közt nevezetesek: a’ két-emeletü roppant megye­ház , — a’ reformátusoknak két, egyik az Avason emel­kedő husszíta, — a' másik uj ’s a’ város’ közepén roos­t épülő, nagy templomaik, (nagyobb ünnepeken a' nép* sokasága miatt használtatván a' temetőn­ levő fatemplom is) — a’ romai catholicusoknak szinte 3 templomuk (egyik két­ tornya , a’ minoriták' zárdájával) ; a’ ráczok’ szép magas sugártornyú temploma;­­az ágostai ke­resztyének’ ujban épülő nagy temploma; a’ zsidók’ zsinagógája; a’ casino, ’s végre a’ Szinva’ partjára épült nem nagy ugyan , de aránylag elég tágas reform, col­legium. Sehol a’ hazában olly alkalmas bor-lakhelyek, mint Miskolczon, nincsenek; az Avason és Tetemvár­ban , hol külön ágazatokra osztva (mellyek közül né­­mellyikből Ariadne­ fonala nélkül, kivált kótyagos fej­nek , csak kijőni is mesterség) hétszáz, sőt ezer hordó bort befogható pincze-labyrintek találtatnak, kemény kö­vecses földből kivágva. Miskolczról Szentpéteren, egy szinte jó­ bortermesztő ál-magyar városon, keresztül a’ kopasz -földre jutánk, éjjelre egy eredeti­ magyar

Next