Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-18 / 75. szám
nézve minden emberi fogalmat meghalad. Skinner az ő keletindiai utazása’ rajzaiban többek közt illy meglepő képét adja, mint szemtanú, a’ hardwari sokadalomnak: ,,A’ város előtt néhány mérföldnyi téren a’ szem ezer meg ezer, különszínű , korú ’s viseletű emberrel találkozik, kik mindenféle kocsikon ’s járműveken sietve tolongnak a’ város felé. Nics a’ világon hely, hol a’ nép- ’s emberfajoknak illy különfélesége mutatkozzék , ’s úgy szólván, lehetetlen az áruczikkek’roppant tömegét véghetetlen változatosságiban felszámlálni, mellyek itt látványul ’s a’ vásárlók’ kedvéért halomra torlasztvák. Láthatni itt lovakat a’ föld’ minden tájbról, amott állnak elefántok , tevék, bialok , ökrök , juhok, tibeti kecskék , kutyák, macskák, majmok, párduczok ’s medvék,néha még tigriskölykök is, szóval: mindennemű és fajú állat, jávor szarvastul kezdve a’ parányi egérig. A’ legfinomabb kashmir-shawlok az angol és hollandi posztóval egyazon asztalon feküsznek kiterítve. Korallok a’ vörös és perzsiai tengerből, csudás vegyületben pompáznak a’ guzeratei agátok, goikonai gyémántok ’s ceyloni egyéb nemeskövek mellett. Mézga, ’s külön nemei Arábia’ legritkább fűszereinek , büzaszat ’s iráni rózsavíz, chinai thea, főszer a’molukki szigetekről—találkoznak itt franezia zsebórákkal, angol ízes befőzetekkel ’s jó szagú illatokkal Bondstreetbül ’s a’ párisi rue st. Honore-bul össze, itt árultatik franczia pirosító egy hervadt angolbengáliai hölgyarcz’ számára , ’s amott hennah-t tudakoznak, hogy vele egy keleti szépség sötétsárgára festhesse körmeit. Ugyanazon kalmár dárdányt is árul, hogy általa a’ szem epedé tekintetet nyerjen. Az európai czukrászboltokbul a’ legizletesb sütemények , édes csemegék , nyalánkságok’s befőzött gyümölcsök ’sa’t. ide tévednek. Mindenféle prém ’s játékszer legdusabb változatosságban , csecsebecsék ’s kecsáruk — még a’ német Xorimbergából is — tárgyaivá lesznek itt az eladásnak. —Igen mulatságos nézni azon ravaszságot ’s átfogásokat, mellyekkel vásártereken a’ keleti lókereskedők élnek , hogy árujokat kedvező alakban tüntessék elő. Itt egy tatár ül gazdagon szerszámzott lovon , mellynek lépéseit nagy ügyességgel vezérli; amott egy másik sebesen, a’ mint csak lehet, vágtat tova, hogy lássák a’ tán venni szeretők, milly gyorsan iramló lova van ; egy harmadik ismét szabadon ereszti lovát ’s halk füttyentéssel magához idézi, hogy annak tanulékonyságát tüntesse ki. Másutt ismét elefántok és tevék tanúsítják mesterségjöket, míg közelben egy persa ember nyugalmasan ácsorog egy sereg macskával.“ Jflehemed-AIV családja, és dr. Mow* ring' közlemésiyei Mehemed*Aliról, M e h e m e d - Ai’ családjáról a’ nyilványos hírlapokban következő biographiai adatokat olvashatni: Mehemed-Ali, aegyplusi alkirály, most élte’ 71dik évében áll. Legidősb fia Ibrahim 48 esztendős ; második fia: Said bey 20; harmadik fia: Hussein bey 17, ’s negyedik fia: Ali-bey 15 esztendős. — Mehemed-Ali’ unokáji ’s Ibrahim basa’fiai ezek : Mahmud bey, 18; Husta-bey , 13; Ismael-bey, 12 esztendős. Az alkirálynak egy másik unokája,— fia a’ dögvészben elhalt Toussum basának: Abbas basa, cairoi kormányzó, jelenleg 36 esztendős. — Az alkirály’unokaöccsei a’következők : Rehmet basa, 36 ; Ibrahim basa , 34 ; Hussein basa 43 esztendős ; mindnyájan tábornagyok a’ hadseregnél. — Rehmet basának van két fia: Mehemed ’s Ibrahim bey ; amaz 16 ’s ez 13 éves. — Ezenkívül Mehemed-Alinak még 4 unokaöcscse van, u. m.: Sheriff basa, syriai kormányzó , 43 eszt.; Ismael bey, tábornagy’s Ibrahim basának veje, 35 eszt.; Hussein bey 38 eszt.; Ali bey, 18 esztendős. — Said bey , — Ibrahim basának testvéröccse , fogja hihetőleg atyját, Mehemed-Alit az uralkodásban közvetlenül felváltani, miután Ibrahim b. veszedelmes nyavalyában szenved. Said bey, anyja cserkesznő , ki rá, mint egyetlen gyermekére nagy nevelési gondot fordított. Őt európai tanítók, többek közt König professor , képezik; érti a’ franczia ’s angol nyelvet, ’s a’francziákhoz különös vonzalma van. Erkölcsi viseletének két fővonása: a’ kedélyesség ’s jóakarat. — Hussein bey, Mehemed-Ali’ 3- dik fia, még több vonzalmat nyilványít a’ tudományokhoz , mint bátyja ; mindazáltal még nem igen volt alkalom lelke’ és szive’ tulajdonit megítélni. Tudva van, hogy mind Ibrahim basa, mnd ennek elhunyt testvérei, Ismael és Toussum, fijai ugyan Mehemed-Alinak, de olly anyától, ki akkor más férfi’ nője volt. (A.r.) Dr. Bowring pedig illy adatokat közöl az aegyptusi alkirályról: „M e h e m ed - Ali Cavarlában (Bumiliben) született, ’s mint nekem magabeszélő, legifjabb volt 16 testvére közül, kik őt, valamint szülei is, igen szerették. Egykor imigy szólt hozzám ,ne csudálkozzék Ön , ha néha heves és akaratos vagyok. Én nem szoktam ellenmondáshoz ; a’ szerencsétlenséget csak nevérül ismerem; én szerencsés csillagzatban születém, ’s e’ csillagzat életem’ egész pályáján mosolygott felém. — Mehemed Ali már 45 esztendős volt, midőn olvasni ’s írni tanult. Ezt ő maga monda nekem. Hallam, hogy kegyencz hölgye tanitá őt olvasás és írásra. Most az olvasás kedvencz foglalatossága ; egy napon , midőn bejelentés nélkül léptem divanjába, szemüveg’ segedelmével egy török könyvbül olvasott, min, úgy látszik, különös kedvét találta; mellette nagy rakás könyv hevert. ,A’ statusdolgait néha illyesmivel cserélni föl, igen kellemes időtöltés — imigy szála hozzám — épen egy két csinos török történetet olvasok (hihetőleg az ,,ezer egy éjszakát“), most pedig csevegjünk egymással! Mit akar Ön velem közölni ? — Mehemed Ali’ beszéde éles elmét árul el, kiváltba tudja ’s előre kinyomozhatja, mit többnyire meg is tesz , minemű tárgyakrul képes a’ látogató legalaposabban szólani. Ő mérnökökkel mechanikai javításokról, katonákkal hadtudományról, tengeri tisztekkel hajóépitésrül ’s hajóhad-forgásokrul, utazókkal a’ tőlük látogatott tájakrul, politikusokkal statusdolgokrul mulatozik. Ő igen örömest beszélget idegen országokrul, fejdelmekröl é s kormányférfiakról , ’s beszélgetésibe gyakran mulatságos anekdotákat sző magáról v. az őt érdeklő eseményekről. Kifejezései gyakran költőiek, ’s mint minden keletföldi lakosnál , telvék közmondások ’s példabeszédekkel. — Egykor, Aegypius’ földmivelésére térvén a’ beszéd , előttem imigy nyilatkozott: ,Midőn e’ tartományba jövök , földjét vas szöggel karczolgatám ; most már fejszével dolgoztatom , ’s nem sokára ekevassal tálalom fel.* Sokszor kérdeztetém : vájjon Mehemed-Ali kegyetlen emberé? Ő nem az; ő sokszor igen nemeslelküleg cselekvők, ’s ritka azon török uralkodó , kinek korszakát kevesebb vér fertőzteti. Némi alkalomkor — úgymond dr. Bowring— engem ’s egy másik angolt bizonyos levantei kalmárnak , kitől, mint hiszem , a’ basa jogtalanul nagy summa pénzt (körülbelül 100,000 livrét) követelt, szerencsétlen családja rimánykodva kért, lennénk közbenjárók a’ basánál, miszerint ez tekintvén a’ számostagu szegény családot, induljon könyörületességre. Mi szóba hoztuk előtte: a’ vétséghez sokszor milly aránytalan a’ büntetés, ’s hogy ez az ártatlant súlyosabban nyomja , mint a’ vétkest; beszéltünk a’ kegyelem’ isteni tulajdonáról, melly mind az osztóra, mind az osztozóra áldást hoz. ’S ím az ag£ férfi’ szíve megindult; ö meg-