Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-21 / 76. szám

36. szánt. Pest, September­ SI. 1839. Jelentés a’ Tentes me­­s­tjébe­st felállítot­ta sídét magyar iskoláikrtel. Nagy Lajos és Corvin Mátyás, a’ magyar borongó égen, mint szebbfényű csillagok tűnnek föl­ udvarukban művészet diszlék ’s nemzeti nyelv zenge ; ők a’ magyarral fényes jövendőt sejtetének. ’s a’ t. ’s a’ t. — Szá­zadok múltak, mig a’ vészhozó ’s büszke félhold meg­­idáztatott, a’ belső pártok megszűntek, ’s a’sűrű, orszá­gos viharok lecsilapodtak ; hogy illy körülmények közt­űl szüntelen harczoló nemzet a’ tudományok’ ’s a’ hazai nyelv’ kiművelésére, semmit v. csak keveset tehetett, magában értetik. Azonban ezek’ múltával, szabadabban lehethetvén a’ lelkes nemzet, különösen 1790ik évtül kezdve a’ pártok ’s törökök által olly sokszor megszag­gatott hazára aggodalommal tekinte, és súlyos sebeit, az idő’ haladó kivánatihoz mérve , orvosiam, feszült erő­vel törekvék , annyival inkább , mivel ebbül maga a’ nem­zetiség is , végkép elenyészni látszott. — Azonban kö­zelebb ’s nyugodtabb időkben is , honi nyelvünknek , mint valódi nemzeti műveltség’, élet’ ’s erő’ leghathatósb emel­­éséjének , sikeres kiművelését, különféle akadályok gát­ják , mellyek közt talán első helyen emlitendő , Roma’ nyelve — ennek t. i. túlnyomó , ’s minden-oldalú alkal­mazása ’s elterjesztése, az erőteljes hazait kemény bi­lincsekbe szorító. •—­ Tagadhatlan ugyanazon haszon’s jótékony befolyás , melly Róma’ nagy fiainak classicus műveiből minden nemzetre háramlótt, kik ezeket ala­­f­osan érteni ’s józanul használni tudók — mert ezek munkáji századok’ lefolytában úgy államinak e’ nap alatt, mint az e­mberi ész’ nagyságának örök virági ’s diszei.­ — ,de viszont mennyire süllyedhet értelmi kifejlésében egy nemzet, amelly elfogultan, makacsul ’s mértéken túl megvetve saját nyelvét, szolgaikig, századokon ál­tal idegenen folytatja tanulmányit, ennek szomorú pél­dája a’ magyar! — — E’ tévedés nagy volt, azért ne csodáljuk, hogy következései olly mélyek ’s életbevá­gók, mellyeket nem olly hamar ’s nem is olly könnyen győzendünk­ le. — Értelmi hanyatlásunknak tehát, ’s hát­ramaradásunknak nagy okát, talán többek közt, nem helytelenül ebben kereshetjük; jól tudván , hogy az ész, egy népnek sem adatott kizárólag*, hanem ez közös aján­déka a’ kegyes égnek. — Ez alatt az 1830­. év meg­jelenik . Gr. Széchenyi István , a’ faesszelátó, előterem­ , a* tudós társaság feláll , 's a’ józanabb rész, sok mutat­­gatás ’s vitatás után végre általlátja, hogy balgaság a’ magyart romaizálni ’s élő nyelvbe holtat oltani akarni, * hogy egyedül ez gyümölcsözzék;— ezen igazságot maga a’ bekövetkezett siker is fényesen igaztá; mert a’milly korcs vala az oltvány , szintolly gyenge , fonnyadt ’s ízet­len lett az általa termett gyümölcs is. És ime ! alig tiz év* lefolyta alatt, a’magyar nyelv szemlátomást csinos­ból , a’ magyar könyvek számra ’s belbecsre nézve sza­porodnak, a’ magyar nemzetiség nyugtatólag halad, je­léül , hogy az uj út a’ jobb ’s üdvösebb út, ’s hogy ezen kell hálálnunk, ha mint az angolok, francziák, németek, ’s ola­y­ok, czélt érni akarunk. Quod faxit Deus !! ! Ezen szempontból indulanak ki Temes megye’ lel­kes Rédei is , erősen meglevőn a’ felől győződve , hogy csak nemzeti nyelven kifejlett értelmiség azon biztos alap , mellyre valódi nemzeti műveltséget, ügyességet, erőt ’s nagyságot emelhetni; ezen fontos czélhoz te­hetségük szerint járulni akarván­­ semmi fáradságot’s ál­dozatot­­nem kimeltek. Minek következésiben, i. e. január’ 16k án tartott közgyűlésükben, 83, 84, 85 és 86. szám alatt egyhangúlag elhatározók : Temesvár, Versecz, Csákova, Lippa, ’s Uj-Arad városiban, mint a’ megye’ legal­kal­matosb ’s legnépesb helyein, részvények’ útján olly iskolákat állítani, mellyekben egyedül magyar nyelv ta­­nittassék , ’s hol a’ megye’ különajku lakosinak , minden, hit-, kor- ’s állapot-különbség , ’s minden dij nélkül, ezt megtanulni, biztos alkalmuk legyen. Egyszersmind a’ részvények’ beszedésire Bojtos Imre , a’ megye’ rendes mérnöke, bízatott meg, ki buzgó hazafi érzelmit, szó­val ’s tettet számos­ alkalomkor tanusstá, ’s kinek , az illető részvényeket beszedni, rövid idő alatt annyira si­került, hogy a’ fenérintett m. iskolák, még f. évi octob. ijén fognak megnyittatni. — Továbbá az adakozók’ so­rában kitünőleg fénylik országszerte mélyen tisztelt ’s sze­retett fin. hg.­Primásunk , ki e’ czélra, miután a’ lugosi nemzeti iskolákat több száz fttal fölsegíté , 100 p.f. aján­lott , ki e’ távul vidékre is kiárasztá közösen ismert bő­kezűségét, hogy e’ távul vidéken is zenghessen a’ honi szó. Áldás érdemkoszorúzta napjaira! — Nem különben zsombolyai ’s janovai Csekonics János, ki különben is Torontál megyében kebledző Zsombolya mv. jószágán , kevés évelőtt német-ajku jobbagyai’számára , egy tisz­tesen ellátott magyar iskolát emelt, e’ végre újólag 120 p.f. nyújtott. Nem említvén mind azon számos hazafit, kik ezen ügynek előmozdítását szent kötelességjöknek ismervén , ezt kisebb , nagyobb summákkal gyámolitani buzgón siettek, ’s kiknek ezennel nyilványos hála mon­­danik! Illy nemű iskolák’ felállitatása pedig annál szük­­ségesb és sürgetőbb vala, mivel hihetőleg csak kevés megyében létezik annyi kevert - ajkú nép , mint itt, u.m. magyar, tót, cseh, német, oláh , szerb , bolgár, sőt egy két franczia gyarmatban a’ franczia is előkerül; ’s men­nél nehezebb volt eddig sőt majd lehetetlen, a’ tanulni vágyónak is, nyelvünket sajátjává tenni. Egyesektül u­­gyan , nem tagadhatni, tétettek e’ czélra némelly dicsé­retes lépések, de a’nagyobb tömegre ezeknek természe­tesen csak csekély befolyásuk ’s hatásuk lehete. És itt különös hálával megemlitendők azon intézkedések, mel­lyeket Lonovics József, Csanád-megye’érdemteljes püs­pöke , ’s a’ váradi iskolai kerület’ főigazgatója, nyel­vünk’ előmozdítására tőn; kinek különben is nagy tudo­mánya ’s magas műveltsége , biborosink’ díszére válik; mert alig vevén át a’főigazgatósági hivatalt, azonnal fel­szólítá a’ hatása alá tartozó tanítókat, hogy honi nyelvün­ket figyelembe vevén, ennek ápolásán ’s szorgalmas ta­nításán igyekezzenek; nemkülönben egész készséggé­ megengedé, hogy Temesvár’ József­ nevű külvárosá­ban’, jelesb ünnepnapokon , ’s minden hónap’ első vasár­napján , az isteni szolgálat ’s a’ sz. beszédek magyar nyelven tartassanak. ’S vajmi hosszú idők múltak , mig itt a’ sz. székbül honi szó hangzott Teremtünk’ dicsére­tre ! — A’ m. püspök’ ezen egyházi ’s hazafiai rende­lését az érintett külváros’ buzgó lelkésze Stuefer Máté , ’s ennek lelkes segéde Konty Sándor , példás buzga­lommal siettek végrehajtani. Ezen isteni szolgálat meg­indításában ’s kivitelében ismét tetemes részt van : fel­­emlitett Bojtos Imre mérnök , ki e’felől a’szükséges ma­gyar énekeket ön költségin kinyomatván , ezeket az ahi­­tatos hívek’ használatára ingyen osztá­ ki­ Az illy lankadni nem tudó törekvéseknek, példák­nak ’a buzdításoknak,, sokszor milly nagy halásuk !

Next