Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-02-24 / 16. szám

16. szám. Pest, február. 24. 18411. Graefenbergi levelek. .)­­. EGY NAP GRAEFENBERGBEN. Nyárutó. 1840. — Üdvözlek édes !.............. ! A’ forrásgazdag Sudetek’ fenyvesei’ hűvös kebléből, az egészség’ istenaszszonyának szent hegyéről száll hoz­zád rokon üdvözletem. — Három hónapja már, mióta a’ világhírű Priesznitz’ viztermó honjának vagyok viz­­ivó vendége; ’s hogy az igért közlemények után illy sokáig várakoztatásak : a’ padlásszoba’ éles levegője , mellyben tollat nem örömest fogunk , ’s az örökös lucs­­kolódás , melly a’ minden fürdéskor megfázni szokott testet minduntalan járnikelni kényszeríti, szolgáljanak mentségemül. Hihetlennek látszik tán előtted , ’s még is való: alig van annyi üres időm, hogy naponkénti szemlélődésim ’s tapasztalásim’ eredményit röviden nap­lómba jegyezzem. — Hogy a’ graefenbergi életről fo­galmad legyen, előadom itt egy napnak nálunk lefo­lyását, ’s a’napi foglalatosságoknak, miken hajnali 4 órától fogva esti tízig átmegyünk, egymásbul folyó sorát ; lásd ’s ítéld meg ebből, van-é a’ száraz ’s ned­ves világrészeken olly szakmány, melly a’ mienkhez hasonlítható?—Előre megjegyzem, hogy olly általán­os napirendet, melly az itteni nagyszámú gyógy vendé­gek’ mindegyikére különbség nélkül ráüljék , nem ál­líthatok fel, — mert valamint a’ fürdésnek sokféle for­mája ’s módosítása van, mint ezt a’ kád- , zuhany- , ülő-, fej- , nyak- , kar-, kéz- é s láb-­fürdő, vizes lepe­dő ’s a’ t. nevezetek is mutatják, úgy ezek’használata is a’ betegségeknek különbsége szerint változik; sőt ugyanazon nyavalyában szenvedő betegeknek gyógy­módja is , azoknak különböző életkora , vér- ’s test­alkata ’s életerejéhez képest többféle változatot szen­ved ; — ’s már ezek’ meghatározásában ’s a’ betegség’ sokféle stadiumihoz alkalmazásában áll a’ vizgyógyász’ tudományának titka , — ezek’ szerencsés eltalálásában dicsőíti magát Priesznitz’ lángesze ’s gyakorlott ta­pintata.— A’ gyógymód azonban százféle alakja­ ’s módosításiban is ezen négy főponton sarkallik: 1) hideg viz’ külső használata ’ f­ü­r­d­é­s. 2) Belső hasz­nálata ’ i­v­á­s. 3)Szabad le­vegőm­ m­o­z­g­á­s. 4) E­­ ét­rend, melly minden ingerlő, szeszes és mesterkélt ételt ’s italt kizár. Jól megjegyezd , hogy ezen négy főfeltétel egymást kiséri , föltételezi és kölcsönösen segíti, azaz: hiába iszod a’ vizet cseber-számra is , ha naponként nem fürdöl’s ha rendes testmozgást nem teszesz; ’s ezek’ sikerét is csak akkor tapasztalandod kellő mértékben ;s időben, ha mérsékelt ’s természetes életrendet követsz. Ezen elözvények után térjünk most a’ napirendre. Hajnalpirulatkor ébred az élet Graefenbergben. A’ szénamatraczokon nyugvókat fürdőszolgák’ nesze kelti föl, kik uraikat vagy izzasztó pokróczba , vagy vizes lepedőbe burkolják, vagy az ágymelegből egyenesen fürödni kisérik, a’ mint kinek kinek sorsa hozza ma­gával. Legtöbb azonban az izzadok’ száma. A’ hanyatt­­fekvőt terjedelmes pokróczba, mint kis babát pólyáiba, szorosan bepakolja a’ vaskos inas, paplanyt, dunnát’s párnákat szorít rája, ’s néha frisítőül egy pohár vizet töltvén szájába , a’ motszanni alig tudót magára hagyja. Mintegy órai veszteglés után megindulnak a’ felhevült testen egyenkint permetezni az izzadás’ csepjei, majd sűrűbben ’s szaporábban görgedeznek alá a’ két olda­lon, karokon ’s lábokon, ’s a’ veresre gyűlt homlokot ’s arczokat csípőleg érdeklik a’rajtok sűrűen kiülő ve­­ritékgyöngyök , miket ha ollykor letörül a’ könyörülő szolga , kellemes ájulást érez a’ főtt ábrázat a’ híres kendő’ szellös érintésén. — Három v. ötnegyed órányi izzadás után, — mi némellyeknél olly fokra hág, hogy a’ matracz keresztül ázik, sőt nem ritkán az ágy alatt is tó alakúi —leszedi az inas a’ nyomó párnákat, mint meredt tuskót feltámasztja a’ pokróczos merevényt , pokróczát, mellynek felső szárnyát fejére borítja, csak annyira tágítja megátul , hogy lábai, mikre gyékény­­czipéket tolt, apró lépéseken mozoghassanak ; ekkor kivezeti a’ 20—40 lépésnyi távolságú fürdőszobába , hol nagy öblű kádba éjjel nappal csurog a’ bérez’for­rásinak fedett fenyücsövekben levezetett kristályvize. Gőz- és pára­felhő csapong a’ kád felett, midőn a’ hir­telen leleplezett test beléje dűl ’s horgon akadt hal­ként csapkod ’s hánykodik maró hideg hullámiban, mikből 2—5 percz múlva dideregve kiszáll, a’ rábo­rított lepedőt is béléses öltönynek érezi, mellyen fe­lül köpönyeget kerítve nyakába, csoszogva szalad a’ gyékényezipéken szobájába viszsza; hol megtörülközni, szaporán felöltözni ’s egy zsebbe tett pohárral a’ sza­bad légre menni, csak néhány pereznek munkája. Kérded talán : ,hányat ütött meg már kádjában a’ gu­ta* ? ,,Még eddig egyrőől sem emlékezik annyi ezer közt a’ vizgyógytörténet. Ellenben a’ tapasztalás tanítja , hogy minél izzadtabb az ember, annál kevésbbé érzi a’ hideg viz’ első kedvetlen hatását, ’s annak szokott a’ fürdés leghidegebb lenni, kinek izzadás nélkül csak ágymelegből kell menni a’ kádba;—sőt az izzadó test némi ösztönszerű vágygyal ólajtozik párnái közül a’ viz után, mellyben at a’lankasztó hév után ujjászüló enyhűlet várja.** — ,De izzadt testtel ! jéghideg víz­be ! ez még is szörnyűség! hiszen eddig azt hittük, hogy nagy felhevűlés után a’ hirtelen kihűlés halálos.* — Igen is, a’mozgás általi hevületben, midőn a’ tü­dő felingerülve van , veszélyes sőt halálos a’ hidegviz­­ivás vagy leöntés , Graefenbergben pedig az izzadás nyugalomban , meleg takarók alatt történik, — ’s ez kettő közt a’ lényeges különbség. A’ fürdés utáni két v. három óra: a’ reggeli sétálás’ ’s vizivás’ ideje; — e’ sétaközben iszsza meg többnyire mindenki a’ rája kiszabott napi vízmennyiség’ felét, minthogy köz­hit szerint a’ vizivás éhgyomorral leg­­használatosb. Az udvar’ csorgókutjától kezdve egyik irányban a’ hegycsúcs (um die Koppe) körülti sétá­nyon, másfelől a’ meredekebb fenyvesben nyúlik el a’ két leggyakorlottabb sétapálya, melly utóbbin a’kelle­mes italú ,e­züs­tfo­r­rás* ’s a’ regényes fektű ,fe­­nyűforrás* jegyzik a’ külön állomáspontokat. E’ sé­tapályákon jár fel ’s alá kérész gyanánt ’s azi­ váltja egymást a’ járkálok’ tarka vegyületű sora ; kisebb na­gyobb társulatokra oszolva , vagy egyes darabokat k­é­­pezve , mint ezt a’ történet ’s egyesek’ személye ma­gával hozza. Láthatsz itt komoly beszédbe süllyedt öreg urakat, zajos szóváltás közt lépegető élénk fiata­lokat , vagy módosan karöltve sétáló hölgyeket. Itt egy éktes úr lassan kint rakosgatja egymásután köszvényes lábait ’s fél kezében levő botjával segítve magán , olly­kor megáll, magát kipihenni, gyors léptekkel halad *) Ezen levelek bizonyos közbejött akadályok miatt eddig nem közöltethettek.

Next