Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-05-26 / 42. szám

fentebbi szabályozási tervben tekintetbe , mivel az bi­zonyosan nem igen nagy, különben azt résznyire már a’ Sárrét-szabályozásnál használták volna. — Arra nézve sem állíthatnék semmi bizonyosat, hogy vizese­tet a’ Sárvíz, Sió’ és Kapos’ részére minőt lehetne nyerni, ha a’ Puna B­a­­­a alatt netán szabályoztatni fogna, mivel erre nézve adatim nincsenek; annyit azonban tudok, hogy a’ Sió-Kapos és Sárvíz régi fo­lyója nemcsak nevezetes szélességű de nevezetes mély­ségű is, es annyira, hogy rajta majd minden időben nagyobb féle hajók is járhatnak. — B­­ár az egyesitett Sárvize, Sió, és Kapos’ csatornája talpszélességét 9 ölnyinek, ’s a’ Sió és Kapos’ csatornája talpszélességét 7 ölnyinek teszi („L. Vizi természeti törvény 13d. lap) a’ csatornatalp’emelkedését pedig 100 ölre 1 hav.inek a’csatornaoldalak’ lejtősségéről, ’s a’ viz’ középará­­nyu állásáról vagy vízmélységről mitsem terjeszt elő. — Miután a’ Balaton’ tavából kifolyó víztömeg mint fentebb eraktteték, középszám szerint 317 köb lábnyit teszen ’s ennek azon víztömeg, melly a’ Kaposon foly­ el, legfeljebb is felét teheti, ehez képest a’ sió­­kaposi csatornában lefolyó víztömeg középarány sze­rint mintegy 475 köb lábnyit fogna tenni, mellynek 1 hüvelyknyi esetnél 100 ölre, 7 ölnyi csatorna­talp­nál, ’s a’ csatornaoldalak 1 lábnyi lejtősségénél 4516 lábnyi, vagy közel 5 lábnyi vízmélység felel­ meg; mihez képest a’vizfogyasztó átmetszési tér (Consum­­tionsprofil) 222 [] lábnyit, ’s az átfolyó viz’sebessé­ge 2­6 lábnyit teszen. Hogy ugyanazon víztömeg 100 ölre számított 23 hüvelyknyi vizesetnél folyjon­ el, — melly vizesetre a’ csatornának a’ fentebbiek szerint kellene szabályoztatnia, — e’ végett a’ vizfogyasztó tért (consumtionsprofil.) 250 n. sz. ([]) lábnyira szük­séges terjeszteni, vagy a’ csatornát mindjárt kezde­tekor ’2 lábnyival mélyebbíteni, miután a’lefolyó viz’ n­l 2 lábnyi, vagy közel 2 lábnyi sebessége leend. Ha tehát a’ mélyebbités mindjárt a’ Sárvíz és Sió-Kapos folyamok régi medrében veendi kezdetét, az ekkor eszközlendő föld-kiásás a’ csatornának egész a’ sió-ka­­posi csatornáig értett 800 öl hoszszuságu és 9 öl talp­­szélességű terjedtségében 800 köb­ölet teendne. — Miután a’ viz’ tükre, mint fentebb fölvétetett, a’ Kapos és S­ó’ egyesülés­ pontjánál 7 láb és 9 hüvelyk­­nyivel szállítandik alább,’s itt mint tovább fölfelé is min­dig 8 lábnyi mélysége a’ víznek, vagy magassága a’ vizfogyasztó térnek fog felvétetni , ehez képest a’ vizfogyasztótérnek ,hogy 23 hüvelyk esetnél 100 ölre , 475 köb lábnyi vizet vezethessenek egy másodpercz alatt, 22 lábnyi alsó vagy talpszélességének, a’ viz­­tér-szinen 38 lábnyi felső szélességének ,’s 240 n. sz. lábnyi területének kell lenni, a’ melly viz­fogyasztó tér által a’ viz 2 láb. sebességgel folyand, és ezen vizfogyasztó-téren felül még a’ csatorna’ átvágásában trapéz leend , mellynek alsó szélessége 38­1., felső szé­lessége 53^21, magassága 71. 9 hüv.nyi, és tértartalmaa 354 [] lábnyi; mihez képest a’ szabályozott sió-kaposi csatorna’profilje azon pontnál hol a’ Kaposa’Sióval egye­­sül , vagyis a’ csatorna­ felső véginél 594 [] lábat teend; alsó végin pedig a’ fentebbiek szerint 250 [] lábat foglalandó, melly 422 £ 1 lábnyi középarányu pro­filt ad , mellyböl a’ jelenkori vizfogyasztó tér 222 £1 tartalommal levonatvan , a’ csatorna 200 [] lábnyi kö­zéparány­u tágasbulásának szüksége tűnik elő, mi miatt a csatorna 27,800 ölnyi hoszszán, a’ kiásatandó föld­tömeg 154,444 köb ölnyit teend. Egyesülésponjától Sió ’s Kapósnak egész a’ Balaton’ taváig a’ csatorna mint fentebb is mondatott, úgy fog alkottatni, hogy a’ 317 köb lábnyi víztömeg 100 ölre 6 vonalnyi, vagy fél hüvelyknyi esettel folyhasson­ el, a’ mihez 8 láb vízmélység mellett a’ viz­fogyasztó átmetszési tér’ talpszélessége 151 o lábnyi, felső szélességen’ viz’ tér­szinén 31* 2 1. és tértartalma 188 [] 1. leend, miáltal a’ viz 17­,6 láb, vagy 1 láb és 8'2 hüv. sebességgel folyand. E’ vizfogyasztó-térhez azonban a’ csatorna’ alsó végén , t. i. a’ Siónak Kapossali egyesülése’ pont­jánál jő még egy trapéz, mellynek alsó szélessége 311­ 2 láb, felső szélessége 47 láb, magassága 7­1. 9 hüv., ’s tértartalma 304 £ 1 láb ; továbbá a’ csatorna’ felső végén t.i. Foknál is egy trapéz, mellynek alsó szélessége 3112 lábat, felső szélessége 771 a 1., ma­gassága 231 c­m­ ’s területtartalma 1262 □ lábat tesz; következőleg a’ Siócsatorna’ profilje alsó végén 492 [] lábat; a’ felsőn pedig, hol az ásás legtetemesb , 1450 £j 1. foglaland magában, mi egy közép-arányú profilt ad 971 £] lábbal ,’s tehát a’ Sipcsatorna’ 22,000 ölnyi hosszában Kapóstól egész a’ Balaton’ medréig 593,382 köb­ölnyi földtömeget, mellyböl mindazállal, miután Kapóstól Ozoráig egy 3200 öl hoszszu, és 150 £ ] lábnyi átmetszésü csatorna már készen áll, e’ csatorna’ tartalma 13,333 köb­öllel levonandó, mihez képest Kapostól a’Balaton’ medréig még 580,050 köb­ölnyi földtömeget kellene kiemelni. —Foknál a’ Sió­csatorna’ felső végén a’csatornák összeérendnek, mely­­lyeknek a’Zalába ’s a’Balaton’tavába ömlő egyéb pa­takok vizét kell elvezetniük; legfontosb a’ Zala vize csa­tornája , mellyről már fentebb szó volt, ’s mellynek a’ Balaton’ ágyának déli szélén kell vezettetnie; ezen csatorna azonnal felvesz minden vizet, mellyek a’so­mogyi oldalr­ól jönek; a’ zalai oldalon lévő vizek’ szá­mára is kell egy mellékcsatornát alkotni, kiváltkép Szilf­­ligettől Tihanyig; azután a’ tó’ közepén is ott, hol a’ határ Somogy és Zala vármegyék közt van, egy szárító csatorna ásatandó olly végre, hogy az eső ’s héviz a’ Balaton-meder’ legmélyebb helyeiről elhuzat­­taassék. Hogy e­ csatornák’ mindegyikére nézve külön számolást ne kelljen tennem, csak azért is mivel a’víz­tömeg mellyet egyik - vagy másiknak elvinnie kell, nem eléggé tudatik: tehát illy számolás helyett azonköz­­ben azt veszem föl, hogy azon viz mind, melly Siófoknál foly­ el,’s mellynek középszerű mekkorasága fentebb 317 köb­ölnyinek vétetett­ fel, a’Zala-csatornán jutand oda ; minél fogva annak 100 ölre ugyanazon fél hav­nyi esete mellett, mint a’ Sió csatornánál, a’ vizfogyasztó átmet­szési térnek is a’ Sió csatornájáéval egyenlőnek kellene lenni t. i. 188­8] 1. terület­ tartalmúnak, vagy is 15­2 1. talpszélességűnek; 3112 1. felső szélességűnek a’ viz felületén, ’s 8 láb mélységűnek, mivel azonban a’ Zala-csatornának az egyébiránt igen kedvező ido­mú földtéren úgy kell huzatnia, hogy partjai a’ víz­felületnél legalább 2 lábbal magasbak legyenek, ezér tehát a’188 f] 1. vizfogyasztó térhez még egy trapéz járul, mellynek alsó szélessége 3112 1, felső széles­sége 3512 1', magassága 2 lábnyi, területtartalma pe­dig 67 £J lábnyi, miszerint az egész csatornái profil 255 £] lábat, és a’ csatorna 39,000 vont ölnyi hosz­­szuságában Siófokrul egész Balaton-Hidvégig kiása­­tandó földtömeg 276,250 köb­ölet teendne. K. (Vége következik) Szili Ilajos urnak a* társaik’* i. e- 34d.­szban közlött igazitására egy­­pár megjegyzés. Jó az embereknek amúgy szárazán oda mondogatni az igazat, jó nevetséges tett­ket, ha talán maguk oly-

Next