Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-09-12 / 74. szám
ismeretekkel gazdagítsák az elméket. Hlyének kivált a’ népiskolák, miket már minden haza lehetőleg szaporítani i igyekszik; mert alap-igazság az, hogy ezek a* társaságok’ legszükségesb ’s jótékonyabb intézetét alkotják. Némethon előtt e’ tekintetben hódolnia kell minden nemzetnek. Ilyenek továbbá a’ könyvtárak , ritkaság-gyűjtemények , különféle alapítványok , az élet-tudományok’ iskoláji, társaságok , könyvnyomtató intézetek ’s a’ t., mellyek mind azt nyilványitják, hogy korunk igen haladott a’ műveltségben.—Bizonyítják ezt az anyagi és szellemi élet’ művei is, az emberi szükségek’ betöltésére szintúgy mint az erkölcsi rend’ fentartására kívántatok, mellyek széles ismereteket, mély tudományt bizonyítnak. És az emberi ész’ uj meg uj találmányai mindarra határozvák, hogy az emberi nemet boldogítsák, vég czéljaihoz közelebb juttassák.— De leginkább kitűnik korunk’e’ tulajdona , ha a’ múltkor’ műveltségét magunk elé állítjuk, mellyben csak néhány tudott irni ’s olvasni; felsőbb ismeretekkel alig birt egykettő; polgári jogok ’s kötelességekről legmélyebb sötétség uralkodott ; a’ nemzetiség, népjogok , népek’ viszonyai, népgazdagság , haladhatás’ ’s erősbülhetés’ eszközei legvastagabb ködbe valának burkolva. És innét igen természetesen eredtek azon borzasztó jelenetek, aétkek, visszaélések , politikai zavarok , szent jogok’ ’s intézetek felforgatása, nem ritka jelenetekkint, hanem úgyszólván mindennapilag, mellyekkel a’ kor-könyvek tömvék. — Ekkor műveltséget, tudományt szerezni, az eszközök’ csekély mennyisége ’s igy drágasága miatt is igen nehéz volt; csak kevésnek adatékmeg a’ természet’ ezen javában részesülhetési szerencse ’s ezek vele a’ legferdébb czélokra ’s tervek’ valósítására éltek vissza. De kettőztetek még azon nehézséget némelly törvényhozók’ ’s kormányférfiak’ balitéletei, kik rosszul fogván fel ön és urok’érdekének eszméjit, hogy azt előmozdítsák , vak sötétséget kívántak megörökíteni; igy gondolák a’ népet legkönynyebben pórázon tarthatni, ’s önczéljaikra gépelyként használhatni azt, és, ha nem a’ szükség csak önkényök, kéj-élvezeteik, kicsapongásik kivánák, de mindig a’ közczél’ leple alatt, annyit, mennyi nekik tetszenek , tőle zsarolhatni ’s keresetük’ majd minden gyümölcsitől megfoszthatni. — Mennyire érhetének ezért, mutatják a’ történet’ könyvei; nem hasznot, boldogságot, hanem veszélyt, kárt szereztek mind két résznek; meggyengíték, vagy felforgaták a’ trónt, feldúlók a’ népboldogságot jogaikkal; koldussá tőnek mindenkit— ’s illy hazát járom alá hódítani könnyű lehetett. — Rómát és Göröghont hozzák föl; de azon hazát, hol a’ műveltség csak néhány család kizáró birtokában állt, milliók pedig úgy szólván semmi ismerettel sem bírnak , hanem a’ legnagyobb sötétség s tudatlanságban élnek, olly hazát műveltnek alig nevezhetni. — És igy hanyagoltatott el, sokszor erővel akadályoztatott a’ műveltség, felvilágosodás, melly az élet’helyes kormányzására, a’ vészek’ elhárítására, az ütések ’s esések’ elkerülésére annyira szükséges, hogy nélküle az élet, mint tövises út, valódi kíapad volna.— Az ember, társain kívül, különféle lényekkel van egy társaságban , mellyeket ha nem ismer, egészségétől, sőt életétől foszthatják meg. Számosak a’ természet’ jelenetei is, testünkre többféle befolyással, mellyek szintelly károsok lehetnek; ha ellenben tulajdonukat megismerjük ’s czélainkra alkalmazni tudjuk, életünket igen könnyítik, boldogságunkat öregbítik. Társainkat szinte ismernünk szükséges, és velők bánni tudnunk,magunkat hozzájok alkalmaztatni, különben szintolly veszélyesekké válhatnak, mint a vadállatok, vagy a természet viharos jelenetei. —Ha törvényes társaságban élünk, kell társaink jogait ’s a’viszonyokat az igazgató hatalomhoz, minden kötelességinkkel együtt ismernünk, egyébkint bátorságunkat, boldogságunkat, éltünket koczkáztathatjuk. — Szóval: minden tárgy, mellyet csak képzelhetünk földünkön, akár anyagi, akár szellemi világhoz tartozzék, melly czélszerüleg alkalmazva hathatós eszköz lehet boldogságunk’kivívásában, hanem ismerjük’s igy hiányunkhoz ’s viszonyaikhoz illeszteni képesek nem vagyunk, feldúlja szerencsénket, éltünket’s minden üdvünket. Ebben áll röviden a’ műveltség, ’s felvilágosodás’ haszna és szüksége. Számosan találkoznak még is, kik azt veszélyesnek tartják először erkölcsi tekintetből. ’S itt felhozzák azon vétkeket, erkölcstelenségeket, miket most művelt emberek követnek el ’s melly vétkek azon boldog aranykorban nem léteztek ; és azon csalásokat, mikre a’ tudatlan ember nem képes. — A’ műveltség és műveltség közt nagy különbség létezhetik; vannak, kik e’ nevet csak bitorolják , tán finom öltönyöket hordanak, de az erényről , jogokról, szép ’s nemesről fogalmok sincsen ; illyenektől származnak az erény-ellenes tettek. Mi a’ csalásokat illeti: nincs intézvény, nincs, tárgy, mellyel visszaélések ne történtek volna. És mi látunk gyakran gaz és aljas tetteket müvelt emberektől; nem vizsgáljuk mélyebben az oktőt, tehát a’műveltséget kárhoztatjuk, midőn a’ szükség vagy más inger hozá létre azon cselekvényeket, miket bizonyosan müveletlenség ’s tudatlanságjokban is, talán csak más alakban létesítendők valának. — Mert tekintsük azon időszakot , mellynek jelleme a’ sötétség, tudatlanság valt, nem voltak-e ennek is hiányai, nem történtek-e vétkek, csalások, mint jelenleg? Valóban nem; mert azok akkor sokkal számosbak, sokkal borzasztóbbak voltak; vagy nézzük meg a’ kevésbbé művelt népeket: milly lábon áll itt az erkölcsi rend ? miilyen az erény’ és bűnök’ állapotja? bizonyosan sokkal nagyobb romlottságot fogunk találni. Másodszor: politikai szempontból kárhoztatják a’ felvilágosultságot. Én úgy vélem, ha egy nép átlátja, ismeri kötelességeit ’s jogait, viszonyait a’ felsőbb hatalomhoz , ennek szükségét ’s jogait, mellyek mindig következményei a’ józan műveltségnek; lehetetlen, hogy ollyasmit merjen, vagy tegyen, mitől az ellenrész annyira retteg,’s a’mi igazságtalan volna. Mi a’ nemzeté, azt bizonyosan megkívánja , de ez nem jogosé ? ’s van e kormány, melly nem adná meg a’népnek azt, mi a’ népé ? A’ tapasztalás ezt eléggé bizonyítja. Miért valának e’ jelenetek a’ múlt korban olly gyakoriak, ’s miért többesek ott, hol sötétség uralkodik ? — Korunk e’jelleme , melly olly szükséges, és bármi tekintetből sem lehet káros, csak lassan kint fejlődött ki. A’ nyomtatás’ feltalálása minden esetre igen hathatós jelenet vala , melly által olly könnyűvé tétetett mindenkinek magát művelhetni, a’ tudomány és ismeretek köz tulajdonná levőnek, ’s majd lehetlenné téteték akadályoztatni a’ művelődést. A’ Guttenberg névnek szentnek kell lenni minden emberbarát előtt, ünnepe közünnep , az egész világnak minden hit- ’s nemzetkülönség nélküli ünnepe. — A' nép ’s általjában az alsó iskolák’ alapját vetik meg minden művelődésnek, és ha még is tudatosnak maradunk , csak minestsegünk.