Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-02-06 / 11. szám
44 szentesitvény lényeges eleme levén minden törvénynek , ezen lényeges résznek hiányával az engedő törvény (ha annak nevezhetni) a’ törvényekhez talán nem is számítható ? — Természeti jogtudománya körében bizton merem állítani , hogy illy engedő törvény a’ törvényekhez nem is soroztatik, mivel e’két szó egymással nyíltan ellenkezik, ’s inkább szembeszökő e’ két szó’ összeütközése, ha egyenkint fejtegetjük e’ két szó’ valódi jelentését , melly tisztünket alább teljesitendjük. — Lássuk, megáll - e az alkotott törvényekre nézve? nézzük előlegesen, mi az alkotott törvény? Az alkotott törvény’ nyilványított akarata a’ törvényhozó testnek, ’s erkölcsi képen kötelező azokra nézve, kiket illet ’s kiknek kellőleg közzététetett. — Alkalmaztassuk e’ meghatározást a’ kérdéses engedő törvényre; mi ebben a’ törvényhozótest’ nyilványított akarata? talán az, hogy magát a’ földmivelő megválthassa? igen , az, így hát joga van a’ földmivelőnek, hogy a’ törvényhozó-test’ akaratánál fogva magát megválthassa; de a’ földesúr válaszol, hogy: ő azt nem akarja; v úgy hát kényszeríteni kell; de ez ismét az engedő törvénynek természetével ellenkezik. A’ földesúr’ akarata felfüggeszti tehát a’törvényhozó test’ akaratát? De a’törvényhozótest’ akarata talán csak az , hogy az illető felek egyezhessenek és szerződésre léphessenek. Hát az előtt nem egyezhetett a’ földesúr jobbágyával, azaz : nem rendelkezhetett szerződéskép tulajdonáról, ’s miért nem? — De jut eszembe törvénykönyvünk’ azon régi czikkje (1351. 6.) melly először parancsolja a’ jobbágyoktól kilenczed-beszedést ’s pedig olly szigorún, hogy ha a’ földbirtokos ezen követelésit teljesen nem eszközöltetné, a’ kormány illy földbirtokos mint ,lázadó‘ ’s e’ jelen intézvényt megmásító jószágában , önhasznára követeltetné minden legkisebb engedmény nélkül illy kilenczeltetést. Ugyanezen törv.czikk. 3. §. hozzá adja ez először követelt kilenczed’ okát is.#) Vájjon parancsolhatta é a’ törvény a’ földbirtokosoknak ezen kilenczed’ szükségképi beszedését, azaz: elvehette é az illető szabad egyezkedést , ez más kérdés. Annak oka pedig, hogy illy szükségképi kilenczeltetés olly igen sürgettetek, bizonyára az akkori földművelők’hiánya volt, melly szerint a’ törvény megkívánta akadályoztatni, nehogy egyik földbirtokos kegyesebben bánva földmivelőivel, a’ másiktól ehez költözzenek át. — Annyi következést pedig e’ fölidézett törvény’ alkotásából minden lehető ellenvetés nélkül bátran húzhatok, hogy a’ milly jogszerű volt e’ törvény,melly a’ kilenczedet először parancsolta, olly jogszerű leend az, melly annak eltörlését, olly jogszerű ’s méltányos az, melly a’ községeknek úrbéri tartozásaik’ örök árom megválthatását először rendelné. — Ha tiltva volt a’ felidézett törvény által a’ szabad egyezkedés , úgy talán ezen új törvény, melly megengedi a’ szabad egyezkedést , ezen régi törvény’ feláldozása ? Így némikép összesimulna ugyan e’ melléknév, ‘engedi‘ és fő név ,törvény£ értelme; de jobban taglalva kitűnik, hogy valóban törvénynek nem nevezhetni, hanem csak e régi törvényt felfüggesztő nyilatkozványnak. Mert ugyanis az egészben semmi kötelezés nem foglaltatik , mit e törvény miségén kivül eléggé bizonyít a’ hozzá csatolt melléknév , melly mindig a’ tárgy’minemüségét, ’s tulajdonságát jelentvén , itt a'törvény’ kötelező tulajdonságát értelménél fogva kiküszöböli. *) Nézzük: vájjon sanctio foglaltatik e benne. Lássuk, mi a’ szentesitvény ? A’szentesitvény lényeges eleme a’ törvénynek, ’s nyilatkozványához csatolt azon másodrésze , melly kifejezi: milly jó, vagy rész van annak áthágásával,vagy megtartásával összeköttetve. Alkalmazzuk ezt a’ kérdéses engedő törvényre, van é ez szentesítve, az az , van é ezen törvény megtartásával valami jó , vagy annak áthágásával valami rész összeköttetve a’ törvényhozó test által ?Mondom a’ törvényhozó test által, ’s igy nem eredvényileg, minthogy minden cselekvésnek lehet jó vagy rósz eredménye.) Felelnünk kell: semmi. Ámde hogyan is lehetne annak áthágásával valami rész összeköttetve, midőn akarva sem képes valaki ezen úgynevezett enégedő törvényt áthágni?— És ezen okok bíznak arra , hogy eddig képtelen vagyok a’ ,törvényi szóhoz csatolni e’melléknevet ,engedő‘, a’ nélkül hogy e’ két szót egymással homlokegyenest ellenkezni higgyem, azaz: észtanilag (logice) nem is hihetek engedő törvényt. — De fölöslegnek is tartok illy törvényt. Mert ha megengedjük, hogy van engedő törvény, joggal kérdezzük azt is, mit már egyszer tevék , hogy: milly eredményü ’s minemüségü illy törvény? Minemüsége az lehetne, hogy szabad cselekvésmódot tulajdonít, ’s épen ezen természetéből, ezen minemüségéböl foly annak hasztalansága ’s fölöslegűsége. Hisz’ kül szabadságunknak az erkölcsi, természetjogi törvényeken kivül csak a’ társasági alkotott törvények vetnek korlátot; ’s igy mi ezen törvények által tiltva nincs , annak gyakorlása vagy elhagyása teljes szabadságunktól függ. Ha tehát a’ törvényhozótest valamit tett, ugyanazt azonnal már mégis engedte; minek tehát az engedvényes törvény? — Minthogy pedig illy törvény fölösleg, önként következik , hogy semmi más eredményt nem szülhet, mint csupán mellyek hozatala nélkül is eszközöltethettek volna. —És igy világos annak haszontalansága is. — Ezek azok , mellyek bennem az engedő törvény’ mi— nemüségérül, eredvényérül ’s hasznosságáról, vagy is inkább hasztalanságáról nyilatkoztak : ha értekező ur más természetűnek hiszi, vagy hitte, szíveskedjék engem annak lehető más természetéről felvilágosítani. ’S minthogy imigy engedő törvényt nem hiszek, nem azt akarom, hogy hozassék kényszerítő törvény, mert kényszerítő törvényről azaz : olly törvényről, melly engem valaminek mivelésére, vagy elhagyására kényszeritsen sincs fogalmam ; én csak kötelező azaz olly törvényt hiszek, melly engem cselekvésre, vagy valaminek elhagyására kötelez ; ha e’ kötelezésemnek aztán eleget nem tettem volna, a’ végrehajtó hatalom’ kényszerítő tisztéhez tartozandik engem cselekvésre, vagy annak elhagyására kényszeritni ; de e’ holt törvény maga engem sohasem kényszeritend, hanem csak kötelezend. De ismét e’ melléknév: kötelező, e’ szóban ,törvény’ alattomban foglaltatik, ’s igy fölösleges ; következőleg nem akarhatom, hogy kényszerítő, vagy kötelező törvényt alkossanak, hanem csak a’ szó’ valódi értelmében vett törvényt. — Hogy pedig illyen, a’szó’ valódi értelmében vett törvényt lehet, sőt a czélnak, mellyet minden igaz hazafi, ’s Jabriczy Sámuel ur is olly hévvel bphajt , teljes elérhetésére kell is alkotni, kiviláglik értekező urnak a’ kényszerítő törvény ellen támasztott vedokaibol. Miről azonban máskor. Gindery P. I. *) Ut per hoc honor noster augentir , et ipsi Rejmnicolae nostri Nobis fidelius possint famulari. Szerkeszti Helmeczy. — Nyortatja angol gyors-sajtón Trattner-Károlyi úri utcza 453.