Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-02-06 / 11. szám

44 szentesitvény lényeges eleme levén minden törvény­nek , ezen lényeges résznek hiányával az engedő törvény (ha annak nevezhetni) a’ törvényekhez talán nem is számítható ? — Természeti jogtudomány­a köré­ben bizton merem állítani , hogy illy engedő tör­vény a’ törvényekhez nem is soroztatik, mivel e’két szó egymással nyíltan ellenkezik, ’s inkább szembe­szökő e’ két szó’ összeütközése, ha egyenkint fejte­getjük e’ két szó’ valódi jelentését , melly tisztünket alább teljesitendjük. — Lássuk, megáll - e az alko­tott törvényekre nézve? nézzük előlegesen, mi az al­kotott törvény? Az alkotott törvény’ nyilványított aka­rata a’ törvényhozó testnek, ’s erkölcsi képen kötelező azokra nézve, kiket illet ’s kiknek kellőleg közzété­­tetett. — Alkalmaztassuk e’ meghatározást a’ kérdé­ses engedő törvényre; mi ebben a’ törvényhozó­test’ nyilványított akarata? talán az, hogy magát a’ földmivelő megválthassa? igen , az, így hát joga van a’ földmivelőnek, hogy a’ törvényhozó-test’ akaratá­nál fogva magát megválthassa; de a’ földesúr vála­szol, hogy: ő azt nem akarja; v úgy hát kényszeríteni kell; de ez ismét az engedő törvénynek természe­tével ellenkezik. A’ földesúr’ akarata felfüggeszti te­hát a’törvényhozó test’ akaratát? De a’törvényhozó­test’ akarata talán csak az , hogy az illető felek egyez­hessenek és szerződésre léphessenek. Hát az előtt nem egyezhetett a’ földesúr jobbágyával, azaz : nem ren­delkezhetett szerződéskép tulajdonáról, ’s miért nem? — De jut eszembe törvénykönyvünk’ azon régi czikk­­je (1351. 6.) melly először parancsolja a’ jobbágyoktól­ kilenczed-beszedést ’s pedig olly szigorún, hogy ha a’ földbirtokos ezen követelésit teljesen nem eszközöl­tetné, a’ kormány illy földbirtokos mint ,lázadó‘ ’s e’ jelen intézvényt megmásító jószágában , önhasznára követeltetné minden legkisebb engedmény nélkül illy kilenczeltetést. Ugyanezen törv.czikk. 3. §. hozzá ad­ja ez először követelt kilenczed’ okát is.#) Vájjon parancsolhatta é a’ törvény a’ földbirtokosoknak ezen kilenczed’ szükségképi beszedését, azaz: elvehette é az illető szabad egyezkedést , ez más kérdés. An­nak oka pedig, hogy illy szükségképi kilenczeltetés olly igen sürgettetek, bizonyára az akkori földműve­lők’hi­ánya volt, melly szerint a’ törvény megkívánta akadályoztatni, nehogy egyik földbirtokos kegyesebben bánva földmivelőivel, a’ másiktól ehez költözzenek át. — Annyi következést pedig e’ fölidézett törvény’ alko­tásából minden lehető ellenvetés nélkül bátran húzhatok, hogy a’ milly jogszerű volt e’ törvény,melly a’ kilencze­­det először parancsolta, olly jogszerű leend az, melly annak eltörlését, olly jogszerű ’s méltányos az, melly a’ községeknek úrbéri tartozásaik’ örök árom­ megvált­hatását először rendelné. — Ha tiltva volt a’ felidé­­zett törvény által a’ szabad egyezkedés , úgy talán ezen új törvény, melly megengedi a’ szabad egyez­kedést , ezen régi törvény’ feláldozása ? Így némikép összesimulna ugyan e’ melléknév, ‘enged­i‘ és fő név ,törvény£ értelme; de jobban taglalva kitűnik, hogy valóban törvénynek nem nevezhetni, hanem csak e régi törvényt felfüggesztő nyilatkozványnak­. Mert ugyan­is az egészben semmi kötelezés nem foglalta­tik , mit e törvény miségén kivül eléggé bizonyít a’ hozzá csatolt mellék­név , melly mindig a’ tárgy’mi­­nemüségét, ’s tulajdonságát jelentvén , itt a'törvény’ kötelező tulajdonságát értelménél fogva kiküszöböli. *) Nézzük: vájjon sanctio foglaltatik e benne. Lássuk, mi a’ szentesitvény ? A’szentesitvény lényeges eleme a’ törvénynek, ’s nyilatkozványához csatolt azon másod­része , melly kifejezi: milly jó, vagy rész van an­nak áthágásával,vagy megtartásával összeköttetve. Al­kalmazzuk ezt a’ kérdéses engedő törvényre, van é ez szentesítve, az az , van é ezen törvény meg­tartásával valami jó , vagy annak áthágásával valami rész összeköttetve a’ törvényhozó test által ?­­Mondom a’ törvényhozó test által, ’s igy nem eredvényileg, minthogy minden cselekvésnek lehet jó vagy rósz eredménye.) Felelnünk kell: semmi. Ámde hogyan is lehetne annak áthágásával valami rész összeköttetve, midőn akarva sem képes valaki ezen úgynevezett e­né­gedő törvényt áthágni?­­— És ezen okok bíznak ar­ra , hogy eddig képtelen vagyok a’ ,törvényi szóhoz csatolni e’melléknevet­ ,engedő‘, a’ nélkül hogy e’ két szót egymással homlokegyenest ellenkezni hig­gyem, azaz: észtanilag (logice) nem is hihetek en­gedő törvényt. — De fölöslegnek is tartok illy tör­vényt. Mert ha megengedjük, hogy van engedő tör­vény, joggal kérdezzük azt is, mit már egyszer te­vék , hogy: milly eredményü ’s minemüségü illy tör­vény? Minemüsége az lehetne, hogy szabad cselek­vésmódot tulajdonít, ’s épen ezen természetéből, ezen minemüségéböl foly annak hasztalansága ’s fölöslegű­sége. Hisz’ kül szabadságunknak az erkölcsi, termé­­szetjogi törvényeken kivül csak a’ társasági alkotott törvények vetnek korlátot; ’s igy mi ezen törvények által tiltva nincs , annak gyakorlása vagy elhagyása teljes szabadságunktól függ. Ha tehát a’ törvényhozó­test valamit tett, ugyanazt azonnal már mégis en­gedte; minek tehát az engedvényes törvény? — Minthogy pedig illy törvény fölösleg, önként követ­kezik , hogy semmi más eredményt nem szülhet, mint csupán mellyek hozatala nélkül is eszközöltethettek volna. —És igy világos annak haszontalansága is. — Ezek azok , mellyek bennem az engedő törvény’ mi— nemüségérül, eredvényérül ’s hasznosságáról, vagy is inkább hasztalanságáról nyilatkoztak : ha értekező ur más természetűnek hiszi, vagy hitte, szívesked­jék engem annak lehető más természetéről felvilágo­sítani. ’S minthogy imigy engedő törvényt nem hiszek, nem azt akarom, hogy hozassék kény­szerítő törvény, mert kényszerítő törvényről azaz : olly törvényről, melly engem valaminek mivelé­­sére, vagy elhagyására kényszeritsen sincs fogalmam ; én csak kötelező azaz olly törvényt hiszek, melly engem cselekvésre, vagy valaminek elhagyására kö­telez ; ha e’ kötelezésemnek aztán eleget nem tet­tem volna, a’ végrehajtó hatalom’ kényszerítő tisztéhez tartozandik engem cselekvésre, vagy annak elhagyá­sára kényszeritni ; de e’ holt­ törvény maga engem sohasem kényszeritend, hanem csak kötelezend. De ismét e’ melléknév: kötelező, e’ szóban­­ ,tör­vény’ alattomban foglaltatik, ’s igy fölösleges ; kö­vetkezőleg nem akarhatom, hogy kényszerítő, vagy kötelező törvényt alkossanak, hanem csak a’ szó’ va­lódi értelmében vett törvényt. — Hogy pedig ill­yen, a’szó’ valódi értelmében vett törvényt lehet, sőt a­ czélnak, mellyet minden igaz hazafi, ’s Jabriczy Sámuel ur is olly hévvel bphajt , teljes elérhetésére kell is alkotni, kiviláglik értekező urnak a’ kény­szerítő törvény ellen támasztott vedokaibol. Miről azonban máskor. Gindery P. I. *) Ut per hoc honor noster augentir , et ipsi Rejmnicolae nostri Nobis fidelius possint famulari. Szerkeszti Helmeczy. — Nyor­tatja angol gyors-sajtón Tr­a­t­tn­e­r-Kár­o­lyi úri utcza 453.

Next