Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-23 / 7. szám
Ezen gonosz megtámadásra Sz. úr a’ „Gurenka“ czímű könyvecske által indíttatott, miért is szükségesnek tartom pontosan előadni, mikép keletkezett ’s jött ki légyen a’ könyvecske, hogy ismét megmutassam Sz. úrnak, mikép túlzó ’s azért is méltánytalan gyanúskodása , midőn engem mindenért, mit csak talál benne , számadásra akar vonni. Tudva van , hogy a’ buzgalommal folytatott nyelvbeli gyakorlatoknál más ösztönökön kivül, azon szokás is divatozik, miszerin a’ nagyobb szorgalommal készített dolgozatok az arra szánt emlékkönyvbe magok a’tanulók által iratnak be; így történt Lőcsén a’ magyar, német’s latin literatúrai gyakorlatoknál ; így történt a’ szláv literatúrai intézetben is. Ezen emlékkönyvek szokás szerint előmutattattak a’ nyilványos vizsgálatoknál tisztelt pártfogóinknak’s bírálóinknak , tetszés szerinti betekintés végett. Mindenek előtt pedig világos , hogy e’féle emlékkönyvekben találtatnak dolgozatok , mellyeket szerzőik’ különbfélesége szerint majd sikerültebbeknek , majd kevésbbé sikerűlteknek kell mondani. Ez vala sorsa a’ szláv emlékkönyvnek is. Magában foglalt az dolgozatokat, mellyek többnyire csak a’ nyelvbeli előadásra, ’s kevésbbé az eszmékre nézve biráltatának’s javíttatának meg ; mert a’ nyelvbeli gyakorlatoknak ez czélja. Ila valami botránykoztató találtaték bennük , az ugyan nem maradt dorgálás nélkül , de általányos átdolgozást , ámbár javasoltatnék is az, nem mindig lehete végbe vinni; ’s ez haszontalannak is látszék lenni, mivel eleinte senki sem gondolá, hogy ezen munkák ki fognának nyomatni. Midőn tehát utóbbi években a’ tanulók’ száma — a’ mint már feljebb megjegyezve volt — tetemesül megszaporodnék , serkentetvén a’ pozsonyiak’ példája által, kik szinte ,,Prody“ czímű könyvecskéjüket bocsáták közre,—azon ártatlan gondolatra vetemedtek, hogy munkáiknak gyűjteményét adandják ki, ’s a’ reméllt nyereségből több olvasó könyvet szerzendenek magoknak. Engem szólítottak fel , hogy a’ könyv’ kiadatását eszközöljem. De én ellenzém azt, jól tudván, hogy olly könyvet a’ közönségnek nagy része nem igen jól fogadand. Ők azonban szándékukkal felhagyni nem akartak , minthogy pedig én méltán mentegettem magam’, nem gondolván sokféle foglalkozással mellett nyerhetni annyi időt , hogy minden egyes darabot megvizsgálhassak , ’s a’ hol szükséges , át is dolgozhassak; egyik tanuló, ki oskolánkat elhagyni akará , haza vitte magával az emlékkönyvet, kiválasztá belőle a’ szünnapok alatt a’ darabokat, fölvett ollyanokat is , mellyek nem találkoztak akkor az emlékkönyvben, ellátta a’ gyűjteményt előszóval, ’s így előkészítvén mindeneket , elküldötte a’ kéziratot Lőcsén maradt barátihoz , kik azt minden hozzájárulásom nélkül a’ kir. censori hivatalnak terjesztek elő , és a’ nyomtatás és javításról is gondoskodtak. Innen láthatja Sz. úr, hogy én olly könyvrül, mellyet nem írtam , nem rendeztem , nem censuráltam , épen olly kevéssé tartozom számolni , mint ő maga. Hogy ha fordulnak elő kitételek , melylyek kiszakasztatván az összeköttetésbül, valóban botránykoztatok , én azokat annak idejében rosszalmi nem mulasztan—el. Én minden ellenkezést szigorúan megdorgáltam , ’s már azért, mivel a’ keresztyén erkölcstudomány’ főelvével, a’ felebaráti szeretettel , ütköznek össze , a’ keresztyénhez ’s jövendő tanítóhoz illetleneknek ’s kárhozatosoknak nyilatkoztattam. Továbbá olly eszmékről,mellyek hivatalom’körén kivül fekszenek , én soha sem szólottam , ’s kívánom , hogy Szír is e’féle eszméket meggondoló, ’s a’ hon’ igaz javáról jobban gondoskodó férfiakra bízzon. E’ szót „Panszlavismus“, melly nagyító üvegen nézni szerető Sz. úr előtt gyanúsnak látszik , melly azonban másutt is fellelhető ’s nyelvbeli rokonságot jelent , én soha sem ejtém ki ajkimon, csupán most, midőn értekezése okot szolgáltatott rá. Ő bizonyosan nem tudja, kiknek tartsa a’ Gurenkában foglalt dolgozatok’ szerzőjit. Majd iskolás gyermekekkel hasonlítja őket össze, kiknek előmondogatni kell, mit írjanak, kik semmi gondolatra nem képesek , kik hónukért semmi kivánatot nem táplálnak keblükben , ámbár azok 18 — 25 éves ifjak, kik nem igen fogják köszönni e gőgös véleményt magok felöl; majd ismét eszmékre akad munkáikban, mellyek neki szörnyüknek lenni látszanak. Annyira megvakítátt korlátlan buzgalma , hogy hihetőleg az imádságoskönyvet is gyanúsnak tekinti , mihelyt az előtte gyűlöletes nyelven van írva. Ha Gurenkában megvetés fölötti panaszokra talált Sz. úr, azokat leginkább olly buzgalomnak tulajdonítsa, miilyen őt is lelkesítő akkor , midőn rágalmazó értekezése’ számára fáradsággal kérésé a’ mottót , mellyben ő azon nyelvet , mellyen több millió, magyarországi lakos beszél, ’s mellyet valószínűleg ő maga is, mint olly gyakran történni szokott, kedvenczmulatozásiban ’s legjobb szeszélyében használ; azon nyelvet, mellyen sok millió keresztyénnek hirdettetik az isten’ igéje ’s szolgáltatnak ki a’ szentségek, a’baglyok’ huhogásával öszszehasonlítni merészkedik. Ezen elménczkedését megtartható magának, ’s a’ gúnyolódó elmésség’ hiányát bizonyára egyike sem vette volna észre a’ nemes szívű honfiaknak kik ismerik az emberi jogokat’s a’ keresztyén kötelességeket, ’s azok szerint ítélnek honfitársaik felett, bármilly nyelvet beszéljenek ezek. Csupán olly emberbarát, mint Sz. úr , nézhetett altételeket igazságnak , ’s támadhatott meg minden tekintet nélkül mindent, ’s bánthatta meg becsületét egy nyilványos tanítónak ’s egy iskolai testületnek , melly kötelességeit ismeri’s teljesíti. Egyedül ő találhatta példámat félrevetendőnek ’s utánzásra nem méltónak ! Valóban ez nem csekélység olly emberre nézve, ki tekintetről ’s becsületről valamit tart ! Én azonban azzal vigasztalom magam’, hogy — rágalmai’ daczára — még sokan lesznek , kik rólam ’s cselekvésemről máskép vélekesznek. ’S ennek én ez évben is világos jeleit nyerém. Mert (minden dicsekvés nélkül legyen mondva, a’mire ellenem kényszerít) az év’ lefolyta alatt kétféle becsületteljes meghívás érkezett hozzám , ’s meg nemrég, éljen akkor, a’midőn Sz. úr becstelenítő értekezését koholó, igen tisztes bizonyítvány örvendeztetett meg a’ lőcsei nemes gyülekezet’ részérül. Milly ellenmondás ! De jól tudom én , kinek becsüljem szavát’s vélekedését nagyobbra! (?) Megvigasztal tökéletesen a’ mottómban megjegyzett apostoli mondat , mellyet hogy Sz. úr is szivére vegyen, ajánlom. Lelekistaéretem fölment engem’ minden gyanúsítástól, mellyre Sz. urat irigysége, gyülölsége és rágalomkórsága indító. Én igazoltnak tartom magam. Bár Sz. úr is igazolhassa magát lélekösmerete’s a’józanul gondolkozó honfiak előtt az iránt, hogy az egyetértés’jó művét, mellyet mások vigyázva ’s kimélve fölépíteni törekszenek , felbujtásai által lerontja , hogy szeretetlen ’s kíméletlen megtámadásai által a’ viszálkodás’ magvát hintegeti; hogy embertelen rágalmai által súrlódásokat’s ellenkedéseket okoz , mellyek különben ujra lesznek vala érezhetők. Fogja e neki a’ gonoszság’ ezen művét bármelly emberséges, felvilágosult és keresztyén módon gondolkozó honfi megköszönni ? ’S miként