Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-09-26 / 78. szám
midőn intéző intézvényesnek a’ váltót átadja, azt egyszersmind felhatalmazza arra, hogy értékét vagy magányos intézőn, vagy a tőle kijelölt személyen — smindig intéző’ kezessége mellett — a kitűzött határidő elforgása után követelhesse. Végül c) Minden idegen váltóban létesül a’ megbízási szerződés is (contractus mandati), intéző és intézvényezett között; midőn a’ kibocsátó ezt váltója’ tartalmánál fogva megbízza , hogy azt fogadja el ’s az abban kitett pénzmennyiséget fizesse ki. — valamint pedig az a. és b. alatti szerződések törvényes erőre csak akkor jutnak, midőn írásba foglaltatván, a’ váltó intézőtől intézvényesnek átadatik, úgy a’ megbízási szerződés törvényes erejű mind a’ két szerződő félre nézve csak akkor leend, minekutána intézvényezett intéző’ megbízását elvállalván , azt, hogy a’váltót elfogadja, arra kellőleg följegyezte , vagy értékét kifizette. *) Az ezen külön szerződésekből alakult váltói szerződés pedig, rendelményezett váltókat illetőleg, kétféle: magán és általányos szerződés. Magánszerződés annyiban, hogy intéző és intézményes közt létesülvén, erre nézve váltói hitelezői jogokat, intézőre nézve ellenben váltói tartozási kötelességet alapit meg. — Általányos szerződés pedig, a’ mennyiben ezen, intéző ’s intézvényes közt létesült magán szerződés forgatás által folytathatik , ’s mind azokra átszállhat, kikre a’ váltó* birtoka hátirattal átruháztatok; mi oknál fogva e’ második tekintetben a’ forgatott váltó nem egyéb, mint ,határozatlan számú írott szerződések’ összege, mert a’ váltói első — intéző ’s intézvényes közt létesült — szerződés minden forgatmánynál ollyképen újíttatik meg, hogy benne intéző’ minőségét a’ forgató , intézvényesét pedig a’ forgatmányos képviseli. — Valamint végre minden kétoldalú szerződés , úgy a’ váltóbeli is, előbb mintsem tökéletes alakba tétetnék, a’ szerződő részek közt előleges egyezkedést (pactum de cambiando) tesz föl. Illy előleges egyezkedések azonban , mellyek magát a’ szerződést igen sokszor csak néhány pillanattal előzik meg, — bár milly törvényes erő tulajdoníttassék is azoknak a’ köztörvények szerint— váltói jogot soha sem tulajdonítanak, váltói tartozást soha sem alapítanak meg. (I. r., 202. §.). Minélfogvást a’ váltói szerződés teljesen végbementnek csak akkor tekintendő, törvényes erővel csak akkor bizand, ha írásba foglaltatván, az illető oklevél (a’ váltó) intézvényesnek (magának, vagy törvényes képviselőjének) átadatott. (U. ott). N AH M. FEJEZET: A’ HÁTIRAT , FORGATMÁNY, MEGHATALMAZÁS ÉS ENGEDMÉNY. A’ TOLDAT. 21. §. Üres forgatmány. Ha a’ hátiratban a’ fönebbi (2)d.) §ban felhozott, magát a’ forgatmány’ tartalmát illető megkivántatóságok közül az a. és b. alattiak hibáznak, azaz: ha a’ váltó’ hátára sem annak neve, kire a’ váltó átruháztatik, sem a’ hátirat’ keltének helye ’s ideje föl nem jegyeztetik , hanem egyedül a’ forgató’ neve tétetik ki, az illy hátirat fizes forgatmánynak (Giro in bianco) neveztetik. — Azon visszaélések’ tekintetéből, mellyek az illy üres forgatmányokkal történhetnek , azt több külföldi váltótörvények tilalmazzák ; *) minthogy azonban a’ kereskedési munkálatok’ sebessége azok’ használatát korunkban — még tilalom’ ellenére is — majdnem egészen általányossá téve, a’ magyar váltójog az azokkali élést nemcsak megengedi, sőt azoknak némi jogokat is tulajdonit, mellyeket itt röviden kifejteni szükséges. — Üres forgatmány a’ váltót, ’s forgató’ váltóbeli jogait arra, kinek az üres forgatmánynyal ellátott váltó adatik, nem ruházza át, hanem felhatalmazza azt: a’ váltónak tovább forgathatására, vagy más módon eladhatására, a váltóbeli sommának barátságos vagy bírói után teendő beszédhetésére ; ’s ha törvényes lépésekre kényszeríttetnék, az üres forgatmány’ erejénél fogva, ügyvédet nevezhet, birákat (arbitros) választhat, hitletételt kívánhat, ajánlhat, elfogadhat, vagy visszautasíthat; mindezt azonban a’ váltó’ törvényes tulajdonosának nevében ’s egyedül annak részére cselekedheti. (I. r. 340. §.) Abból, hogy az illy üres forgatmány csupán felhatalmazási erővel bír, önként következik, hogy a’ váltó’ törvényes tulajdonosának mindazon jogai, mellyek őt egyébként felhatalmazottja ellen illethetnék , az üres forgatmányú váltó’ birtokosa ellen szinte fenmaradnak, ’s annál fogva ha ez, az üres forgatmányban gyökerező felhatalmazásánál fogva , nem a’ váltó’ törvényes tulajdonosának érdekében járt volna el, hanem felhatalmaztatása’ határait áthágva, azt bármiképen megkárosította, neki kárpótlással tartozik, ’s rajta kármentesítést követelni a’ váltó’ törvényes tulajdonosának joga is van. — E’ joga azonban csak addig marad erőben, míg az üres forgatmány be nem töltetett; azaz: míg abba a’hátiratos’ neve ’s a’ hátirat’kelte be nem iktattatott, mi ha megtörtént, azon kifogással, hogy a’ forgatmány eredetileg üresen volt kiadva, élnie többé sükerrel nem lehet. (I. r. 35. §.) Az üres forgatmányt akárki is betöltheti, maga a’ hátiratos, sőt az is, kinek az üres forgatmányu váltó felhatalmazás gyanánt birtokába jutott; mert őt e’betöltésre, a’ forgató által az üres forgatmánynál fogva ráruházott meghatalmazás jogosítja. HETEDIK FEJEZET: A’ VISZKERESETRŐL ÉS VISZVÁLTÓKRÓL. 72. §. A* váltói viszkereset* fogalma és felosztása. A’ váltói viszkereset olly jog, mellynél fogva a’ váltó’ törvényes tulajdonosa azon esetre , ha a’ váltó éjjen nem, vagy nem kellőleg fogadtatnék el; vagy ha törvényes időben teljesen ki nem fizettetnék, az el nem fogadott vagy ki nem fizetett váltóbeli summára és járulékaira nézve előzőitől (a’ forgatók és intézőtől) egyenként vagy egyetemesen biztosítást, vagy kész fizetést követelhet. (I. 1. 137. §.) E’fogalom szerint a’ viszkereset kétféle : 1.) biztosítási, midőn a’váltóbirtokos jog szerint csak azt kívánhatja meg előzőitől, hogy váltóbeli követelése, a’mennyiben váltója intézvényezett által el nem fogadtatott, a’ lejáratnapig az a~) Olly váltókban, mellyek az I. r. 17d. §a. szerint úgy adatnak ki, hogy bennük ,kibocsátó magát vagy rendelményesét nevezi meg intézvényesnek, váltói szerződés, a váltó kiadásakor csak akkor létezik, ha intéző a’ váltót saját nevében önrendelményére ugyan, de mint a’ váltói fedezet' birtokosának megbízottja adja ki, intézvényezettnek saját adósát jelölvén ki. Ezen eseten kívül váltói szerződés csak később , ’s különösen a' váltó’ első forgatásával, létesül, addig csupán a‘ mettizánsi szerződésnek lévén helye intéző és a* váltót elfogadó intézvényezett között. (Lásd: A. Schiebe, Lehrbuch des Handelsrechtes, 317d. lap.) — Egyébiránt (szerző’ véleménye szerint) e' szerződés is csak ,pactum de cambiando, inkább, mint valódi váltói szerződés, mert az e’féle , intéző ’s a’ váltói fedezet’ birtokosa közt létező jogviszonyt, melly szinte megbízáson alapúl,s a’ váltólevél’ tartalmán kívül esik legalább magyar váltójog szerint, váltószerződésnek nevezni soha sem lehet. *) Az ausztriai 1763 diki Váltórend’ XXXII. czik. •— Azuni id. münk. II. köt. az 1773. I., több tartományok’ törvényeit hozza fel, mellyek az üres forgatmányt tilalmazzák.