Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-19 / 84. szám
gyarul tudnak, ’s e’ mellett a’ megrögzött idegen ajkúak — kik itt számosan vannak, már fiatal korukban magokba szíván azon mérget, melly nemzeti nyelvünk’ terjesztésével össze nem fér—mit sem nyernek. A’kik amazokhoz szegődnek, tagadhatatlan, hogy tesznek előmenetelt a’ magyar nyelvben ; de csak Selmeczen lehet é ezt tenni ? Kinek kedve van, tanulhat az jobban másutt mint itt, ’s ez épen nem az iskola’, hanem növendékei’ érdeme. Ezeket kívántam még a’ selmeczi oskoláról szóló értekezéshez mintegy toldalékul függeszteni, mert én a’ nyilvánosság’ barátja és pártolója vagyok. Nem kell, uraim! titkolni a’roszat, de inkább a’sebet megmutatni, hogy orvosoltassék, mig idő van. Ne hitessük el magunkkal, hogy iskoláink tökéletesek, de inkább mondjuk meg, még ez is rosz, ez is, tehát javítást vár. Én mindezt nem rosz szándékból adtam elő; leginkább az ösztönzött ez igazságok’ kifejtésére, hogy fölfedezvén a’ roszat, találkozik talán egy emberbarát, kinek hazánk’ ’s a’ nevelés’ ügye szivén fekszik, ’s a’ javításokat maga megindítván, mások’ segedelmivel helyre fogja állítani. Béri V. •Jótsilvárgyos nevelés átlapolja Oroszországban. (Vége.) A’ tudományok’ akadémiája Pétervárott legfensőbb tudományos hivatal a’birodalomban. Szabályai 1836 ban megujíttattak; egyedüli czélja: minden tudomány’ határit kitágítani ’s azokat uj tudományokkal ’s ismeretekkel gazdagítani; főkötelessége az oktatást terjeszteni ’s azt a’ közjóval összhangzásba hozni. Ennél fogvást az uj theoriákat vizsgálja, a’ birodalom’ ismeretét terjeszti ’s a’ műiparos kereskedés’ előmozdítására szolgáló eszközöket kémli. Vetélkedés és kétléseket, mellyek valamelly tudományos tárgy iránt támadnak ’s elibe vitetnek, eldönteni, testületek’ ’s hivatalok’ hozzá intézett kérdésire felelni, végre a’ neki előterjesztett találmányokról ’s műszerekről értekezni kötelessége,’s mindarról, mi az ipart, a’ kereskedést az egészségi politiát ’s az t. akármelly tekintetben érdelkelheti. Az akadémia’ rendes és rendkívüli tagjai három osztályra szakadnak, t. i. mathmatikai, históriai’s politikai, és természettudományi osztályra. — Az előszámlált kötelességeken kívül az Akadémia legkiterjedettebb vizsgálatokkal foglalkodik, a melly részben a’ kormány neki segédkezeket nyújt, így p. o. az akadémiához tartozó némelly csillagvizsgálók néhány esztendőtül fogva az éjszaki fény’milétének kikutatásával foglalkodnak ’s talán ezeknek egykor sikerülni fog ezen eddig rejtélyes ’s megnera magyarázhatott tünemény’ okait felfedezni. Az akadémikus S troer utazik, hogy a’ birodalom’ minden zárdájának könyvtárai ’s archívumiból a’ történet’ ’s jog’ tekintetében érdekes iratokat összegyűjthesse ; ’s különös biztosság rendeltetett, hogy ezen okleveleket az orosz história forrásinak teljes gyűjteményévé tehesse. Az akadémiának van sok tudományos gyűjteménye és 100,000 kötetbül álló könyvtára, mellyben, mint különös ritkaságok, találtatnak igen régi orosz bibliák, fametszvényekkel. Kéziratok köztleg nevezetesbek Keppler’ iratai 18 kötetben. Most épen építtetik egy uj csillagvizsgálótorony, melly építésnek költsége 166.000 rubelre becsültetik. A’ császári orosz akadémia 1733 ban alakíttatott. Fő czélja: a’ hazai nyelvet ’s a’ vele rokon szláv dialecteket tudományosan vizsgálni ’s tökéletesbiteni. Az általa kiadott munkák legjelesbikének tartatik az öszvehasonlitó szótár, “e!*^.73 f°Slal 200 nyelven. Ezen munka, melly csak 500 példányban Ildik Katalin’ költségin nyomatott de kereskedésbe nem jött,hanem ajándékul osztatott ki megjelent orosz’s latin czim alatt: Slovvár seu Linguarum totius orbis vocabularia comparativa— Augustissimae jussu collecta Petropoli 1786 Tom. 1. Tomus II. 1789.4__Arndt „Über den Ursprung und die verschiedenartige Verwandtschaft der europäischen Sprachen. Nachenleitung des russ. alig. vergleichenden Wörterbuchs. Frankf. a M. 1827. Gvo“ czimű munkájában némelly adatokat közöl e’ munka’ megítélésére, mellyek közt a’ magyarra alig ismerne néhol az ember; p. o. freld Tys Wis, Nap Chold, Tschillag, Kir. Ionja. Tudós társaságok. Ezen két, birodalmi utalom alatt létező, intézeten kívül van Oroszországban még tizenegy tudós társaság, mellyek’ nagyobb része orosz históriával, literaturával ’s régiségekkel foglalatoskodik. Könyvtárak: Ildik Katalin Pétervárott nyilványos könyvtárt, melly 423,151 kötetet és 17,234 kéziratot foglal magában alapított. Iluszonnyolcz tisztviselő ügyel e’ könyvtárra fel. Kiváltkép gazdag itt a’ franczia históriáról értekező könyvek’ ’s kéziratok’ gyűjteménye,melylyekkel egy orosz nemes a’ bastille’ bevétele után az ottani archívumból ’s a’ sz. germaini apátság’ hires könyvtárának maradványából szerzett. A’ remetelakban (Eremitage, igy neveztetik egy csász. palota Pétervárott) létező könyvtár 10,0000 kötetből áll ’s Voltaire, Diderot és d’Alembert’ fenmaradt gyűjteményeit foglalja magában. Az oktatás’ szükségének értelme, melly az orosz nemzet’minden osztályiban nyilványul, egy, az orosz birodalomban eddig ismeretlen intézetnek t. i. a’ városi könyvtáraknak adta eredetét. E’ tárgyban elsőgondolatját admiral gróf Mordwin nyilatkoztatta, mmellyet a’ nemesség és kereskedőség olly buzgón pártolt, hogy 1830ban már 25 megyevárosban léteztek illy könyvtárak. Censura. Korunk’ haladása a’ Sándor császár által kiadott censurai törvényekben változást kívánt, ’s 1826 és 1828ban sokkal szabadabb rendelmény jött. A’ Censura két osztályból áll, t. i. honi és külföldi könyvekre nézve. Az egyszer megjelent könyv csak a’ császár’ különös rendelése által tiltathatik el. Minden nagyobb városban találtatik censurai biztosság, mellynek tagjai professorok ’s gymnasiumi igazgatók. A’ fő censurai hivatal Pétervárott létezik ’s ennek elnöke maga a’ nyilványos oktatás’ ministere. A’ szerzők’ jogai. A’ censurát illető rendelményekkel megjelent a’ szerzők’ jogainak megalapítása is, mellynek főbb foglalata ez : minden irat’ szerzője vagy fordítója, valamivél, munkájának nyilványitási ’s eladási kirekesztő jogával bir, ’s ezen jog 25 évig utódinál is maradt ? _hacsak ezek az utolsó öt évben uj kiadást nem eszközlenek, melly esetben a’huszonöt évhez még újabb tiz év járul._Utánnyomónak (Nachdruker) tartatik mind az, ki uj kiadásnak neve alatt, a’ szerző’ tudta ’s engedellye nélkül már kijött iratot nyomtat; ki kéziratát vagy kiadáshozi jogát többnek eladogatja, s az orosz censura alatt megjelent munkának fordítója; ki a’ szerző’ engedelme nélkül az eredeti textust fordítása mellé helyezi, ’s minden , ki idegen földön orosz könyvek’ utánnyomásit árulja. Továbbá utánnyomásnak tartatik mas időszakiratokból kivont kisebb czikkek’ nyomtatása, ha szinte nyomtatott ivet sem tesznek, ’s végre valamelly nyilványos előadásnak nyomtatása a’ szónok’ engedelme nélkül. Az utánnyomó köteles a’ valódi tulajdonosnak 1200 példány’ kétszeres árát megfizetni ’s kiadása elkobozta-