Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-07-10 / 55. szám

Végre mondja a’ szerkesztőség: ez (t. i. epém’ kiön­teni akarása) sejteti, honnan fű­e’ k­i­s s­z­e­l- l­ö, ’s m­igyárban készült e’f­i­g­y­el­me­z­t­e­­tés. Szélmalmok! csupa, tiszta, merő Szélmalmok! még pedig derekasan forgó vitorla-szárnyakkal! ’S mind ezt — egy kis szellő tévé. És gyár? irgalom’istene! bizony bizony czéhbe kell állnom , midőn néhány oda­vetett sorocskám is képes volt elhitetni, hogy én nem valami díbdáb vagyok. Hja! ex ungue leonem!— 2.) ,,A’ kérdésbe vett czikket szerzője erede­ti gyanánt küldi e-b­e“ —­ épen azért figyelmez­­tetem Kurucz Pál urat ellenőrködésre — most már a’ szerk. világosan kimondá, hogy a’ czikk eredeti gya­nánt küldetett­ be — ,,’s mi (t. i. a’ szerk.) annak te­k­i­n­t­j­ü­k.“ — Ezt fölöttébb sajnálom, mert a’ szerk. részben erősen csalatkozik; engedte volna Kurucz Pál urat feladásom után ellenőrködni, akkor legalább ez egyben nem csalatkozott volna. A’ többi, mit a’ szerk. ezen 20. pont alatt felhoz, maga helyén’s ide­jén mind igen jó , különösen előttem , ki erre ártatla­nul okot szolgáltatok, már csak annál fogva is becses, mivel az Athenaeum’ ném­elly nézetivel ’s szerkesz­tési szabályival közelebb ismertet­ meg, minek jöven­dőben , ha alkalom lesz rá, talán hasznát is vehetem; csak arra nézve, hogy ,, Labank Lipót urnak azon kérdése miért nem tétetet­t­ k­i, h­o­g­y a’czikk eredeti, nagyon együgyű kérdés és igen felesleges“ — alázatosan megjegyzem , miképen az talán mégsem olly igen együgyű, ’s nem olly igen felesleges , mint eleve gondolnék. Ezt nem sokára meglátjuk a’ posteriori. — 3.) Miért nem idéztetett a’ forrás (igy szól a’ szerk.) már érthetni; ha még sem értené meg Labank úr, megmondjuk, hogy miután szerzője a’ czikket eredetinek állítja, nincs for­rás, mellyből vétetett volna,’s a’mi nincs, azt ha csak Labank úr nem tudja e’ mes­terséget, mi nem bírjuk idézni.“ — Általán véve igaz, hogy a’ hol nincs , ott ne keress, de a’hol van, ott lehet keresni, sőt találni is. Megkísértem te­hetségemet— bár ezermester nem vagyok —mivel a’ szerk. saját vallomása szerint semmi forrást nem bir idézni ; ’s noha szentül ígérem , hogy semmi szem­fényvesztéssel döblerkedni nem fogok , hanem világo­san és amúgy ad cap­tam teendek mindent, mégis könnyebb megérthetés végett egy kissé körül kell ta­pogatóznom. Tudniillik: 4.) Mindenek előtt a­ C­a­u­­laincourt név iránt kell tisztába jönnünk ’s eliga­zodnunk. Erre nekem, mint fölebb mondom, lényeges szükségem van , másként az operatio nem sikerül. — Az Athen, szerkesztősége állítja, hogy én azt ,, Fi­gyelmeztetésemben“ így írtam Carlainéért; minél fogva az csak az én költeményem ’s elmés talányom. Nem úgy van urak, nem ; én azt Figyelmeztetésemben U és nem V betűvel irtam­ (azt is csak kimutatólag ’s kérdőleg, de koránsem állítólag) , tehát az nem is az én talányom. — Miként irta azt a’ szóba vett czikk’ bekül­dője? nem tudom; annyi bizonyos, hogy az Athen, i. é. Old. száma’ 974. szeletén e kép áll: Caulaincurt.— A’ szerk. elismeri ugyan, hogy hibásan van nyomtat­va Caulaincourt helyett; de miután az idézett Athen, szeletén az 1. ’s 4d. sorban mind kétszer egyenlőn for­­dul­ elő , t. i. igy Caulaincurt: igen igen hihető, hogy nemcsak nyomtatva, de a’ beküldő’ kéziratában írva is akként van. Ha írva is igy van, akkor e’ hiba vagy tudatlanság, vagy készakarat’ eredménye. Távol le­gyen tőlem , hogy ráfogással éljek — az nem gyakor­latom, de nekem úgy látszik, hogy a’ mondott hibát aligha véletlenség, vagy tudatlanság szülé. Mert a’ kérdéses czikket, mint a’ szerk. nyíltan raegvallja, annak szerzője eredeti gyanánt küldte be, már pedig szó, ki Napóleonról ’s annak Moszkvá­ba bemeneteléről, tehát világ­ történeti nevezetes tár­gyakról eredeti czikket készít, lehetetlen , hogy az ab­ban előforduló személyek, vagy városok’nevét se tud­ja helyesen leírni, ’s olly hanyagul írja azokat, hogy mások megütközzenek, vagy épen megbotránykozzanak rajta. Pedig mondhatom , nekem is , midőn azon czik­ket olvastam, szemembe tűnt e’ körülmény, valamint a’ Petrowisk név is, melly több ízben fordul­ott elő Petrovitsch helyett. — Nagy okom van hinni, hogy mindkét név (Caulaincurt Petrowisk) szándékosan vál­­toztatott­ meg. De viszont elhiheti a’ szerk. is , nem nyomtatási-hiba-vadászat szólt és szól belőlem. Sokkal becsesb előttem a’ drága idő, mint hogy azt illy haszon­­talanságokra vesztegessem. Ugyanazért igen helyte­lenül utasít más lapok’hibái’vadászatára, ’s még sok­kal helytelenebből utasít egy bizonyos laphoz,m­e­­l­y­e­t könnyen kitalálhatok, mert (úgy véli) k­ö­­z­e­l látszom hozzá á­lt­a­n­i. — Ismét szélmalom! erősen Szélmalom! — De ki hát az az ármányos Caulaincurt, legyen az­tán irva ’s nyomtatva igy vagy amúgy ? — A’ szerk., „mivel Labank Lipót a’ históriával nem barátkozott a­nnyira hogy e’ kérdést maga fej­é­b­e­n megfejthetné“ — szíveskedik minden habozás nélkül elmondani, hogy ,,Gróf Coulaincourt, Auguszt, János, Gábor, franczia tábornok volt, ’s a’csatában esett­ el Moszkvánál sept. Idikén 1812.“ — Nem kétlem , hogy ez történetileg áll; egye­dül az nem fért fejembe, midőn a’ szerk. útbaigazítá­sát olvastam, hogy a’manóban sétálhat’s beszélgethet Napoleon a’ régi czárpalotának nagy teremében (lásd Athen. 6id. sz. 973. 974. szelet) azon Caulaincourtal, ki sept. 7d. a’ moszkvai csatában esettel? Mert hi­szen Napoleon csak sept. 25kén foglalta el a’ csata után Moszkva fővárost, és szállt­ be a’ Kreml - palo­tába ?— Minél fogva hittem, sőt vártam, hogy vagy a’ szerző, vagy Kurucz Pál, de leginkább az Athen, szerkesztősége elébbutóbb más illy nevű hőst lesz kény­telen előállítani, mert ama’ halottal nem boldogulhat. És csak ugyan a’ i. e. 67­. számú Athenaeumban egy botlás­á­t kívánván a’ szerk. megigazítani „m­i­e­l­ő­tt úgymond a’ hib­akerget­ő hasznát vehesse“ — köszönöm szépen ! — előadja, miképen még egy má­sik Caulaincourt is, (t.i. Armand, Auguszt, Lajos) a‘ vicen­zai h­e­r­c­z­e­g , ’s az említettnek bátyja léte­zett. — No már ez más ! ez hát az igazi; erről van em­lékezés az eredeti beszélyben; ezzel jár kel Napoleon a’ czárok" palotájában. — Mi oknál fogva nem állítatott­a mindjárt kezdetben a’szőnyegre, annál meg­­foghatlanabb előttem , mivel e’ két testvért Brockhaus’ Convers. Lexikonában — ha t. i. a’ szerk. onnan merített — (azon kiadás szerint, mellyet én bírok: XI. Band, siebente orig. Auflage pag. 702.) csak együtt ta­­lálhatni­ föl, még pedig a’ Vicenza (herczeg) czikk alatt. Egyébiránt ámbár ezen most idézett Convers. Lexiconban Caulaincourt olvasható, mégis— hogy az erővel rám fogott hiba kerg­e­t­ő­­ tisztnek a’ szerk. vigasztalására , kissé megfelelhessek — bátorságot ve­szek magamnak megpendíteni, hogy e’ név talán még ott is hibásan van nyomtatva, mert az egykori Duc de Vicence más kútfők szerint Coulaincourt.— Látja a’ szerk. hogy én is tudok valamicskét. De én még va­

Next