Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-03-06 / 19. szám

méje iránt is valóban kellő figyelem és szabatosság nél­kül irt.Ő többek közt Kokasdot a’ megváltás után részben „a’ Festetics grófi család’, részben Bezerédj István táblabiró’ tulajdonának“ mondja. Mire nézve szomorú volna ugyan , ha illyenféle kifejezések után az úrbéri örök megváltásnak törvényes hatását és állapotját bár­­melly alkotó része ’s attribútumára nézve félteni kel­lene­ —azonban ama’ tekintet, mellyel a’ magokat meg­váltott jobbágyoknak és uj polgári állások’ zsengéjének tartozunk, miben az ember’lelkülete minden viszony iránt annál érzékenyebb — azt hiszem, igazolni fog egy pár sort annak kimondására, hogy a’ megváltás után Kokasdot sem Festetics grófok sem Bezerédj Ist­ván tulajdonának helyesen mondani semmikép nem le­het ; mert Kokas­d már nem másé, mint épen csak magoké a’ kokasdiaké. Kevéssé méltányolná valóban amaz üdvös törvény­nek , melly az örök megváltásokat biztosítja, lelkét , szabályát, — kevéssé tisztelné a’ király és nemzetnek e’ dologban ünnepélyesen kifejezett és bebizonyított czélzatát és szándékait, és épen nem értené a’ sza­bad föld, a’ tulajdon örök birtok’ testvér-eszméit, ki az urbérileg megváltott helséget más tulajdonának mon­daná. Nagyon hibázna pedig, ki azt vélné , hogy a’ szán­tóvető , ki izmos karjával alá tudja magának vetni a’ kemény földet, és az élet, élvezet, emelkedés’anya­gát alapját bírja előidézni a’ sivatagból; ki edzett lel­­külettel sok érzelgés nélkül felveszi erős vállaira a’ köz­terhek’ legnyomasztóbb részét ’s általában sok zor­­dont felfog és elvisel helyettünk — ezért a’ gyengé­­debb , a’ szellemi érintések és viszonyok iránt tom­pább és érzéktelenebb , sőt talán nem is érzi ’s fel sem veszi, ha olly kevés tekintettel vannak iránta , hogy azt is , mi az övé , másénak, kit talán arra méltóbb­nak gondolnak, keresztelik. A’ „homo sum, nil humani a me alienum puto“ nemcsak azt teszi, hogy senki, bármelly fokozaton áll­jon, az emberi természet’ gyarlósági alól magát ki­véve ne gondolja, de arra is int mindenkit, hogy bár­minő felsőbbséget érezzen vagy szemléljen önmagá­ban és állásában — azért ne higye , hogy más ember­ben , és polgártársában , kit ő talán alantabbnak gondol, a’ nemesb , magasb ’s gyengédebb tulajdonok , eszmék , érzés és lelkűsét’ hiányozását illő ’s szabad legyen fel­tennie ,’s e’ hibás véleményhez képest cselekednie, szó­lania. — De minek mind­ez egy kis fonák kifejezés után, kivált olly világos dologban, mint a’jobbágyok úrbéri megváltásuk ?—mondhatná valaki — azonban azt vélem: minél nagyobbszerű valami, akár az anyagi akár a’ szellemi világban , annál részletesb és kényesb figyel­met kíván minden legcsekélyebb részében is.— A’ bu­dapesti hid’ építésében nincs egy legkisebb darabka szer, vagy készitvény, nincs egy bármilly csekély­nek v.mellékesnek látszható dolog, mellyre a’legóva­­kodóbb gond ne legyen fordítandó. A’ roppant állapot tudniillik mindent, mi ahoz tartozik, nagy jelentősé­gűvé teszen. És minden , ki tudja ’s vallja , hogy nincs olly nagy szentség, melly ellen szinte szóval, gon­dolattal is ne lehetne véteni , sőt minél istenibb amaz, annál lélekismeretesben kell őrizkednünk minden még legcsekélyebb illetlen érintésétül; nem mintha a’ szent ez által felséges valójában sértethetnék, hanem mi­vel annak az emberi lelket éltető hatása , malasztja magunkra , vagy másra nézve minden bár legcseké­lyebb szentségtörés által gyengítetik ,akadályoztatik. — így áll a’ dolog a’jobbágyi megváltásra és min­denre nézve, mi ennek alakjában és következésiben foglaltatik. Jó tehát és illő kijelelni, megróni minden helytelenséget, visszásságot, mi kivált a’ közönség előtt, ha kifejezésekben is csak, mutatkozik, hogy az által az eszmék , felfogások ferde irányra , és ezek után némileg talán a’bánásmód is zavarba, vagy legalább megkísértés alá ne jöjenek. Bizonyára kevés állapot van hazánkban, melly minden jó polgárnak résztvevő , elősegítő indulatát és cselekvését inkább érdemelné, mint az úrbéri felsza­badítás. Nincs ágazat a’ polgári egyesületben , melly­re az üdvösen ne hatna. Hírlapjaink a’ szabad föld, a’ tulajdoni örök birtok’ áldásteljes következésirül élén­ken szólnak; és még is gyenge árnyéklata mind az a’ dolog’ varázserejének, mellyrül az emberi lélektan , az egész természet, a’ világ’ tapasztalása ’s története, magok Mózes’ könyvei olly értelmes tanúságot, olly tagadhatlan bizonyságtételt foglalnak magokban. — Vannak pedig ezenkívül más malasztdús eredményei is ama’felszabadulásnak. — A’sok közül csak egyet (a’ jobbágyi ’s alattvalói kötelezések, viszonyok és álla­potok’ egyszerűsítését, összpontosítását) legyen sza­bad itt említnem , mellyet az úrbéri örök megváltás szül. Az összpontosítás’ ereje ’s hatása mindenben mutat­kozik ; anyagiban úgy mint szellemiben , és mindinkább köz­elismerést nyer. Ezen nagy világerőnek életbe-lép­­tét is üdvözölhetjük pedig hazánk’ fő érdekeire nézve az úrbéri megváltások’ létre jöttükben. Minthogy bár­minek legyenek külön külön véleményink e’ tekintet alatt az úrbéri helyzetrű­l és azon következésekrül, mellyek abbul a’ polgári társaság’ köz czéljaira nézve erednek, nehezen lesz, ki el ne ismerje , mikép a’ jobbágyi ’s alattvalói viszonyok, függés , mint mondám, és köte­lékek , tartozások, sőt még az indulatok és ösztönök is , mellyek az úrbéri helyezetben a’ dolog’ természe­téhez képest, minden oldalruli legjobb eljárás mellett is , szükségkép inkább szétoszlanak, és némileg elszag­­gatvák , az úrbéri megváltás után, teljesben legalább mint azelőtt lehete, egyesülendnek , egyesülendnek pe­dig a’ Fejedelem és Haza összeolvadó szent eszméjében. És ezen üdvös egybepontositás’ hatása szerint kétsze­rezve fog munkálni a’ Fejedelem és Nemzet’ közjavára , dicsőségére minden tehetség, melly ezen polgári ujdon­­születés’ ifjit erejével fejlendik ki ’s lépend életbe azon hazafiakban ,kik úrbéri megváltásukat létre hozzák. Kik már mint Magyarországnak szabad , saját földbirtoké polgárai ’s felséges urunknak uj hálával és lelkesüléssel teli alattvalói fognak annál bátrabban és vidámabban mérkőzhetni bárkivel is a’Fejedelem és Haza iránti sze­­retetben , hűségben, hódolatban és minden polgári e­rényben. Mind­ezeknél, és más hasonlóknál fogva kár volna könnyeden venni az úrbéri megváltás’ bármelly viszo­nyait ; kár más tulajdonának mondani a’ földműves’ „édes faluját“mellyet övem­zéken szerzett pénzével váltott meg különben is illő megemlékezni, hogy az úrbéri megvál­tás a’ hazafiaknak, kik abban részesülnek , ime’ polgári állásuk’ mindenki által szóval és tettel leendő elismeré­­sére’s megbecsülésére szintén olly tökéletes just ad,mi­nőt más akárki bármelly fényes czimjei után élvez és táplálhat. Fogadja a’ tekintetes úr tiszteletem kifejezését, mellyel vagyok alázatos szolgája ifj. Bezerédj István. Egy h­ét jegyzet Vasmegyének, a' kath. nő’ rever­sális nélküli vegyes há­zasságának meg nem áldatása felett, közgyűlési tanácskozására. (V­ég e.) Mondatott, hogy a’katholi papság következetlen, midőn az áldást nem tartja a’ házasság-szentség’ lé­ 74

Next