Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-20 / 6. szám

nel megbuktatni, hol az legmakacsabbul szemtelenkedett. — ne lássuk most X. Y. Z’. közleményét Szontagh Gusztáv m. akad. tagja. Néretek az ágostai vallástételt követő fötano«lákl»an uralkodó szláv szellemről. A’ „Panslavismus“ czikk’ igazságos írója , egész felekezetünk’ szives méltánylása mellett , lelkesen kezdett tollával, becsületünk’ kivívásához. —Vegye szíves küszönetünket , mi becsüljük öt jó ügy melletti éber szemességéért, hogy azon honunk’alkotványos törvényei ellen világosan kikelő , nemzetünket megvető , ’s a’hazában egy másik után epedő Gurenka sem kerülé—ki figyelmét. Pontig úgy van mind , mit ő azon tüzre kárhoztatandó könyvéül ’s a’ lőcsei tanodárul mond , sőt még több van, mikről értesíteni elfelejtett , ’s a’ mi szint olly érdekes, mint jónevünk’ gyarapítására szükséges fog ott lenni. — E’ szó: tót 's hitheranus olly széles értelmű ’s olly szoros kapcsolatban áll egymással, hogy az Alföld közönségesen bármellyik alatt mindkettőt érti: ritkán szokta az ágost. templomot egyébnek mint tót templomnak nevezni, sőt egész hazában is annyira divatba jött , ezen nem mondom egészen alaptalan de sok részben még is helytelen vélekedés , mintha már nekünk , nolle veile, bárminek másnak mint magyarnak kellene lennünk. A’ nemzeti gyűlölség , kivált újabb időkben, annyira kifejlett tanodáinkban ifjaink között, hogy szünteleni vetélkedésnek, vitáknak, nem ritkán csatáknak ad helyet, elvből mit sem tevén, gyönge koruk még szilárd jellemet nem fejthet ki. Tótjaink érzékileg vesznek mindent, külsejökrül ítélvén a’ tárgyakat, nemzeti nyelvünk’ tanulását is csak az elkerülhető szükségek közé számlálják ; elkeserülve hallgatnak elnökeikre , vezériket vakon követik, elragadtatva beszélnek nemzetiségükről anélkül, hogy arról legkisebb igaz fogalmok volna ; elnökeiktől az izgató ’s buzdító szókat mohón nyelik mint égből hullott mannát, ideált képzelnek a’ hajdan regényes előkorból, elővarázsolják történeteik’ dús mezejéről hónuk’ nagy fijait , rájok dalokat készitnek, azokat elbusúlva dalolják; ’s utánozzák azokat, ha nem tettel is, legalább névvel. — Innét van, hogy iskolába járó ifjainknak rendszerint 2—3 nevök szokott lenni a’ rendesen kívül, mellyek’ egyike mindig hanok’ nagy embere , úgy hogy Jagelló, J Vladimir, Kazimir, Jaroszláv, Szvatopluk , Svenfibold ’s azt,ha feltámadnának, nehéz lenne őket a’ mostaniak közt föllelni ’s megismerni. Büszkék ők nemzetükre hisz ők 80 millióból álló 11 néptörzsök’ tagjai *) ’s hatalma most majd félvilágra terjed ; leghatalmasbbr fejedelmük, ki éjszakon ontja határzó parancsit, ’sa’t. De tárgyamra térek. Mi oka, hogy tót ifjaink—’s általjában tót-ajkú ágost. hitvallású egyedeink, olly tótok, ’s heves ellenei a’magyarságnak ? — Helyheztetésök is elősegíti már az anyanyelvűkhöz ragaszkodást. Egy tömegben, úgy szólván elkülönözve a’ honnul, a’ Kárpátok rideg ágai közé szorítva, Poprád, Sajó, Daran, Vág, Tarcza folyamok’ partjain, Pozsonytul Eperjesig egymásnak élnek. Itt vannak tanodáik; egyfolytában, egymástól nem messze egyenes vonalban váltják föl egymást tótok közepeit; ott láthatod Pozsonyt a’ nyitrai trencsényi, cseh morva atyafiak közepeit, hozzá tevén még Modort, hol képeztetnek fölebbi útjokra; ezt Selmecz követi. Sz. Márton Turócz’ fiait neveli a’ költészeti osztályig , Sz. Miklós Liptóét. Ezekután jőnek a’főtanodák, Kézsmark , Lőcse, Eperjes, hova az említettem utolsó két helyről, hozzá tevén Gömört , Borsodot, pezseg a’ sok ifjú. Gömör ’s Borsod 3 nemzeti iskolát tart — de fájdalom csak a' költészeti osztályig mindenütt; Rozsnyót Gömörben és Miskolczon. Ezek közül is jelenleg az első inkább tót szellemű, mennyiben tiszt. Pelevh rector úr, mindent elkövet, hogy tanitványival a’szlavismusban szégyent ne valljon , ha majd Lőcsére menendnek. Csak Kengyel 's Kramarcsik urak tartják fen izzadva a’ magyar szellemet. Gömör derék ’s lelkes tanítókat üdvözöl tiszt. Mátéjuk és Oitanyi urakban—de a’ város mostoha ’s aljas helyzete miatt a’ művelődés és korszellemnek csak kevés tápot adhatnak. — Miskolcz egyedül felelne meg a’ czélnak. Mind a’város ,mind az evang. gyülekezet ’s polgárjai’jólétük, kereskedésük nagy városi műveltségűk korunkban nélkülözhetlen adatok fiatal emberinkre nézve ; e’ mellett királyi várossá leendéshez nagy reménye , a’ mikor újabb élvezetek virágzás, ipar’s gazdagság fogják nevelni ’s művelni; mind ezek olly szép nézetek a’jövőre , hogy nem titkolhatom azon óhajtásom’. Vajha közös géniusz szállná meg a’ protestáns , de leginkább az ágost. hitvallású feleket, hogy egy főtanodát, vagy legalább hasonlót a’ többi nagyokhoz , közös költségen ezen 3 apró ’s gyengéből alkotnának; mert most bármilly számosan húzódnak is oda a’ lelkes Németsigur’ kormánya alá felsőbb vidékinkről, az iskola’ szegénysége nem enged több tanítót kettőnél !! ... — Nézzük a’ tanítási rendszert ’s a’tanodákat röviden: Tót ifjaink gyermekségüket megyéikben töltik egész a’ szó köles’ (syntaxis) osztályáig, azután mennek némellyek Miskolczra, mások Gömörbe vagy Rozsnyóra, hogy a’szónoklat-osztálybani tudományok mellett némileg a’magyarban is előhaladjanak. Legfölebb 2 évi itt mutatásuk után ismét visszamennek, a’honnét jöttek,— a’ Kárpát alá, nagyobb tanodáink itt nem lévén. Itt a’ sok czéltalan , idegen nyelven előadott , tudomány között, eleget tesznek sokan, ha az ismert ’s tanult magyar nyelvet el nem felejtik; ’s hogy abban ne tökélyesüljenek, gondoskodnak tanítóink, kik az üres órákat a’ cseh literaturának szentelik.—Hogy tanítóinkat általányosan illy szellemüeknek tartom, lássuk, hibázom-é ? Tudjuk hogy tanodáink az ekklésinét, mert az tartja-fön közvetlen minden segítség nélkül, még pedig a’ főtulajdonosa’ város ’s helység , mellynek keblében létezik; ’s a' nemzetnek csak annyiban van alávetve, mennyiben az oskolákrai fófelvigyázat fels. királyunkat illeti. — Igazgatásuk ’s kormányuk a’ helybeli presbyteriumtól v. conventtől gyakoroltatik, mellynek társa s tagja a’ Tector ’s nevében világi főgondnokok választatnak. Már most kérdem:Vajjon azon convent,melly mesteremberekből ’s kereskedőkből is áll nagy részint , nem következetesen választ-é tanítót köréből, azt kit ösmer, és így tótok között tótot, németek között németet, rit *) E'ezikket Társalkodónkban csak azért is közlésre méltónak véltük, mert abban 1) mind végig férfias hang , minőt a’ tárgy" fontossága megkíván, uralkodik; benne nem találhatni pórias, bunkós-modorú kifejezésekre, aljas gúnyolódásokra, mellyek az ellenfelet bőszítik inkább, mint jobb irányra visszavezetnék; 2) mert mind azt e'czikkben öszpontosulva látjuk, mikről e" tárgyban számos, hozzánk érkezett levél töredékesen de kevesebb mérséklettel , tudósít. — A’ hírlap-irók" első legkomolyabb feladata: őrködni a' Haza mellett, s midőn a köztársaságot veszély fenyegeti, azt felfedezni s a vétkes irányt, a'törvényesség s józan emberedés korláti közt megróni De a" megtámadtatott ellentétnek is adassák lapjainkban hely becsületes önvédelemre, így vilaglik ki majd az igazság ; az olvasó közöntudni fogja , mit és mennyit Ingyen: a" netalán eltévedt lél pedig - föltévén , hogy a józan ész" szaki a hallgat látni fogja , mit mellőzzön s mit kövessen. — Jövő Társalkodónkban megjelenik : a’ lőcsei Lyceum' elöjáróinak a főfelügyelői,ez intézett nyilottaznia a' keblük/,eu fejlőül l’anszlavismus' vállja alóli fölmentetetükre (közli gr.Zay Károly); és Hrivacsek Mihálynak válasza a" „Panszlavismus cseh-szláv hősei Lőcsén“ czimü czikkre. — Ennyit most előleges figyelmeztetésül. A szerk.