Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-19 / 84. szám

gyarul tudnak, ’s e’ mellett a’ megrögzött idegen ajkúak — kik itt számosan vannak, már fiatal korukban magokba szíván azon mérget, melly nemzeti nyelvünk’ terjeszté­sével össze nem fér—mit sem nyernek. A’kik amazok­hoz szegődnek, tagadhatatlan, hogy tesznek előmenetelt a’ magyar nyelvben ; de csak Selmeczen lehet é ezt tenni ? Kinek kedve van, tanulhat az jobban másutt mint itt, ’s ez épen nem az iskola’, hanem növendékei’ érdeme. Ezeket kívántam még a’ selmeczi oskoláról szóló ér­tekezéshez mintegy toldalékul függeszteni, mert én a’ nyilván­osság’ barátja és pártolója vagyok. Nem kell, uraim! titkolni a’roszat, de inkább a’sebet megmutatni, hogy orvosoltassék, mig idő van. Ne hitessük el magunkkal, hogy iskoláink tökéletesek, de inkább mondjuk­ meg, még ez is rosz, ez is, tehát javítást vár. Én mindezt nem rosz szándékból adtam elő; leginkább az ösztönzött ez igazságok’ kifejtésére, hogy fölfedezvén a’ roszat, találkozik talán egy emberbarát, kinek hazánk’ ’s a’ ne­velés’ ügye szivén fekszik, ’s a’ javításokat maga meg­indítván, mások’ segedelmivel helyre fogja állítani. Béri V. •Jótsilvárgyos nevelés­ átlapolja Orosz­országban. (Vége.) A’ tudományok’ akadémiája Pétervárott legfen­­sőbb tudományos hivatal a’birodalomban. Szabá­lyai 1836 ban m­egujíttattak; egyedüli czélja: minden tudo­mány’ határit kitágítani ’s azokat uj tudományokkal ’s ismeretekkel gazda­gítani; főkötelessége az oktatást terjeszteni ’s azt a’ közjóval összhang­­zásba hozni. Ennél fogvást az uj theoriákat vizs­gálja, a’ birodalom’ ismeretét terjeszti ’s a’ műiparos kereskedés’ előmozdítására szolgáló eszközöket kémli. Vetélkedés és kétléseket, mellyek valamelly tudományos tárgy iránt támadnak ’s elibe vitetnek, eldönteni, testü­letek’ ’s hivatalok’ hozzá intézett kérdésire felelni, végre a’ neki előterjesztett találmányokról ’s műszerekről ér­tekezni kötelessége,’s mindarról, mi az ipart, a’ kereskedést az egészségi politiát ’s az t. akármelly tekintetben érdelkel­heti. Az akadémia’ rendes és rendkívüli tagjai három osztályra szakadnak, t. i. math­­­m­a­tikai, histó­riai’s politikai, és természettudományi osz­tályra. — Az előszámlált kötelességeken kívül az Akadé­mia legkiterjedettebb vizsgálatokkal foglalkodik, a melly részben a’ kormány neki segédkezeket nyújt, így p. o. az akadémiához tartozó némelly csillagvizsgálók néhány esztendőtül fogva az éjszaki fény’milétének kikutatásával foglalkodnak ’s talán ezeknek egykor sikerülni fog ezen eddig rejtélyes ’s megnera magyarázhatott tünemény’ okait felfedezni. Az akadémikus S t­r­o­­­e­r utazik, hogy a’ bi­rodalom’ minden zárdájának könyvtárai ’s archívumiból a’ történet’ ’s jog’ tekintetében érdekes iratokat összegyűjt­hesse ; ’s különös biztosság rendeltetett, hogy ezen ok­leveleket az orosz história forrásinak teljes gyűjteményévé tehesse.­­ Az akadémiának van sok tudományos gyűj­teménye és 100,000 kötetbül álló könyvtára, melly­ben, mint különös ritkaságok, találtatnak igen régi orosz bibliák, fametszvényekkel. Kéziratok köztleg nevezetesbek Kepp­­ler’ iratai 18 kötetben. Most épen építtetik egy uj csil­lagvizsgálótorony, melly építésnek költsége 166.000 ru­belre becsültetik. A’ császári orosz akadémia 1733 ban ala­kíttatott. Fő czélja: a’ hazai nyelvet ’s a’ v­e­l­e ro­­kon szláv dialecteket tudományosan vizs­gálni ’s tökéletesbiteni. Az általa kiadott munkák leg­­jelesbikének tartatik az öszvehasonlitó szótár, “e!*^.73 f°Slal 200 nyelven. Ezen munka, melly csak 500 példányban Ildik Katalin’ költségin nyomatott de kereskedésbe nem jött,hanem ajándékul osztatott­ ki megjelent orosz’s latin czim alatt: Slo­vvár seu Lin­­guarum totius orbis v­o­c­a­b­u­l­a­r­i­a c­o­m­pa­ra­ti­v­a— A­u­g­u­s­ti­ss­im­a­e jussu collecta Pe­tropoli 1786 Tom. 1. Tomus II. 1789.4__Arndt „Über den Ursprung und die verschiedenartige Ver­wandtschaft der europäischen Sprachen. Nach­enleitung des russ. alig. vergleichenden Wörterbuchs. Frankf. a M. 1827. Gvo“ czim­ű munkájában némelly adatokat kö­zöl e’ munka’ megítélésére, mellyek közt a’ magyarra alig ismerne néhol az ember; p. o. freld Tys Wis, Nap Chold, Tschillag, Kir. Ionja. Tudós t­ár­s­a­s­á­g­o­k. Ezen két, birodalmi utalom alatt létező, intézeten kívül van Oroszországban még tizenegy tudós társaság, mellyek’ nagyobb ré­sze orosz históriával, literaturával ’s régiségekkel fog­lalatoskodik. Könyvtárak: Ildik Katalin Pétervárott nyilvá­­nyos könyvtárt, melly 423,151 kötetet és 17,234 kéziratot foglal magában alapított. Iluszonnyolcz tisztviselő ügyel e’ könyvtárra fel. Kiváltkép gazdag itt a’ franczia históri­áról értekező könyvek’ ’s kéziratok’ gyűjteménye,mely­­lyekkel egy orosz nemes a’ bastille’ bevétele után az ot­tani archívumból ’s a’ sz. germaini apátság’ hires könyv­tárának maradványából szerzett. A’ remetelakban (Eremi­tage, igy neveztetik egy csász. palota Pétervárott) lé­tező könyvtár 10,0000 kötetből áll ’s Voltaire, Diderot és d’Alembert’ fenmaradt gyűjteményeit foglalja magá­ban. Az oktatás’ szükségének értelme, melly az orosz nemzet’min­den osztályiban nyilványul, egy, az orosz bi­rodalomban eddig ismeretlen intézetnek t. i. a’ városi könyvtáraknak adta eredetét. E’ tárgyban első­­gon­­dolatját admiral gróf Mordwin nyilatkoztatta, mmellyet a’ nemesség és kereskedőség olly buzgón pártolt, hogy 1830ban már 25 megyevárosban léteztek illy könyvtárak. Censura. Korunk’ haladása a’ Sándor császár ál­tal kiadott censurai törvényekben változást kívánt, ’s 1826 és 1828ban sokkal szabadabb rendelmény jött. A’ Cen­sura két osztályból áll, t. i. h­o­n­i és külföldi köny­vekre nézve. Az egyszer megjelent könyv csak a’ csá­szár’ különös rendelése által tiltathatik­ el. Minden na­gyobb városban találtatik censurai biztosság, melly­­nek tagjai professorok ’s gymnasiumi igazgatók. A’ fő censurai hivatal Pétervárott létezik ’s ennek elnöke maga a’ nyilványos oktatás’ ministere. A’ szerzők’ jogai. A’ censurát illető rendelmé­­nyekkel megjelent a’ szerzők’ jogainak megalapítása is, mellynek főbb foglalata ez : minden irat’ szerzője vagy fordítója, valamivél, munkájának nyilványitási ’s eladási kirekesztő jogával bir, ’s ezen jog 25 évig utódinál is m­aradt ? _hacsak ezek az utolsó öt évben uj kiadást nem eszközlenek, melly esetben a’huszonöt évhez még újabb tiz év járul._Utánnyomónak (Nachdruker) tartatik mind az, ki uj kiadásnak neve alatt, a’ szerző’ tudta ’s enge­­dellye nélkül már kijött iratot nyomtat; ki kéziratát vagy kiadáshozi jogát többnek eladogatja, s az orosz censura alatt­ megjelent munkának fordítója; ki a’ szerző’ engedelme nélkül az eredeti textust fordítása mellé helyezi, ’s minden , ki idegen földön orosz könyvek’ utánnyomásit árulja. Továbbá utánnyomásnak tartatik mas időszakiratokból kivont kisebb czikkek’ nyomtatása, ha szinte nyomtatott ivet sem tesznek, ’s végre valamelly nyilványos előadásnak nyomtatása a’ szónok’ enge­delme nélkül. Az utánnyomó köteles a’ valódi tulajdonosnak 1200 példány’ kétszeres árát megfizetni ’s kiadása elkobozta-

Next