Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-03-10 / 20. szám
20- n«« Pest, martzius 1 1. 1841 Városképek Gömörbil. Csetnek, Másodhónak jén.Gömörmegye’terjedelmes felsöjárása’ egyik szakaszát teszi a’ csetneki uradalom , melly két város és 18. helység ’s még néhány puszta és szertefekvő részjószágból áll; egykor ősadomány Chetneki ’s Bebek országoshirü nemzetségek’ tulajdonában, most pedig száz és többnek sok czimen átment zálogbirtoka. Ez uradalomban minden belsőtelek ’s jobbágy külön földesura’ közvetlen hatósága alá tartozik; ellenben az erdő, királyi haszonvétel és jog osztatlan állapotban’s közösen kormányoztatva , választott uradalmi tisztviselők ’s földesúri gyűlések által vesz elrendeltetést. Illy úri közgyűlés rendesen eladó sz. Pál hetében tartatik, midőn a’közjövedelmek , régi családok’ volt birtokkulcsa után felosztatván , — közben , látogatott ’s vidám tánczmulatság özönlik. Ez év’ sz. Pál hetében megvolt a’ köz urasági gyűlés ; de a’ vigalom elmaradt, — mert Andrásy grófok húsz év előtt kezdett arányzati pere legfelsőbb törvényszéki ítélet által jön befejezve, ’s ez esemény köztudomásra jutott; — ’s mert a’ tisztelt grófok , ez uradalom’ felének birtokosi, és század óta az aránytalan kulcsért ezrekben károsultak,— e’ töstélet által igazaikba helyeztetve, javaikat ezentúl külön’s czélirányosabban kezelendik; és ez épen az, mi csüggedést okozott az aránytalan használat’ kedvezésihez szokott sokaságnál, melly csordultig használá a’ közös kormány’ árnyait. Illy közizgatás, még a’ régi hanyag gazdálkodás’ korhadt öröksége , képes e’ haladó korban pusztává tenni viruló telkeket, kopárrá tenyésző erdőt, — ’s minthogy aránytalanság léte’ alapja , — ez bélyegzi minden tettét’s határzatit. —Dobsina város, melly bányák’ szorgalmas művelése és soknemű gyáripar által jólétben emelkedő , ’s törvény’ útján is erősült beszállítási kiváltságinál fogva már négy századon túl határbeli javait tulajdonul bírja, szerződés utáni jogaiért ez uradalomnak év-bérfizetője ’s felügyelése alatt van. E’ felügyelés azonban , kivált miután a’ több ezerre gyarapult lakosszám szorgalom ’s kereskedés által jobb létre emelkedett, czélszerű nevelés és képező intézetekben kifejlett, nyomasztóvá vált, — a’ támasztott pörök’s gyámkezek’ avatkozása, kedvetlenitők levének; azért legközelebb megváltás ’s önkézre szabadulásért folyamodott, ’s a’csetneki uradalomnak minden , e’várostul századok óta szedett évjövedelmei kétszeres tőkéjét megajánlá. Az uradalom 200,000 pengő forintot kívánt, a’ városi ajánlatnál nyolczszorosan többet, ’s majd a’ városnak hatszoros jövedelmi tőke 200.000 váltó forintos ígéretére, válaszolni megszűnt. ’S ezzel végeszakadt reményének városi belviszonyait a’ közjóra önállólag rendezni el, ’s igy a’ munkát az uradalom’ gyámörsége alatt kelle kezdeni. Mi Dobsina várost ezernemű zaj ’s bajba keverő , évenkénti tisztujitásában gyökerezik. A’ tanács , korai változásnak lévén alávetve, tekintet’s szilárdság nélküli, az inger hiányzik magát rövid hivatalkodásban kitüntetni; a’ köz ’s magányos vagyon évenkénti pazarlásnak kitéve, hegyvadászások ’s gyakran megújuló lakmározás , erkölcstelenség’s iszákosságnak magvai; megállás’ elve a’ kormányzat’ egyik ágában sem települhetvén meg, maradandó mű nem tenyészhetik ’s örök változat, mozgás és habozás foglal helyt. A’ városi érdek ’s határzat három éves tisztikart óhajtott, ’s ez érdemben a’ csetneki uradalomhoz folyamodva jó szerencséje téve, hogy kérelme az urasági szék’legelső napján került szőnyegre , — mert már ekkor is némellyek, a’ másnapi hitelesítéskor pedig többen , oda nyilatkoztak , miszerint ,,Dobsina város , önbirta javai ’s beperlett helyzeténél fogva uradalmuk’ természetes ellene, ’s ellenség’gyarapultának józanon ösvényt nem tárhatnak, sem az ellen’jólétét mint ellenfél elő nem mozdíthatják.“ — A’ mint is a’ később felhozott ’s az 1840dikedik törv. czikk 3dikusa következésében alkotott mezei kapitány’választásátul a’város azonnal el is tiltatott , okul adatván , miszerint „azon hivatal törvény által a’ város kapitányival egybekapcsoltatva mint külön hivatal helyt nem foghatna.“ És épen mint külön hivatal lehet leginkább közjóra ható, ’s ha adózók’terheltetése nélkül ártatlan közjövedelmi ágból rendeltetik évdíja, —törvényeink’ szellemével , mint külön hivatal, nem ellenkezik, — így van gátolva e’ város, széles erdeinek czélirányos tenyészetében is , mert százados , szerződési ’s kiváltságokt birtokát, pöritéletek’ ellenére ; avatkozás teszi rendezetlen , pagonytalan ’s vésznek induló helyzetbe ’s az e’ miatti panaszpör’ jó vége óhajtva váratik. Isten láld meg a' polgárt a Önállás 's törvénynyel , Ő megadta már az árt, Múlta 's jelenével! Gömör megyének nincs királyi városa, ’s 13. mezővárosának álláspontja igen különböző. Rozsnyó, püspöki város, a’ múlt században lefolyt úrbéri pör által rendeztetve , határbeli erdeinek felét kizárólag használja, papi tizenegyedet természetben ad, — ennek pénzváltsága 3 év előtt az uradalom által elvben sem fogadtatott el, —úrbéri tartozásit 1200. forint év bérrel örökösen váltja; tisztujitó széke három éves, — az úri ’s kir. haszonvételeket bérben bírja ; számos nemesség lakja ugyan, de helyzete a’ nagy adózás , ’s korlátoltság miatt,—népszámban is , —évenként alájár. — Rimaszombat Forgács ’s Koháry grófok’ őstulajdonához tartozott; de szerződések által független önállásra emelkedve , jelenleg legvirágzóbb városa megyénknek. Kereskedés ’s művészet’ díszletében jóléte előhalad , népessége gyarapul , kilenczed és tized nem nyomja mezőbirtokának iparát; kül ’s beltanácsát másod-évenként önmaga jelöli ’s választja; pereit közvetlen megyei törvényszékre viszi fel , — ’s ha volt utóbbi földesura’ következőjével fenálló táblai perének borúi az 1542d. 33dik törv. czikk 2. 3dik §sa az 1638 . 35dik 3dik §sa az 1681 : Ildik, az 1715. 16dik, 4dik §sa érdemével elenyészhetők, szabad ’s nagybirtoku város. Erdőség, minden úri’s királyi haszonvétel, több puszta ’s részjószág kizáró tulajdona. — Nagy- Röcze és Jolsva bányavárosok, eddig változó évbér-fizetéssel erdejük ’s kir. hajzonjogaik örökös birtokában , jelenleg a’ murányi uradalom által ezek’ használatául elüttetve, úrbéri váltságuk is perutján fog megállapittatni. Tizedet természetben adnak, — tisztujitószékük az uradalom’ belátása után tartatik. Jolsva különösen egy nemesi részjószág t adományos birtokának örül. — Tiszolcz, részben teljesen urbérsze-