Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-04-27 / 34. szám
Sóhaj. Míg te estel, itt pihentünk, Hol most sírod domborulj E’ szomorfűz’ alkonyában Molly fölötted élborúl; Szállt az est, ’s a’ gondtetézett *Nap nyugvóra áldozott, És magánya hű szerelmem’ Lángossávjára elhozott. És te eskél: „hű leszek , míg Sírom’ hantja elfedez , ’S bírom e szív’ lángzatát, mit Lelkem olly hőn élvedez.“ — És te hű vagy , és te híven Alszod síri álmodat. — • Ah ! de hűtlent tépdel engem A’ marczongló öntudat! Szellemárnyad leng körültem Itt a’ néma éjeken, ’S gyász panasszad áradoz szét Ivíntul égő keblemen. Ah te tifezta égi lélek! Megbocsátasz úgy a bár , Sirhonodban — jég-karod közt Lelkem úgy is hűre vél’! Nemes, László. Munaparti tájképek , LINZTŐL — BÉCSIG. A’művészet’ szüleményei csak szépek’s művésziek, ritkán egyszersmind fenségesek ; fenségest a’ nagyszerű természet szokott alkotni ’s teremteni. Ezt, hanem tudja is , mélyen kell érezni annak, ki — hogy többet ne említsek — az alpesi'tartományokban bolyong , ’s a’ flajna’ és Duna'hullámin folytatja vándorpályáját. — Én jelen soraimmal ez utóbb nevezett európai folyam-király' nagyszerű képeit ’s nevezetességit szándékozom vázolatban megismertetni a’ magyar olvasó közönséggel ; és* pedig ezúttal a’ Linztől Bécsig láthatókat, mivel a’ Dunának e’szakasza legdúsabb a’fenséges tájképek ’s regényes romokban. — Különös , hogy hazámfiai a’ távol Rajna’ partjának regényes pontjait, ha mindjárt hallás vagy olvasás után is, nagyrészint ismerik, a’ majd szintolly bájos képekkel gazdag közel Dunapartok’ szépségiről pedig kevés tudomásuk van. Azért javaslom azoknak, kik a’regényekben , ’s a’ hajdankor’ maradványiban gyönyörködnek, ’s a’ Rajna’ partjait magasztalják: tegyenek egy utat Pestről, vagy legalább Bécsből Linzig’s vissza az ősz Duna’ hátán; fogadom, ekkor a’ nagyrészint rézmetszvények után ismert rajnaparti képeket nem dicsérik renden túl; és egész éltükön át édesen fognak emlékezni e’ három vagy négynapi kirándulásra. A’ dunai utat minden ellenszegülés ’s engedelemkérés nélkül megtehetik , a’ Rajnához pedig csak sok alkalmatlanság’s baj után juthatnak valaha el, vagy többnyire soha. Linzből Bécsbe, és innét vissza, körülbelül másfél év óta, futja a’ csinos „Marianna“ gőzös hullám-útját. Ezen kívül a folyam mentiben del akint egyszer kétszer úsznak alapos tokák s utazókkal az úgynevezett ordienare-hajók. Én , minthogy a’ gőzhajó lefelé rendkívül sebesen halad , az utóbbin válték helyett, hogy igy tartósban élvezhessem utam’ gyönyöreit, ’s jobban szemügyre vehessem a’már általam többször , de mindig ifjú örömmel szemlélt dunaparti nevezetességeket. — Linzből megindulván hajóm, f úzfás szigetek mellett futottéi , ’s egész Mauthhausen ig számos illy szigettel találkozott. A’ partok is apró bokrokkal szegvék. — A’ tájék kellemes. A’ balpart’ mentiben erdőkkel földelő hegyek vonulnak el, mellyek’ alján ’s gerinczein itt ott faluk ’s csinos házak fejérlenek; a’ jobb parton pedig tekenőalakú domborodásoktól hasogatott messze kiszélesedő völgy— a’ dunavölgy —terjed, mellyet délre a’ só kamrai jószágok’ havasai, ’s a’gmundeni-tavat környező sziklaormok,—közöttük a’ Traunstein — nyugatra pedig a’ salzburgi hegyek zárnak be. — Linzen innét a’ Duna délfelé nagy kanyarodást képez.— Első helység Steyregg, kormos váracskájával. Steyregg a’ bal parton, a’ délről sószállitó hajóktól terhelve rohanó Traun-folyóviznek Dunába szakadásával majd szemközt fekszik. — Balra, a’ parttól távul, még Luftenberg, — egy váracska — szemlélhető , a’ jobb parton elterjedő erdőből pedig St. Flórian — Sz. Ágoston-rendű apátság’ — két tornya emelkedik ’s alább a’ négyszegre épített , négytornyu pompás Tyllisburg mosolyg a’ távolim. Ezen vára II. Ferdinandtól a’ híres Tylli grófnak ajándékoztatván , nevét innen nyerte. — St. Florian Ausztriában legidősb zárda, még 455ben alapittatván. Az itteni könyvtárban egy latin, német és lengyel zsoltárt láthatni, mellyet 1 s. Mária magyar királyné’ tulajdonának mondanak. A’ fövénytorrások miatt zajosan rohanó Duna’ közepén egy sziget’ füzese közül regényesen sötétült ki Spielberg’ várának pusztuló romja. A’ vár laktalan , ’s csak korhadó falai állnak egy magas toronynyal. .. Alább az Ausztriát két tartományra elkülönző Enns - folyam ömlik a’ Duna’keblébe, miután a’ magasan fekvö csinos Enns város keleti oldalánál elfutott. Fans dombon emelkedik, ’s régi falával ’s csinos tornyaival kellemesen tűnik fel már távairól az utazónak. — Lejebb balra Mauthhausen, egy szép kis város , nyulik el mindjárt a’ folyam’ szélén , mellének partra néző barna házai régiségre mutatnak. Itt rakodnak ki a’ Trana hátán aláuszó sóval terhelt hajók, ’s a’ só innét szállittatik Csehországba a’ budweisi vasúton. A’ linzi vasút is ide vezet.— Mauthhausennek terjedelmes kőbányái vannak; csak azkár, hogy az ebből kihordott apró öszszezuzott kődarabokat a’ Dunába öntik, — mint ez úttal is láttam, — holott a’ nélkül is fövényteljes a’ Duna’ medre. — Mauthhausenen alul a’ balpartot is elhagytják a’ hegyek, ’s a’ szem előtt mindkét oldalon apró halmoktól váltogatott térség terül el, mellyet erdővel koszorúzott hegyek ölelnek körül. — Az utazó a’jobbra látszó Achi ei ten nevű omladékon kívül, egész Wallseeig kevés meglepőt talál, de e’ rövid unatkozást bőven jutalmazza meg a’jó tova kilátszó Wallse e’ megpillantása. E’ gyönyörű vár a’Duna’jobb partján diszlekedik meredek szirtfokon , mellyhez csattogva ütköznek a’ szilaj hullámok , ’s teljes épségben keleti*lakú tornyával kevélyen néz az alatta ellejtőhajóra.*-