Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-09-18 / 75. szám
szikláján. Különben is én azt tartom, hogy a’ nemtelen’ morális becsülete épen ollyan mint a’ nemesé; ’s ha ennek polgári állása követeléseket teszen is — mint mostani helyzetünkben tennie kell — vélekedésem szerint annak úgy tehetni eleget, hogy a’ rang - arány megtartása mellett a’ nemtelenre nagyobb tekintet meg is fordittathatik. Vegyük a’ vétség nagyságát, a’helyzetek valódi állását, egymáshozi arányát; ’s e’ szempontból hozassák törvény, melly mind a’ nemes’ mind a’ nemtelen’becstelenítését a’ mostaninál sokkal keményebben büntesse. 2) Ha nemtelen becstelenit nemest vagy nemtelent, a’ tettes, gyakorlat szerint pálczázással fenyíttetik. Szelídülő korunkban sok szerencsés toll, sok köztekintetben álló egyed rajzolá már,még pedig szívrehatólag az állati bánásmód’ czéliránytalanságát; ’s reméllem hogy kedvező állást nyert journalistikánk , egyes esetek’ közzététele után, e’ tekintetben is jótékonyan fog hatni az emberiség mivelésére , én tehát ezúttal csak azt említem , hogy bottal verni valakibe a’ becsületesség’ eszméjét épen ollyan , mint gyermeket azért verni, hogy jobbkedvü legyen. Végzetül egy pár szót a’ bírói ilétékrül általjában. Korunkban nem egy két alapos vitára adott alkalmat a’ bírói függetlenség. Tisztelem én e’ függetlenséget ha az rendületlen mint szikla, ’s ment mind azon befolyásoktul, mellyek a’ biró méltóságos tekintetére káros hatással működnének, de tudja isten ezen méltósággal ’s függetlenséggel olly különös ellentétben áll a’ pénzosztalék, és a’ bírói terhesen szép állást mintegy kenyérkereseti móddá láttatik aljasítni. Innen van , vajkép gyakran egyik rész akaratja ellen is úgy tekinti a’ birót—kihez ragaszkodó tisztelettel kellene viseltetnie — mint ellenfelét, ki csak azért is elmaraszt, hogy pénzt kaphasson ; ’s olly furcsa szint ad ezen mód a’ dolognak, nem ritkán olly balvéleményt szül, mintha jó ítéletet pénzen is lehetne vásárolni; a’ biró’ és pénz’ eszméjét annyira ugyanazonosítja, hogy nem igen mer perlekedő, üres kézzel menni birájához. Vannak ugyan igen szép kivételek , ’s ezek kevés számához annyival buzgóbb tisztelettel ragaszkodik a’méltányosság, minél ritkább jelenet azok , de hogy sok helyen elakad a’ kerék, ha nem kenetik az is bizonyos. A’ honnan, a’ különben is örvendetes , és dús eredményű múlt országgyűlés végzetei közt, megvallom , igen kedves olvasmányt nyújtott a’ IXd. törvényczikk’ 43. -ának ama’ rendelete , melly bírságokat illető hatóságok’ pénztárába fizetett; és a’ XXII. 81d. §ának b) pontja , hol az határoztatik , hogy a’ megyei törvényszékek előtt folyó csődületi perekbeli bírói eljárás díja a’megyeház pénztárába fizetendő.Legyen a’ bírónak állásához mért elegendő fizetése ’s inkább az egész érezze kicsinyben a’ terhet, mint egyes esetek csökkentsék annak tekintetét, vagy fordittassék a’ házi pénztárba folyt eljárási díj és bírságok öszvege birák fizetésére, de birság és járandóság czíme alatt soha se essék bírónak. Varrta Somi ügyvéd. testi antikiállítás 18. (Y e g ej A több rendbeli értekezések közül különösen Henszlmann Imre ur az , ki a’ műegyesület vagy is általán a képező művészet ügyét kitüntbb figyelemre méltatta és e’ tárgyról néhány igen jeles értekezéssel gazdaggá irodalmunkat. Különösen pesti egyesületünkre vonatkozólag szolidnak közelebb az Athenaeumban megjelent „A’ műegyesületek“ czímű és a’ „Pesti hírlap“ 6tdik számábani czikkelyei. E’ czikkelyek H. urban egy olly műismeret állítanak elünkbe, ki a’képező művészetekkel nem csak felületesen foglalkozott hanem e’ részben alapos ismereteket is szerezni törekvék és valóban szerzett is. Ő nemcsak szívvel, lélekkel szól a’ művészet ügyében, hanem ésszel is; és buzgóan óhajtja, hogy e’ művészetek honunkban a’ lehető tökélyre fejlődjenek; a’ közönsége’ tárgybeli ízlésének pedig már most kezdetben helyes irány adassék. Aggodalommal említi utóbbi czikkelyében, mikint a’sokféle jelentélyesség nélküli ’s csak ideiglenes hatásra számított, kicsicsornázott művek által tévutakra vezetett közönség ízlése már most is ingadozó. Fájdalommal adja elő e’ zavarnak okait, mellyek részint az akadémiákon uralkodó különböző oktatói rendszerekben gyökereznek, részint pedig azon határozatlan álláspontban , mellyet ifju művészeknél régibb mesterek különféle styljei idéznek elő ; minélfogva majd egy majd más mester’ követését tűzvén ki például, e’ változékonyság által a’ közönség is zavarba hozatik. Elősorol itt néhány művet az idei tankiállításból, mellyek kitüntetik, mikép igyekezének, mestereiké’ vagy ama’ régi mester modorát utánozni. Továbbá a’ közönség zavarba hozásának mint méltó okát hozza fel még a’ műkiállitás czélszerűtlen elrendezését, a’ plastikai művek csekély létét, és a’ képekre felfüggesztett árszabást, mi az értetlen vagy vizsgálódásra tunyább közönségnek becsitélési irányul szolgál. Végre a’zavar okául említi meg a’ különböző iskolákat, melyekben majd egy majd más tárgyak és részletek nyernek nagyobb figyelmet mig mások elhanyagoltainak. Az előadottak által szülemlett és még inkább terjedhető zavarnak kikerülésére tehát nemzeti művészet kifejtését javasolja,melly nemzeti tárgyaknak nemzeti színezettel és lélekkel előadásában, és valamelly sajátlagos honi művészeink által előidézett stylben állana. Elismeri ugyan H. ur, hogy egy nemzeti művészet teremtésében nehéz a’ kezdet; „de való az is, hogy gyenge alapkőre soha nagyot nem építhetni, ’s így ha még eleinte sem akarunk bajlódni nemzeti művészetünk alapköve helyzésével, földszinti házat ugyan nyerhetünk, — de jeles palotát, vagy templomot építeni, mellyekben még a’ múzsák istene is ellakhatnék, sóha képesek nem leszünk.“ A’ czél elérésére mik volnának teendők? A’ részben addig is , mig szerző egy terjedelmes munkában véleményét előadandja, olvasót közlött értekezésére a’Budapesti szemle IId. kötetében, és a’fenebb érdeklett atheneumi czikkelyre utasítja; mellesleg pedig ajánlja: először régi classicus művek gyűjteményének szerzését, és e’ tekintetből gyűjteményekkel biró nagy hazánkfiait országosan megkéretni véli, hogy sajátjokat nemzeti múzeumunkban központosítsák; a’ hiányokat egyéb szinte czélszerű utakon javasolja kielégíteni ; és igy miután oktató gyűjteménnyel bírunk , másodszor kapcsoljunk hozzá magyar nemzeti iskolát mellyben a’ növendékek régi classicus művekből tanulják a’ nemzeti életet; az iskola távol legyen minden academiai iránytól, és minden más nemzeti művészek modorjait kizárva, önmagából fejtsen ki egy sajátlagos styl és nemzeti művészetet. Végre addig is, mig műgyűjteményünk és nemzeti műiskolánk lenne, mostani műegyesületünk előszitőleg igyekezzék a’ művészetnek jobb irányt adni, főleg az által, hogy magyar nemzeti műegyesület lenni törekedjék. Ezt eszközölhetné pedig akkép, tűzzön ki éven-