Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-02-27 / 17. szám

közé számíttassanak , hol elfogadtatnak. Kivétetendők volnának e’ szigorúságai és a’ külföldön vándorló mes­terlegények, kiket haza idézni részint káros, részint pedig is nem igen lehetséges volna. Meg nem en­­gedhetőnek vélném továbbá a’ sorshúzás előtti 2 év­ben főkép a’ törvénytelen korú ifjaknak házasságra lé­pését , ha csak illető elöjáróiknak ebbeni megegye­zését hiteles levélben felmutatni nem tudnák. Végre a’ nemesek’ cselédire visszatérőleg, csak azon szol­gákat menteném föl a’ sorshúzásaiét, kik legalább 3 év óta itt ott szolgálgatván , ez által megbizonyítják hogy nem csupán katonaság-kerülésből, hanem sor­suk’ úgy kívántából mentek szolgálatba. — A’ sorshú­­zási évben elszegődni kívánókat nem engedném a’ ne­mesekhez máskép szegődni, ha csak nem mutatnának illető elöljáróiktól bizonyítványt arról, hogy a’sorshú­zás őket érdekelni nem fogja. — Ekép óhajtanám én összesítni a’ katonáskodni törvényesen köteles népet a’ sorshúzásra, ’s igy várhatnék a’ viszszaéléseknek, mellyek a’ mostani felvilágosodottnak neveztetgetni sze­retett korszakban több helyen igen kellemetlen szín­ben tűnnek elő , hanem egészen is , de nagy részben megszünendését. Csákvári l’ál. A’ mészárszékek­ iránt­ Eddig hallgattam, de már csak fel kell szólalnom, részint hogy a’ t.Pestmegye’hus­árszabása ellen kelet­kezett balitéletet megczáfoljam, részint hogy a’ pesti mészárosok’ válaszára nyomjam a’ törvény’ bélyegét , ’s eképen kimutassam azt, minek ki kell mutatva lennie. Midőn múlt évi novemberben a’marhahús’fontja itt­­. Pestmegye Rédei által 15.v. krra határoztatok,magam hallottam, úgy szólván az egész közönség’zúgolódá­sát—’s ha egyoldalúkig veszszük a’ dolgot, valóban volt is oka a’ közönségnek; mert bokron venni a’húst akkor, midőn a’ mészárosnak nem igen jőve többe 10 —11 krnál, vagy talán ennél is kevesebbe — még is csak sok. Fel kellett azonban venni, hogy t. Pest vgye egész félévre határozta ezen 15 kft. , holott minden­ki tudja , hogy őszszel a’ marha olcsó, télben drágul, ’s tavaszszal legdrágább , ’s itt a’ húsárszabásnál mind ez egybe vétetett. ’S ehez képest, ha áll iször, hogy félévre van az árszabály, aszor hogy jó és igaz mennyi­ségű húsra van a’kitett ár szabva, úgy látszik mintha nem lett volna oka a’ közönségnek zúgolódásra. A’ kö­zönségnek azonban jó orra van, ’s meg szokta ismer­ni , mellyik bokorban fekszik a’ nyúl. Ez már előre kétségbe esett, mind az első, mind a’ kik felvett alap­­okrul.Tapasztalása van ugyan is,hogy midőn számos év­ben olly szempontból, hogy az őszi nyereség a’ tava­szi veszteségekre számítandó , a’t. megye őszszel illő árra szabta meg a’ húst , a’ mészárosok hallgattak , ’s elrakták az őszi nyereséget, később pedig télen, mi­dőn a’ nyereség szűkülni szokott, a’ pesti tanácshoz folyamodtak , hogy ők ezen árszabály mellett elpusztúl­­nak. Ez a’ folyamodást a’ n. m. II.­tanácshoz küldöt­te, onnan pedig néha több rendbeli intézvény is ér­kezett, hogy a' megye vigye feljebb a’ hús’ árát, ’s olly­­kor felebb is vitetett. Ehez képest a’ közönség nem tarthat e most is ollyasmitől , hisz a’ takarmány drá­ga!’s mi többször megtörtént, az még egyszer kétszer ha nem ezerszer is —csak megtörténhetik. Továbbá, tapasztalása van a’ közönségnek , hogy akár 18 vagy 10 krt fizessen egy font husért, azért csak egyforma húst eszik,’s azért csak jó darabok fognak hiányzani belőle. ’S ime a’ közönség nem csalta meg magát. A’ hús ollyan, miilyenhez a’ mészáros olcsóbban jut,’s mellynek híg a’ leve , a’ font pedig most is akkora , mekkora a’ székálló’ lélekismerete. Van ugyan biztos nevezve a’ város által, ki a’ marhák’ minőségére vi­gyázzon : én azonban azt hallom ,hogy a’ ki sok bank­nótát olvas, végre farkashályog vonul szemére. Van mérték is kitéve a’ szék előtt , da mit ér , ha nincs mellette a’ Juris. Corpus ? vagy ha ott van is , néhány garasért fél ’s néha egész nap is kell benne kerestetni a’ törvényt, ’s ollykor még ekkor sem találhatni rá. — Nem mérték , nem Juris Corpus hibáznak itt, mellyek csak mortuum capitálék , hanem törvénymagyarázó. — De hát ez hol van? — itt már nagy a’ bökkenő— ’s egyenesen ki kell mondani, hogy itt nem a’ megye, sem nem a’város’ tanácsa,mennyiben ez utóbbi atyafiság­­ban nincs a’polgársággal — azok, hanem a’pesti nép maga, — melly félszeg és ferde okoskodásokkal any­­nyira öszsze van zavarva , hogy elvégre magának tart­ja a’ kést. Emlékeztetem a’ pesti polgárságot azon esetre , midőn vámbérlőji nemcsak a’ szegény adófizetőkön , de a’ nemességen sőt végre magokon a’ pesti polgá­rokon is a’ legnagyobb huzavonákat követték el; én egyik elvetemült vámszedőjét biróilag megbüntettem. Mit csinált a’ polgárság? a’helyett hogy megköszönte volna szíves fáradozásimat ’s igazlelkű törvény-szol­gáltatásomat, egészben fölkelt ellenem, ’s egyszerre 3—1 helyre is feladott. Végre a’ további biráskodás a’ városra ruháztatván, majd oda üt ki a’ dolog , hogy most már mindenfelé lehet panaszkodni, kereskedni v. is kérdezősködni. Pesten lehet 120—130 mészáros. Ezek 100—200 előbbkelő polgárházzal vanak atyafiságban , — hány százra megy a’ pékek’,szappanosok’ molnárok’ ’s korcs­­márosok’ száma! — Mondjuk ki, hogy illyenekből áll a’ város’ nagy része , vagy legalább ezekkel az egész város’atyafiságban van. Ki teszi most fel ezekről, hogy ezek mindnyájan igaz biróban gyönyörködnének ? hisz akármellyiket büntesse, mindenkor vagy magának a’ lakosnak, vagy atyafijának fáj. — Ki sürgeti tehát a’ törvényt ? néhány olly pesti lakos , ki atyafiságban nem áll azon pesti polgársággal, mellynek Symbo- Inma: leben und leben lassen. — Értse meg jól, a’ ki akar­ja!— mert a’ Fleisch-Commissarek mind ezt jól értik ’s érthetik is, mert értesítve sokat ért az ember. Még egyszer mondom, nem mérték, nem törvény hi­bázik a’ városokban , hanem az , ki a’ törvényt mér­tékre vesse ; mert mint a’ K­é m 1 - b­e­n is mondám, hí­jában a’Corpus Juris, ha nincs ki a’ mészárszékbe vi­gye. Legyen itt most ebből ennyi elég; mert a’ ki itt a’ leplet megmozdítja , az , az egész városi kezelés’ titkát, megláthatja. — Pénz és atyafiság minden. — Hogy kell tehát e’dolgon segíteni ? azt a’jó Isten tud­ja csak. — Mind ezekre engem a’ mai Pesti Hírlap in­­dita : felelek most már a’ pesti mészáros ezéknek, ’s ezek által minden mészárosnak, és szólok azokhoz is, kik a’ bajt értik, de nem tudhatnak rajta se­gíteni. — Előre bocsátván, hogy az eddigiem mészáros-vá­dak’ szerzőjéről én semmit sem tudok, ’s ez úttal ez első felszólalásom; a’ buda­ pesti mészárosok bátrak valának, felszólítani az ellenök tett vádak’íróját. Ne­vezetesen ezt mondják: „Mi a’ hús’ minőségét illeti : felszólítjuk a’ nemes vármegyét és az ikerváros’ n­emes tanácsait, személyes vizsgálatot tenni az iránt, hogy az időszakhoz képest (micsoda ez ?) nem a’ leg­jobb hús árultatik e közönségesen székeinkben ? A’ mértékben is igyekeztünk ’s a’ t.“ —

Next