Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-02 / 1. szám
, de nemes lován kezdé az ugratást; a’ ló jól ugrott, de a’ lovag többet akart, ismét ’s ismét ugratá lovát, de az, mire képes nem volt, nem tévé; az ugratok’ sorában jött egy magas barna ember, ’s olly magosságot szöktete lovával, hogy lovagi ügyessége tapsokra fakasztá a’ nézőket; mint mondák, angol lord volt, neve Littleton; egyszerre néhány kiálta „István! István!“ ’s egy halvány, igénytelen külsejű férfi könnyű fekete lován vált ki a’ lovagok közzül, ’s meglepő könnyűséggel szökteté át a’ karriert, mire tapsözön tölté el a’léget. Kemény István gr. volt; ügyesen ugratott Bornemisza János b. ’s még néhány.• Illy mulatság közt, ’s ez emberek’ társaságában , kik Bethlen, Bánffy , Kemény, Teleki, mindannyi fejdelmi és históriai neveket viselnek, ’s kik egymás közt, a’ nőkkel minden fest nélkül ’s magyarul társalgának, lehetlen vala kellemesen nem érezni magunkat, már a’jelenet’ újdonsága miatt is. Milly különbség a’pesti lóverseny’s e’nemzeti mulatság közt amaz nagyobbszerű, de átültetett idegen virág, melly csak mesterségesen ’s áldozattal tenyészik ; ott tömege a’ bámuló sokaságnak, melly csak egy vasárnap délután átmulatása’ kedviért gyalogolt olly messzire, erősen elválasztva ’s fizetés szerint osztályozva a’ medaillonos uraktól, kik szinte nagy nevekkel kérkednek, bárha nem fejdelünkkel is;gazdagok,de minden inkább,csak magyarok nem ; a’ műveltség’ külszínét viselők , de nemzeti, eredeti szin semmi rajtok, társalgási nyelvükben csak vezeték-neveik magyarok, azok is roszul ejtve; — értem a’ többséget tisztelet e’ tekintetben is a’ néhánynak kik a’ lelketlen tömegből kiváltak. Itt azonban minden otthonos szint visel, — fájdalom , hogy a’ kisszerüség is egyik színünk,— minden jelenlevő érdekelve van, mert vagy lovat árul, vagy vesz vagy ajánl; ’s ha a’ fejdelmek’ ivadéki őseik’ alkalmatlan pánczélik ’s tudományaik helyett kényelmes guicklfrakkokba öltöznek is, de az ősiség’ bélyegét sem arczaikról, sem kebleikből nem veszték egészen el, ’s ha igen, nyelvüket nem felejtették el; ’s a’magyar egyedüli élet-nyelvök ; pedig míg a’ nyelv él, a’ nemzet is él, minden más csak mellékes dolog a’ nemzeti életre nézve. — T................ [Folyt, lent étkezik') iteze jó erős bor-eczetet, ezzel mosd a’ marha száját , míg tökéletesen meggyógyul, napjában egyszer. Ha a’ fájás miatt a’ marha nem elletné a’ száraz takarmányt , ezen esetben készíts moslékot korpábul v. darábul, adj hozzá egy kanál lágy sót, langy-meleg vízzel fölelegyítve —’s ez egyszersmind étvágyot adand marháidnak. Czegléd , dec. 13. 1840. Civala Peter baromorvos. Óvás mód és gyógyszer a’ szarvasmarhánál uralkodó száj fájás ellen. Mivel némelly gazdák takarmányszükségben egész télen által marhájikkal csupán polyvát etetnek, javaslom azoknak, hogy minden másodnap — reggeli etetés után — a’ marhák’ száját ’s orruk’ lyukát fris vízbe mártott rongygyal jól kimossák ’s imígy az odaragadt polyvátul ’s toklászoktul megtisztítsák; különben a’ jószág szájfájásba esvén — a’ közös etetés és itatás által ezen nyavalya ragályossá válik , melly is többszöri tapasztalás szerint veszedelmes következéseket vonhat maga után.—Ennek eltávoztatására a’ tisztaság mellett még az is megkivántatik, hogy minden 14 nap múlva egy pár napig (felhagyván a’ polyva-etetéssel) szalma adassék a’ marhának, hogy a’ fogak közé és száj-üregbe ragadt szeméttül és nyálkásságtul a’ marha jól kitisztuljon. — Ha pedig gondatlanság miatt a’ szájfájás már jelen volna, vegy egy kés-hegynyi kék-követ (intr. cerul.) egy kanálnyi lágy sót és egy E I e s v tár. (A’ száz év előtti sanyarú tél.) Egy sziléziai régi krónika imezt írja: „Soha sem volt keményebb tél a’ föld’ kerekségén, mint a’közelebb lefolyt (t. i. az 1740 ’s 41 közötti.) Egy szobát sem lehete nálunk fűteni, a’ kályha majd kígyóit ’s a’közel levő ablakban megfagyott a’ víz. Ki a’ metsző széllel csak ezer lépésnyire szem közt ment, annak minden tagja megmerevült, arcza kicsattogzott, ’s a’ hóragokat csak hóvali hosszas dörzsöléssel lehetett eloszlatni. Ha a’ harmadik emeletből vizet öntének le, jégcsappá fagyottan pengve hullott a’ földre, még a’ kiköpött nyál is, mielőtt földre érkezhetett volna , megfagyott. A’ föld három réfnyi mélyre meg volt fagyva , ’s a’ sírásóknak előbb a’ temetőben nagy tüzet kelle rakniok , hogy a’föld fölengedjen, azután kezdhettek csak a’munkához. A’ kút csövek, ha nem voltak három lábnyinál mélyebbre ásva, megfagytak ’s összerepedeztek. Cseh- és Morvaországban minden tó fenékig fagyott ’s a’ halak egyig elpusztultak. Marhák és juhok megfagytak a’ pajtákban , a’ vad az erdőkben ’s a’ madarak a’ levegőben. Svédországban megfagyott 3000 ember, ’s Magyarországban 80,000 ökör (Szép kerékszám !) A’ farsang’ mulatságait majd mindenütt rémülés és gyász váltotta fel.“ Ha fele igaz volt is, elég rósz volt. (V. U.) (Uj papirospénz.) Az uj bankjegyek vagy banknóták a’ legközelebb évben jönnek forgásba ’s azok nemcsak utánozhatlanok lesznek, hanem egyszersmind nagy művészi becscsel fognak bírni. Több művész foglalkozott Bécsben azok’ egybe-szerkesztésivel. Klieber, akadémiai igazgató készité p. o. a’ plastikai mintákat, miket Fendl rajzolt, Bertoli pedig aczélba metszett. Egy Ceres az ő jelképeivel, mellynek feje, nagyságra nézve mindig kisebbülve ’s a’ profithoz közeledve a’ huszonöt forintos jegyek’ czifrázatit képezi, méltó csudálkozást gerjeszt. A’ dicső emlékezetű Ferencz császárnak, mint ki a’ nemzeti bankot alapító,arczképe is a’jegynek egyik népszerű ékessége leszen. (Z. f. Oest. Ind. und H.) A’ kávé mintegy 200 év előtt legnagyobb ritkaság volt, ’s jelenleg Európa évenkint 226 millió font kávét fogyaszt el. — Felszámítás szerint Anglia gőzerőmüvei 7,480,000 ember’ munkáját teljesítik, ’s mivel ezek ismét más erőmüveket hoznak mozgásba, tehát összesen körülbelül száz millió emberkéz’ munkáját végzik. — A’ belga kormány a’ vilvordei faiskolából 100,000 darab akáczot vásárolt, mellyek az egész országban a’ vasutak’ mindkét oldalán fognak elültetni. — A’ himlőkor Panama városban , Amerikában rövid idő alatt 10,000 embert ragadt el. — Berlinben a’ művészetek’ királyi akadémiája Sondermann szakácsot akadémiai művészszé nevezte. — Szerkeszti Helmeczy. — Nyomtatja angol gyors-sajtón Trattner-Károlyi úri utcza 453