Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-20 / 84. szám

léseknek Budán tartását azonban a’ negyesedek különösen a’ Duna jege által téli hónapokban gátolt közlekedés felakadása miatt, alkalmatlannak tapasztalván , a’ már feljebb említett május 18-i közgyűlésen, az ország nádora és kir. helytartó hg Eszterházy Pál indítványára Pest városában egy ház vétele határoztatok el ’s az e’ czélra kivántató költségek fődözhetése végett minden porta után 10 tallér vettetett ki. Ezután a’gyűlések majd Budán majd Kecskeméten, Nagy-Kőrösön és Pesten is a’ királyi erősségben tartattak. Beszedetvén a’ ház megszerezhetése végett kivetett költségek 1696ki declső napján megvétetett hadi biztos eggensdorffi Pachner János Richardnak Pesten az akkor irgalmas barátok utczájának nevezett utczában volt 27 öl széles, és 94 hosszú ház telke 4000 forintért ’s nyugoti közhasználatra azonnal el is készíttetett. A’ hazában volt belnyugtalanságok és a’ szomszéd töröknek gyakortat fenyegetőzései miatt, a’ magyar tartományok különösen német katonaság őrködése alatt lévén ezek merészsége annyira növekedett, hogy az érdeklett megyei házat katonai szállásoknak elfoglalni ’s abban kicsapongásokat és zsarolásokat elkövetni nem átallották, ’s hatalmaskodtak mindaddig, mig dicsőségesen uralkodott iI. Leopold római császár és magyar király Bécs székes fővárosban 1697dik évi február 10- kén kiadott váltságlevele által hadi népét a’ megyei kérdéses házbani szállásozástól és zsarlásoktól hathatósan eltiltotta, és azt szabad udvarháznak, és menedékhelynek (Salva Guardia) ki nem jelentette.—Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelem által a’ magyar hazában támasztott és huzamos ideig tartott nyugtalanságok miatt a’ megye idei ismét nem tarthatván Pesten folyvást gyűléseiket 1704 és 1716 közt Nagy-Kőrösön, Czegléden , Kókán , Zsámbokon, Aszódon , Versegen , Szent-Lörincz-Kátán , Boldogon , Hatvanban , Gedén és Nógrádmegyében , Gyöngyösön, Apczon, Egerben, Eger városa sik mezején, Árok-Szálláson, és Hevesmegyében keblezett Oroszi helységben, továbbá Czegléden és Ráczkeviben gyülekeztek össze. Maga épségében állott a’ közigazgatási czélnak megfelelőleg 1637 ben felépített és 1716-an oct.tól fogva ismét gyüléshelyül szolgált pesti ház 1723ig, midőn Buda városában véletlen kiütött tűzveszély a’ várbeli épületek legnagyobb részét ’s azok közt a’megyei házat is elhamvasztván, a’ puskaporos raktár meggyulása és szétromboltatása által a’ megyének pesti háza is, melly a’ mennykő beütése által kevéssel azelőtt már különben is sokat szenvedett, tetemesen megrongáltatott, ekkor mind a’ két városbeli udvarháza újra föl építtetett. e) A’ megye budai háza közhasználatra későbben szükségesnek nem tartatván , 1806ban 18.000 forintért eladatott b. Eötvösnek , a’ pestit pedig a’ megyei nemesség számának szaporodása, nemkülönben a’ börtönök czélszerűtlen volta ’s kevés száma miatt a’ Bdek elég tágasnak nem tartván, 181lben annak, azelőtt csak nem üresen állott közép részét felépítették ; ezen rész az , mellyben jelenleg a’ gyűlési nagy és kis teremek, levéltár, százaosb börtön és némelly tiszti lakhelyek vannak. 1832 ben a’ megyei nemesség és adózó nép költségin felépittetett az udvarház telkének napkeleti, vagyis Ujvilág-utcza felöli része, mellyben ismét a’ naponkint mindinkább sürgető szükség miatt számosb börtönszoba és tiszti lakások készíttettek. — 1837ról 1838ra általmenő télen volt rendkívüli hidegek , a’ Duna jegét tömérdek vastagságra fagyasztván ; miután az a’ nevezetes magosságra megáradott viz által megindittatott és Csepel sziget orránál felakadt, a’ víznek szabad folyását annyira feltartóztatta , hogy az ebből martzius fékén bekövetkezett hallatlan magasságú árvíz Pest városának egyéb részeihez képest különben eléggé magas helyen fekvő megyeháznak napkeleti vagy is Ujvilág utcza felöli udvarába olly menynyiségben ,hogy ott csolnakkal kelle járni, betódulván egyszersmind ezelőtt irgalmas barátok, jelenleg pedig gránátos utcza felöli épületnek, melly hajdan a’ gyűlési teremet is magában foglalta , de 1811 ben jegyzői hivatalos szobáknak állalváltoztatott, pinczéjébe , és az udvar közepe táján volt csatornán az udvarba is , jóllehet kevesebb mennyiségben mint az Ujvilág-utcza felöli udvarba — berohant—’s ezen régi épületet anynyira összerepesztette, hogy különösen a’ déli sarkon volt pénztári hivatal, és fölötte az első emeleten volt alispáni szállás tökéletesen lakhatatlanná lettek. Ő cs. kir. főhűsége József Antal, ausztriai örökös főhg és Magyarország szeretve tisztelt nádora ’s kir. helytartója, mint ezen hármas megye örökös főispánjának hathatós serkentése ’s főispáni hivatalának köztiszteletben álló helytartója tótprónai b. Prónay Albert úr ő nagysága ösztönzéseik hozzájárultával azonban a’ megyei KK és Rdek a’ fentebbiek szerint lakhatatlanná vált kérdéses épületnek azonnali levontatását ’s a’ kor kivonatának megfelelő díszszeli felépíttetését elhatározták. — Minthogy pedig a’ gránátos utcza az udvarház előtt keskeny volt, a’ kocsiknak az udvarházba könnyebben leendő betérhetésök és az épület díszének emelése végett az utcza szélesítésére egy öl szélességű térség az udvarháznak telkéből általengedtetett. Továbbá Pfeil Jánosnak az éjszaki oldalon szomszédságban volt háza 2056. forint 12 kron pengőben megszereztetvén , az épület nyugatnak 5 lábbal a’ Gránátos utcza felöl, 2 öl ’s 4 lábbal pedig a’ Sarkantyű utczában , melly az udvarház éjszaki részén vagyon Kendelényi Ferencz úrral 200 pg. forintnak részére lett lefizetése mellett eszközlött csere szerint szélesbre tervezteték. Az építés Czitterbarth Mátyás épitőmesterre bízatván s e’ czélra a’ kivántató költségek fejében a’megyei Adók 100 ezer pengő forint önkéntes ajánlattal járultak , ’s annak beszedetését megrendelvén az építést 1838 ki aug. hónapodik napján megkezdették. Az erre kivántató költségek fejében a’ fentebbi summából ez időig ugyancsak 45 ezer pengő forint fizettetett be, de következést vonva ezen hármas megye Edeinek az adózó nép pénztára kímélése iránt folyvást kitűnő szelleméből,, kétség kívül a’ hátramaradott mennyiség is rövid idő alatt összegynlend , ’s ennélfogvást a’ megyei adózó nép házi fő pénztárából felsőbb rendelés következtében az építésre fordított summák is azon pénztárnak vissza fognak téríttetni. Eket emeltetett a e) Szükséges tudomás, és azon balvélemény megczáfolása végett, hogy nemes Pest vmegye mostani vesztőhelyének telkét az udvarház telke éjszaki részén a’ sarkantyúutczában magányosak birtokában levő háztelkek általengetése mellett cserében kapta volna Pest városától, herem megjegyezni, hogy az udvarházi szélesség Pest városának semmi nem engedtetett által , mire a vesztőhelyet adta Pest városa a'n. m. magyar király helytartótanácsnak az 1723diki 73dik t.czikk rendeleenya apu es január lükén 1727ben kelt parancsolatra pe ezesen. Ezen vesztőhelynek, melly a'Soroksárra Reze a országút közelében vagyon, szélessége 15 hossza szinte 1,dölre méretett ki." Az előbbi vesztőhely egyike volt gubacsi pusztának soroksári útra dűlő éjszak részen, másika pedig Ó-Budán. Olv. Pest városának a nm. m. kir. helytartó-tanácshoz intézett felírását 1725 eszt. nov.lsó nap.