Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-21 / 76. szám
36. szánt. Pest, September SI. 1839. Jelentés a’ Tentes mestjébest felállította sídét magyar iskoláikrtel. Nagy Lajos és Corvin Mátyás, a’ magyar borongó égen, mint szebbfényű csillagok tűnnek föl udvarukban művészet diszlék ’s nemzeti nyelv zenge ; ők a’ magyarral fényes jövendőt sejtetének. ’s a’ t. ’s a’ t. — Századok múltak, mig a’ vészhozó ’s büszke félhold megidáztatott, a’ belső pártok megszűntek, ’s a’sűrű, országos viharok lecsilapodtak ; hogy illy körülmények köztűl szüntelen harczoló nemzet a’ tudományok’ ’s a’ hazai nyelv’ kiművelésére, semmit v. csak keveset tehetett, magában értetik. Azonban ezek’ múltával, szabadabban lehethetvén a’ lelkes nemzet, különösen 1790ik évtül kezdve a’ pártok ’s törökök által olly sokszor megszaggatott hazára aggodalommal tekinte, és súlyos sebeit, az idő’ haladó kivánatihoz mérve , orvosiam, feszült erővel törekvék , annyival inkább , mivel ebbül maga a’ nemzetiség is , végkép elenyészni látszott. — Azonban közelebb ’s nyugodtabb időkben is , honi nyelvünknek , mint valódi nemzeti műveltség’, élet’ ’s erő’ leghathatósb emeléséjének , sikeres kiművelését, különféle akadályok gátják , mellyek közt talán első helyen emlitendő , Roma’ nyelve — ennek t. i. túlnyomó , ’s minden-oldalú alkalmazása ’s elterjesztése, az erőteljes hazait kemény bilincsekbe szorító. •— Tagadhatlan ugyanazon haszon’s jótékony befolyás , melly Róma’ nagy fiainak classicus műveiből minden nemzetre háramlótt, kik ezeket alafosan érteni ’s józanul használni tudók — mert ezek munkáji századok’ lefolytában úgy államinak e’ nap alatt, mint az emberi ész’ nagyságának örök virági ’s diszei. — ,de viszont mennyire süllyedhet értelmi kifejlésében egy nemzet, amelly elfogultan, makacsul ’s mértéken túl megvetve saját nyelvét, szolgaikig, századokon által idegenen folytatja tanulmányit, ennek szomorú példája a’ magyar! — — E’ tévedés nagy volt, azért ne csodáljuk, hogy következései olly mélyek ’s életbevágók, mellyeket nem olly hamar ’s nem is olly könnyen győzendünk le. — Értelmi hanyatlásunknak tehát, ’s hátramaradásunknak nagy okát, talán többek közt, nem helytelenül ebben kereshetjük; jól tudván , hogy az ész, egy népnek sem adatott kizárólag*, hanem ez közös ajándéka a’ kegyes égnek. — Ez alatt az 1830. év megjelenik . Gr. Széchenyi István , a’ faesszelátó, előterem , a* tudós társaság feláll , 's a’ józanabb rész, sok mutatgatás ’s vitatás után végre általlátja, hogy balgaság a’ magyart romaizálni ’s élő nyelvbe holtat oltani akarni, * hogy egyedül ez gyümölcsözzék;— ezen igazságot maga a’ bekövetkezett siker is fényesen igaztá; mert a’milly korcs vala az oltvány , szintolly gyenge , fonnyadt ’s ízetlen lett az általa termett gyümölcs is. És ime ! alig tiz év* lefolyta alatt, a’magyar nyelv szemlátomást csinosból , a’ magyar könyvek számra ’s belbecsre nézve szaporodnak, a’ magyar nemzetiség nyugtatólag halad, jeléül , hogy az uj út a’ jobb ’s üdvösebb út, ’s hogy ezen kell hálálnunk, ha mint az angolok, francziák, németek, ’s olayok, czélt érni akarunk. Quod faxit Deus !! ! Ezen szempontból indulanak ki Temes megye’ lelkes Rédei is , erősen meglevőn a’ felől győződve , hogy csak nemzeti nyelven kifejlett értelmiség azon biztos alap , mellyre valódi nemzeti műveltséget, ügyességet, erőt ’s nagyságot emelhetni; ezen fontos czélhoz tehetségük szerint járulni akarván semmi fáradságot’s áldozatotnem kimeltek. Minek következésiben, i. e. január’ 16k án tartott közgyűlésükben, 83, 84, 85 és 86. szám alatt egyhangúlag elhatározók : Temesvár, Versecz, Csákova, Lippa, ’s Uj-Arad városiban, mint a’ megye’ legalkalmatosb ’s legnépesb helyein, részvények’ útján olly iskolákat állítani, mellyekben egyedül magyar nyelv tanittassék , ’s hol a’ megye’ különajku lakosinak , minden, hit-, kor- ’s állapot-különbség , ’s minden dij nélkül, ezt megtanulni, biztos alkalmuk legyen. Egyszersmind a’ részvények’ beszedésire Bojtos Imre , a’ megye’ rendes mérnöke, bízatott meg, ki buzgó hazafi érzelmit, szóval ’s tettet számos alkalomkor tanusstá, ’s kinek , az illető részvényeket beszedni, rövid idő alatt annyira sikerült, hogy a’ fenérintett m. iskolák, még f. évi octob. ijén fognak megnyittatni. — Továbbá az adakozók’ sorában kitünőleg fénylik országszerte mélyen tisztelt ’s szeretett fin. hg.Primásunk , ki e’ czélra, miután a’ lugosi nemzeti iskolákat több száz fttal fölsegíté , 100 p.f. ajánlott , ki e’ távul vidékre is kiárasztá közösen ismert bőkezűségét, hogy e’ távul vidéken is zenghessen a’ honi szó. Áldás érdemkoszorúzta napjaira! — Nem különben zsombolyai ’s janovai Csekonics János, ki különben is Torontál megyében kebledző Zsombolya mv. jószágán , kevés évelőtt német-ajku jobbagyai’számára , egy tisztesen ellátott magyar iskolát emelt, e’ végre újólag 120 p.f. nyújtott. Nem említvén mind azon számos hazafit, kik ezen ügynek előmozdítását szent kötelességjöknek ismervén , ezt kisebb , nagyobb summákkal gyámolitani buzgón siettek, ’s kiknek ezennel nyilványos hála mondanik! Illy nemű iskolák’ felállitatása pedig annál szükségesb és sürgetőbb vala, mivel hihetőleg csak kevés megyében létezik annyi kevert - ajkú nép , mint itt, u.m. magyar, tót, cseh, német, oláh , szerb , bolgár, sőt egy két franczia gyarmatban a’ franczia is előkerül; ’s mennél nehezebb volt eddig sőt majd lehetetlen, a’ tanulni vágyónak is, nyelvünket sajátjává tenni. Egyesektül ugyan , nem tagadhatni, tétettek e’ czélra némelly dicséretes lépések, de a’nagyobb tömegre ezeknek természetesen csak csekély befolyásuk ’s hatásuk lehete. És itt különös hálával megemlitendők azon intézkedések, mellyeket Lonovics József, Csanád-megye’érdemteljes püspöke , ’s a’ váradi iskolai kerület’ főigazgatója, nyelvünk’ előmozdítására tőn; kinek különben is nagy tudománya ’s magas műveltsége , biborosink’ díszére válik; mert alig vevén át a’főigazgatósági hivatalt, azonnal felszólítá a’ hatása alá tartozó tanítókat, hogy honi nyelvünket figyelembe vevén, ennek ápolásán ’s szorgalmas tanításán igyekezzenek; nemkülönben egész készséggé megengedé, hogy Temesvár’ József nevű külvárosában’, jelesb ünnepnapokon , ’s minden hónap’ első vasárnapján , az isteni szolgálat ’s a’ sz. beszédek magyar nyelven tartassanak. ’S vajmi hosszú idők múltak , mig itt a’ sz. székbül honi szó hangzott Teremtünk’ dicséretre ! — A’ m. püspök’ ezen egyházi ’s hazafiai rendelését az érintett külváros’ buzgó lelkésze Stuefer Máté , ’s ennek lelkes segéde Konty Sándor , példás buzgalommal siettek végrehajtani. Ezen isteni szolgálat megindításában ’s kivitelében ismét tetemes részt van : felemlitett Bojtos Imre mérnök , ki e’felől a’szükséges magyar énekeket ön költségin kinyomatván , ezeket az ahitatos hívek’ használatára ingyen osztá ki Az illy lankadni nem tudó törekvéseknek, példáknak ’a buzdításoknak,, sokszor milly nagy halásuk !