Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-03-10 / 20. szám

rinti állású, részben némelly nemesi javak’ tulajdono­sa. Csetnek azonképen, P­e­­­s ő e­z évbért fizet; er­dei haszonvételt bír, önmaga jelöli biráját , ’s jelöl­tei közül a’közbirtokos uraság választ, —régi jeles kiváltság-levelek’ birtokában , — állása mégis bizony­talan ’s bepörlött. — Putnok, hol több nemes birtokos lakik, és Ratkó városa, — némi szabadságai­kat élvezik; ellenben S­a­j­ó-G­ö­m­ö­r, Krasznahor­­ka-Váral­ja, és Rimaszécs teljesen úrbéri bá­násmódnak vannak alárendelve. Nem érdektelen feladat hazánk’ számos városai’ je­len álláspontját, viszonyait’s ezek melletti jólétét, vagy hanyatlását, szaktudomány, törvényhozás , és emberi tekinteteknél fogva puhatolni ’s ismerni. Nyárádi E. Graefenbergi Lesetek. EGY NAP GRAEFENBERGBEN. (Vége) A’ nagy épület mögötti fárasztó meredek partot megmászva , bejut az ember a’ Hirschbachkamm’ re­gényes erdejébe, hol gonddal vágott árnyas utak ve­zetnek a’ hegyoldal’ lefutó völgyének hi­yes patakjá­hoz , mellynek gazdag vize tiz különböző ponton csa­tornákra véve, ugyanannyi zuhanyt képez (a’ dámák’ 3 zuhanya egy a’ házhoz sokkal közelebb eső nyájas völgyben fekszik.) A’ férfi­ zuhanyok között a’Türk­­heim , Vinzenz, Sophia és Herkulesz leglátogatottab­bak. Néhány pereznyi pihenés után ,— mi a’mozgás­ban netalán felhevült tüdőnek lecsilapodása végett szük­séges ,— hirtelen levetkőzve, meleg testtel kell egy kis deszkabódéból a’ 18—24 lábnyi magasról zuhanó 3—4 hüvelyk átmérőjű viz­ sugár alá lépni , arra vi­gyázva , hogy a’ viz ne a’ fejre , hanem a’ nyakszirt’ tájékára esve, az egész testet lehetőleg egyszerre ned­vesítse meg. A’ víz-eséshez közeledőnek borsódzik bőre a’ deszkapallórul sziporkáivá felverödő vizszikrák’ jég­hideg érintésére, ’s mig a’ félénk sziszegve ’s hátra­­hátra szökve, nyújtogatja úját ’s lábhegyeit távalról a’ hatalmas morajjal zuhogó víztömeg alá, addig a’ bátor, két három elszánt lépés után, egy pillanat alatt túlvan az első kedvetlen behatáson. A’ zuhanyolás 5—10—20 perczig tart, melly idő alatt a’ vizsugára’ nyaktól fogva lábujakig minden tagot végig ver , kive­­vén a’ főt, mellet ’s gyoraort , miket a’ működés alatt tenyérrel kell dörgölve locsolni. Zuhanyolás után a’ felöltözés minél gyorsabban történik , mit ismét gyors mozgás követ a’test’felmelegülése végett.Mit ekkor érez az ember, azt csak érezni lehet, de leírni nem; az életnek ’s erőnek boldogító érzése szállja meg a’ lel­ket ; az életkedv’ gyönyörteljes öntudata dagasztja a’ kebelt, — dús erő feszíti a’ karok ’s lábak’ izmait, — szeretne az ember versenyt futni a’ bérezek’ zúgó szelével, vagy az agg fenyves sudarait gyökerestül ki­szaggatni.—A’ gyors haladással haza érkezőt ülőfürdő várja otthon, mellyből midőn fél vagy egész óra múlva kikel, alig hiszi, hogy felöltözve ismét járkálni men­jen , mert még lelke’ legbenső atomusa is által van fázva, ’s jó darabig járkálhat, mig újra, kellőleg, fölmelegszik. Már ekkor rendesen elhangzik az első csengettyűszó a’ nagy faház’ eresze alól, a melly min­dennek jelszó , hogy magát rendbeszedje , a’mi dolga még talán hátra van, például láb-fa-szemfürdö ’s a’t. gyorsan végezze , mert a’második csengetéskor már ki lesz az étel tálalva. Egy kis óra múlva megcsendül a’ második jel­szó is. Kedves hangok , mik kellemesen érintik — nem a’ szív’, hanem bél’ — húrjait! Fél óra alatt terembe gyűl a’ sokaság, — kiki elfoglalja a’ számára még a’ társaságba-léptekor kimutatott helyet. A’ hengerbe göngyölt asztalkendők különféle alakú, rajzolatú ’s feliratú fa-karikákba húzva , tétetnek a’ tányérokra , ’s e’kendő-tokokrul (Serviettenbänder) ismeri meg kiki saját helyét, mit kénye szerint változtatnia nem szabad. A’ négyes asztalsort középen keresztbe-vágó nyílás a’ teremet is mintegy felső ’s alsó osztályra szakaszt­­ja, ’s kényelmes bejárást szolgáltat egyszersmind a’ konyha­ fölötti, fentebb leirt melléktérből (Alkoven) ki ’s bejáró szolgalványoknak, a’ nyolcz asztal’ mind­egyikéhez. Minden hét személy előtt külön közös­ tál van ,’s igy például egy 56 egyedből álló tábla’ személy­zete nyolcz tál között van megoszolva, melly apró osz­tályokat az abroszon felül végig nyújtott viaszos-vá­­szon-teritéken hézagonként keresztülhúzott krétavo­nalak választnak el egymástól. A’ házi szabályok’ egy pontja azt tartja, hogy azon hét személy között, kik egy tál’ köréhez tartoznak, mindennap változni kell a’ tálbanyulásbeli elsőségnek , ’s igy látnivaló , hogy mindenkin egyszer fordul meg hetenként az elsőség , — a’ honnan itt közel hozzám a’szomszéd-tálnak osz­­tályosi, játszi szeszélyből a’ hét’ napjairól nevezték el egymást, a’ szerint, a’ mint az egyik vasárnap, a’ másik hétfőn ’s a’ t. veszi először a’ gazdálkodó kana­lat kezébe. — Leves, marhahús martalékkal, és pe­csenye zöldséggel, vagy ennek hiányában tésztás­ étek teszik az egyszerű ebédet, önkint értődvén, hogy az eledelek’ sokféleségét azok’ mennyisége pótolja ki. Le­vest eleinte nem adatott fel Priesznitz, minthogy ő ezt csak gyomorgyengítő meleg lének tartja , de pár év óta mindenüvé rakat fel még is, azok’ kedvéért, kik tőle elszokni finnyások; mindazáltal sem ő maga, sem hivebb tanitványi hozzá nem nyúlnak, hanem az ebédet egyenesen hideg húson kezdik. — A’ gyenge gyom­ruak külön asztalnál költik el meglehetős szűk adagokban elejökbe kimért gyengébb étkeiket, mel­­­lyek borjasült, főtt aszszúszilva, kód­-forma tésztasü­temény ’s t­­ejféléből állnak. Az asztalok tévéit tág öblű pintes üvegek népesítik, mikben koronkint usítta­­tik a’ legtisztább kristályital. Emlitnem is alig kell, hogy az élelemtárból minden fűszer ’s a’ forró ég­hajlat minden terménye— talán az egy czukrot kivéve — száműzve van; de helyettök jó étvágy, vidám cserebeszéd, fesztelen nyájas társalgás fűszerezik a’ mesterketlen tápszereket , ’s a’ köz vi­dámságot időnként egy köz zsolddal fizetett hangász­­társaság emeli, melly vasárnap ’s csütörtöki ebédek alatt a’ terem’ karzatán , egyéb napokon pedig ebéd után, vagy este felé, az alsó’s belső sétányokon vált­va , adja elő nem épen legújabb Ízlésű zenedarabjait. — Nem foghatjátok meg ugy­e, ti kényes-ínyű nya­­lánkfiak , és ti kávénénikék! mikép lehet izletes olly ebéd, mellyből a’ jó meleg leves, a’ becsináltak , be­­főzöttek, az emésztést elősegítő fekete kávé ’s a’cse­­rnegeborok hi­ányzanak ? ’s mosolyogtok rajtunk , kik könnyenhivó együgyűséggel indulva egy hitető után, békés türelemmel engedjük magunkat illy nyoraorú so­vány koszton tengetni ? Ám mosolyogjatok! Mi nem irigyeljük nektek a’ képzelt boldogságot! hisz azt mondják, hogy ,,a’ hit boldogít.“ — De a’ gúnymo­solyra engedjétek meg szánakozó részvéttel ezt felel­nünk : ,jaj nektek puhonezok! kiknek satnya gyomro­tokban ingerlő fűszerek — ’s maró gyökereknek kell felrázni az aluszékony étvágyat !! Egyszerűség ’s természetesség itt a’ jelszó. Rang ’s születés nem von itt elválasztó közfalat. Vegyes sor- 78

Next